Nem lesz harmadik gyermek, ha második sincs

A házasságban élők több mint negyedének nem születik gyermeke Magyarországon. Az elmaradást nem pótolja az élettársi kapcsolatból született első gyermekek növekvő aránya sem, a nem házasságban élő nők több mint fele ugyanis az első utód után nem vállal többet. Egy tanulmány szerint csak akkor remélhető, hogy megáll az ország lakosságának fogyása, ha a családpolitika eléri, hogy a párok 95 százaléka legalább két gyermeket vállaljon – ez jelenleg mindössze 65,6 százalék – , s emellett sikerül ösztönözni a legalább háromgyermekes családmodell terjedését is.Egyáltalán nem születik gyermeke Magyarországon a házasságban élők több mint negyedének (26,2 százalékának). Ahol viszont már van egy gyermek a házasságban élők között, ott viszonylag nagy arányban, 71 százalékban megszületik a második is. A kétgyermekesek 33 százalékánál várható a harmadik testvér – olvasható Váralljai Csocsán Jenő demográfus tanulmányában.A házasságon kívüli párkapcsolatok esetében nehéz az első gyermek születésének valószínűségét megmondani, hiszen nincs nyilvántartás a párkapcsolatok számáról. A második gyermek születésének valószínűsége viszont megállapítható körükben: ez sokkal kisebb, mint a házaspá-roknál, ahol – mint említettük – az első gyermeket a családok 71 százalékában követi a második is. Az élettársaknál azonban az első gyermekek csak kevesebb mint felének (49,9 százalékának) születik testvére. Különösen aggasztó ez akkor, amikor egyre terjed az élettársi kapcsolat – hívja fel a figyelmet Váralljai Csocsán Jenő.Azoknál a nem házasságban élő pároknál viszont, ahol már megszületett a második gyermek, ott nagy arányban (57,7 százalékban) követi azt a harmadik, s a negyedik (49,7 százalékban) testvér is. Ez a magatartás jelentősen eltér a népesség átlagától, s leginkább a cigányságra jellemző. Körükben a harmadik, s az azt követő gyermekek gyakorisága a legutóbbi évekig nem csökkent. Hiába magas azonban egy kisebbségben a házasságon kívül született harmadik és azt követő gyermekek aránya, ha a népességben általában a házasságon kívül született első gyermeket nem követi második. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a kétgyermekes házaspároknak csak 32,5 százalékában várható a harmadik utód.A kormányzati lépések hatásaA családpolitikának azt kellene elérnie, hogy az első és a második gyermekek születésének valószínűsége megközelítse az utánpótlási szintet, azaz legalább 95 százalékot – vélekedik tanulmányában a demográfus. Hiába ösztönözzük ugyanis addig a nagy családok gyarapodását, amíg a házasságok 47,3 százalékában nem születik két gyermek. Ugyanakkor a népességszám pótlása nem biztosítható, amíg a harmadik gyermekek gyakoriságát nem tudjuk jelentősen, a jelenlegi 36,5-ről 75-80 százalékra emelni.Örömteli ténynek véli ugyan, hogy tavaly 3 százalékkal emelkedett a születések száma 1999-hez képest. A születési többlet kétharmada viszont a házasságon kívüli, így tehát kevésbé örömteli a helyzet. Ezen gyermekek több mint ötven százalékának ugyanis nem lesz testvére.Az első gyermekekre vonatkozó olyan arányt, amely mind a házasságban, mind a házasságon kívül születetteket felöleli, nem érdemes számba venni, ugyanis – mint azt már említettük – az élettársi kapcsolatoknál nincs viszonyítási alap. A második gyermek valószínűségét viszont már meg lehet adni országos viszonylatban, ez 1999-ben 65,6 százalék volt, a harmadik gyermek valószínűsége a második után 36,5, a negyediké a harmadik után pedig 30 százalék.Váralljai Csocsán Jenő szerint ellentétben azzal a sokszor hangoztatott véleménnyel, hogy a kormányok hiába próbálnak tenni a népességcsökkenés ellen, a kormányzati lépéseknek igenis van hatásuk. Véleménye szerint ezt bizonyítják a korábbi statisztikák.Negyvenéves lemaradásA gyermekszám-növekedési valószínűségek a művi vetélések 1956-os szabaddá tétele után érték el mélypontjukat. 1962-ben az első gyermek megszületésének valószínűsége 81,8 százalék volt. Az egygyermekesek 56,3 százalékának született második, a kétgyermekesek 33,9 százalékának pedig harmadik gyermeke. Itt nem érdemes külön kezelni a házasságon kívül születetteket, hiszen számuk akkor még jelentéktelen volt.1967-ben az akkor 600 forintos gyes bevezetésének volt némi hatása a születésszámra, de szinte kizárólag a második gyermekekre. Megszületésük valószínűsége az 1962-es 56,3 százalékról 1968-ra 77,5 százalékra nőtt. A többi gyermekszám valószínűsége szinte egyáltalán nem változott.1974-ben a művi vetélések megszigorítása, valamint a gyes és a családi pótlék átalakítása következtében a gyermekek gyakorisága minden családnagyságnál emelkedett. Az első utódok valószínűsége 98,9 százalék körülire, a másodiké 95,3 százalékra, a harmadiké pedig 37,9 százalékra nőtt. Itt még mindig nem érdemes külön említeni a házasságból és az azon kívül született gyermekek adatait. Az 1974–77-ben megtörtént emelkedés csak részben magyarázható azzal, hogy az 1953–55 közötti Ratkó-korszak (amikor Ratkó Anna akkori népjóléti, majd egészségügyi miniszter megtiltotta a művi vetélést) bébihullámában született lányok ekkor „léptek” szülőképes korba. A Ratkó-korszak három évében ugyanis csak 12 százalékkal emelkedett a születések száma az előző öt év átlagához képest. 1974–77 között viszont az emelkedés 23 százalék, ráadásul nemcsak az első gyermek valószínűsége emelkedett, hanem a másodiké, a harmadiké és a negyediké is. A Ratkó-korszak idején születettek viszont akkor még fiatalok voltak ahhoz, hogy harmadik vagy negyedik gyermekük szülessék 1974–77-ben. Hangsúlyozni kell, hogy az 1974-ben bevezetett szóban forgó népesedéspolitikai csomag volt az egyetlen, amelynek sikerült – átmenetileg ugyan – utánpótlási szintre hozni a születések számát az említett években. Máskülönben 1957 óta folyamatosan és makacsul az alatt maradt.A gyes után a gyeddel próbálkoztakAz 1974–77-es hullám után 1982-ig az első gyermek valószínűsége 91,8 százalékra, a másodiké 71,7-re, a harmadiké pedig 24,1 százalékra csökkent országos viszonylatban. Ekkor a házasságon kívüli születések aránya nyolc százalék körüli volt. A csökkenés okát vélhetően a születésszabályozási pirula elterjedése okozta, valamint az, hogy a magas infláció elértéktelenítette a családtámogatási rendszert. 1984-et, a gyed bevezetését követően minden mutató javult, ha nem is nagyon, de tartósan.A gyed hatására 1989-ig az első gyermek valószínűsége emelkedett, ezúttal 99,5 százalékra, a másodiké 78,9-re, a harmadiké pedig 33,6 százalékra. Különösen jelentős volt a harmadik gyermek gyakoriságának emelkedése a gyed bevezetése nyomán, ami az 1984-ben regisztrált 22,4 százalékról a gyed 1994-es megszüntetéséig 39,8 százalékra nőtt. A házasságon kívüli születések aránya már a Kádár-rendszerben kezdett folyamatosan emelkedni. Ez a folyamat folytatódott a rendszerváltás után, de növekedésének mértéke akkor vált számottevővé és problematikussá.A házasságon kívül született első gyermekek aránya pedig nem tudja pótolni a házasságban élők termékenységi szinttől való jelentős elmaradását. A házasságon kívül élőknél ugyanis a nők több mint fele az első gyermek után nem vállal többet. Különösen jelentős ez a probléma, hiszen a nők mind kisebb aránya köt házasságot.1989 után a nagymértékű és folyamatos pénzromlás és a Bokros-csomag elsöpörte a gyes és a gyed egyébként elégtelen (a népesség utánpótlási szintjét elérni nem tudó) eredményeit és az Antall-kormány jóindulatú családi pótlékának hatását. A világháborús veszteségek mértékét messze meghaladó és immár évtizedek óta tartó népességpusztulás veszélyének megoldását 1978 óta a magyar kormányok – mindeddig legalábbis – egymás után elmulasztották – vélekedik a demográfus. (A tanulmányról további részletek a Demográfia című folyóirat 2000/2–3. számában olvashatók.)