A fiatalok negyede nem szavazna

A munkanélküliséget, az alacsony kereseteket és a bizonytalan lakáshelyzetet tartják a fiatalok az ifjúság legégetőbb problémájának – derül ki az Ifjúság 2000 elnevezésű, nyolcezer 15 és 29 év közötti fiatalt érintő felmérésből. A kutatás azt is feltérképezte, hogy milyen pártokkal szimpatizálnak a fiatalok.Utcahosszal vezet a Fidesz az MSZP előtt a 18 év feletti korosztályban. A fiatal demokratákra a pártszimpátiát nyilvánítók 49, az MSZP-re 29, az SZDSZ-re 9, a MIÉP-re 4, az FKGP-re 3, az MDF-re pedig 2 százalék szavazna – derül ki a nagyszabású felmérésből, amelynek elkészítésében a Központi Statisztikai Hivatal mellett más tudományos műhelyek is részt vettek. Korábban több párt jelezte, hogy ezt a kérdést nem látja szívesen a kérdőíven.A lapunk birtokába került jelentés szerint bizonytalan a fiatalok részvételi szándéka a választásokon. Az összes 18–29 év közötti megkérdezett 23 százaléka határozottan állította, hogy nem venne részt a választásokon, további 25 százaléka pedig nem tudta, elmenne-e szavazni, illetve melyik pártra adná voksát.A válaszokból kiderül az is, hogy a fiatalok döntő többsége, 70 százaléka szüleivel él együtt, s csak 20 százaléka rendelkezik saját lakással. A megkérdezettek három százaléka lakásbérléssel tudja biztosítani „a családról való leválást”, a többiek nagy része viszont kényszeregyüttéléssel biztosítja lakhatását. Ilyen például a házastárs szüleivel vagy a rokonokkal, ismerősökkel való együttélés. Az önálló keresettel rendelkezők körében sem sokkal jobbak az önállósodás lehetőségei. Az önálló lakással rendelkezők aránya körükben sem éri el a 25 százalékot.A „Mit tart az ifjúság legégetőbb problémájának?” kérdésre a munkanélküliséget, az alacsony kereseteket és a bizonytalan lakáshelyzetet említették meg a legtöbben. A 15–29 év közötti fiatalok 98 százaléka hallott arról, hogy Magyarország csatlakozni kíván az Európai Unióhoz. Kétharmaduk egyet is ért ezzel a szándékkal. Minél magasabb iskolázottságú a megkérdezett, annál nagyobb a valószínűsége, hogy elfogadja az uniós csatlakozás gondolatát.A nagyszabású felméréshez hasonlót a rendszerváltás óta nem készítettek Magyarországon, pedig az elmúlt tíz évben olyan meghatározó társadalmi és gazdasági változások zajlottak le, amelyek jelentősen érintették az ifjúságot.