A birtok és birtokvédelem

A Polgári Törvénykönyv szerint a tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást, behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi.A birtokvédelemmel kapcsolatos szabályokat, dr. Csémy István ügyvéd ismertette: a részletes szabályokat a Ptk., valamint a hatálybaléptetésekről szóló 1960. évi 11. tvr. tartalmazza, értelemszerűen az időközi módosításokkal. A törvény szerint birtokos az, aki a birtokot megveszi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek más módon hatalmába kerül. Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába kerül, valamint akinek a földjén használati jog áll fenn. Ingatlanok vonatkozásában tipikus esetnek tekinthető a bérlakás jogának megsértése, igen sok jogvita tárgya a birtokháborítás. A birtokvédelem szabályainak ismerete segítséget nyújthat a tartalmatlan jogviták elkerülésére, valamint elősegíti a jog rendeltetésszerű alkalmazását, érvényesülését. A törvény szerint, ha a birtokost a birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában megzavarják, birtokvédelem illeti meg. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot önhatalommal szerezte meg. A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást a birtok megvédéséhez szükséges mértékben önhatalommal is elháríthatja. Fontos korlátozó szabály az önhatalommal kapcsolatban, hogy az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.A hivatkozott törvényi rendelkezések meghatározzák a birtokvédelem módját, eljárását, illetve fórumrendszerét. E szerint akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartástól eltiltja. A jegyző határozhat az ügy kapcsán a felmerült hasznok, károk és költségek kérdésében is. A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani. A törvényi szabályozás szerint a birtokvita eldöntésére a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző az illetékes. A jegyző által hozott, a birtoklás kérdésében döntő határozatot akkor is végre kell hajtani a háromnapos határidőben, ha az érdekelt fél a határozat ellen bírósági keresettel élt. A hasznok, károk, illetve költségek kérdésében hozott határozat végrehajtása a jegyző székhelye szerint illetékes bíróság hatáskörébe tartozik, míg a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.Lényeges garanciális elem, hogy a törvény szerint az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kérheti a határozat megváltoztatását a bíróságtól, de ennek a határozat végrehajtásában halasztó hatálya nincs. A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás. Az eljáró bíróság a birtokperben való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát törvény szerint vélelmezni kell. Az eljárási szabályok közül célszerű megjegyezni azt a rendelkezést, hogy a jegyző határozata ellen irányuló keresetlevelet akár a jegyzőnél, akár a jegyző székhelye szerinti illetékes helyi bíróságnál lehet benyújtani. Az illetékes szakigazgatási szerv előtti eljárásra az államigazgatási eljárásról szóló törvény, míg a bíróság előtti eljárásra a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.