Módosul a karitatív törvény

Törvénymódosítást tervez a Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM), mert a vám- és pénzügyőrség által felajánlott elkobzott árunak csak töredékét osztották szét a rászorulóknak az elmúlt fél évben, amióta a rendszeres adományozást lehetővé teszi a törvény. A módosításokról ma tárgyal az adományozással foglalkozó Karitatív Tanács.A szociális tárca elképzelései szerint a jövőben nemcsak magánszemélyeknek, hanem intézményeknek is juttathatna adományokat a Karitatív Tanács a vám- és pénzügyőrség által lefoglalt árukészletből – mondta el Lakner Zoltán helyettes államtitkár. Az adományozás jelenlegi bürokratikus rendszerét is egyszerűsítenék. A módosításokról ma tárgyalnak a tanács tagjai, így a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat és a Magyar Karitász. Arra is választ keresnek, hogy miként lehetne a hamis márkajelzéssel ellátott ruhaneműket adományozni, ugyanis a rászorulók részéről óriási az igény a ruhák iránt.Kató Ernő, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese szerint az eredmények lényegesen elmaradnak a várakozásoktól. A kiosztott termékek mennyisége ugyanis alig több, mint korábban, amikor csak bizonyos esetekben, kormánydöntés után lehetett a lefoglalt termékeket adományozni. Komoly gondnak tartja, hogy csak magánszemélyek kaphatnak ilyen adományt, intézmények nem. A magánszemélyek szükséglete viszont nem indokolja, hogy például házimozirendszert vagy nagy értékű tévéket kapjanak. Ezeket viszont különböző intézmények – idősek otthona, állami gyermekintézmény – megfelelően használhatnának. Nemcsak a nagyobb értékű termékeket juttatná az említett intézményeknek, hanem például a nagyobb gyermekkabát-szállítmányokat is. A legnagyobb gondot szerinte az okozza, hogy a lefoglalt ruhaneműk nagy része hamis, s van rajtuk márkajelzés, így viszont nem adományozhatók. A védjegyet el kellene távolítani, csakhogy annak költsége a termék értékéhez képest magas, egy pólónál például 300-400 forint. Ezt valamelyik karitatív szervezetnek kellene állnia, ám erre nincs forrás – fogalmazott. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos esetekben nincs mód eltávolítani a feliratot, például, ha az a hátizsákon 15-ször szerepel, vagy ha a ruhadarabba beleszőtték. Hozzátette: van lehetőség arra, hogy tárgyaljanak a márkaképviselőkkel és -tulajdonosokkal, de többségük szóba sem áll velük. A módosításra korábban több elképzelés is volt – például megjelölték volna ezeket a termékeket –, e kérdésben azonban még a karitatív szervezeteknek sincs közös álláspontjuk.Adányi László, a Magyar Karitász főtitkára szerint is nehéz megoldást találni a hamis ruhaneműk ügyét illetően, már csak azért is, mert az Európai Unió nagyon szigorúan lép fel a hamis termékek használata ellen. A főtitkár komoly problémának tartja azt is, hogy a háztartási gépek többségét ellenőrizni kell, hogy megfelelnek-e a szabványnak. Csakhogy az úgynevezett bevizsgáltatás költsége egy-egy terméknél több tízezer forint is lehet, amit szintén a karitatív szervezeteknek kellene állnia. Úgy vélte: hátráltatja a munkát a bürokratikus eljárási mód is. A jelenlegi szabályozás szerint minden termék átvételét aláírással kell igazolni, a zokninál például páronként.A VPOP sajtóosztályán megtudtuk: rendszeresen hosszú listákat küldenek a tanácsnak, amelyből aztán ők választják ki azokat a termékeket, amelyek adományozását vállalják. Eddig azonban csak két alkalommal vett át a tanács nagyobb adományt tavaly szeptember óta, összesen 85 millió forint becsült értékben. Ez a listán szerepelt termékeknek csak töredéke. Az adományok többsége ruhanemű volt.