A fiatalok negyede nem szavazna

2001. 03. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A munkanélküliséget, az alacsony kereseteket és a bizonytalan lakáshelyzetet tartják a fiatalok az ifjúság legégetőbb problémájának – derül ki az Ifjúság 2000 elnevezésű, nyolcezer 15 és 29 év közötti fiatalt érintő felmérésből. A kutatás azt is feltérképezte, hogy milyen pártokkal szimpatizálnak a fiatalok.Utcahosszal vezet a Fidesz az MSZP előtt a 18 év feletti korosztályban. A fiatal demokratákra a pártszimpátiát nyilvánítók 49, az MSZP-re 29, az SZDSZ-re 9, a MIÉP-re 4, az FKGP-re 3, az MDF-re pedig 2 százalék szavazna – derül ki a nagyszabású felmérésből, amelynek elkészítésében a Központi Statisztikai Hivatal mellett más tudományos műhelyek is részt vettek. Korábban több párt jelezte, hogy ezt a kérdést nem látja szívesen a kérdőíven.A lapunk birtokába került jelentés szerint bizonytalan a fiatalok részvételi szándéka a választásokon. Az összes 18–29 év közötti megkérdezett 23 százaléka határozottan állította, hogy nem venne részt a választásokon, további 25 százaléka pedig nem tudta, elmenne-e szavazni, illetve melyik pártra adná voksát.A válaszokból kiderül az is, hogy a fiatalok döntő többsége, 70 százaléka szüleivel él együtt, s csak 20 százaléka rendelkezik saját lakással. A megkérdezettek három százaléka lakásbérléssel tudja biztosítani „a családról való leválást”, a többiek nagy része viszont kényszeregyüttéléssel biztosítja lakhatását. Ilyen például a házastárs szüleivel vagy a rokonokkal, ismerősökkel való együttélés. Az önálló keresettel rendelkezők körében sem sokkal jobbak az önállósodás lehetőségei. Az önálló lakással rendelkezők aránya körükben sem éri el a 25 százalékot.A „Mit tart az ifjúság legégetőbb problémájának?” kérdésre a munkanélküliséget, az alacsony kereseteket és a bizonytalan lakáshelyzetet említették meg a legtöbben. A 15–29 év közötti fiatalok 98 százaléka hallott arról, hogy Magyarország csatlakozni kíván az Európai Unióhoz. Kétharmaduk egyet is ért ezzel a szándékkal. Minél magasabb iskolázottságú a megkérdezett, annál nagyobb a valószínűsége, hogy elfogadja az uniós csatlakozás gondolatát.A nagyszabású felméréshez hasonlót a rendszerváltás óta nem készítettek Magyarországon, pedig az elmúlt tíz évben olyan meghatározó társadalmi és gazdasági változások zajlottak le, amelyek jelentősen érintették az ifjúságot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.