Adófelajánlás a szülőknek

Kezdetben a befizetett személyi jövedelemadó (szja) 2–5 százalékát, majd 10–15 év alatt fokozatosan növekvő arányban 20–25 százalékát kaphatnák meg a szülők a Fidesz elképzelése szerint. – Felvetődött, hogy kiszélesítenék azok körét, akik számára a felajánlás megtehető lenne – jelentette ki Pokorni Zoltán pártelnök azt követően, hogy részt vett az Idősügyi Tanács tegnapi ülésén.

Az adórendszernek tükröznie kell a magyar társadalomban meglévő értékrendet. Márpedig a társadalom értéknek tekinti a gyermekek felnevelésére fordított szülői munkát, erőfeszítést – hangsúlyozta Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke az Idősügyi Tanács ülése után. Hozzátette: az ötlet, amelyet felkaroltak, a Független Pedagógiai Műhelytől származik. (Mint ismeretes, a nyugdíjas szülők számára történő adófelajánlás lehetőségét néhány hete vetette fel a Fidesz elnöksége.)
A személyi jövedelemadóból átirányított összeg a nyugdíjas szülők esetében a nyugdíjat egészítené ki, a még aktívaknál pedig a nyugdíjszámlán gyarapodna. Pokorni Zoltán szerint az érintettek egyetértése esetén a 2003-as jövedelmek alapján 2004-ben kezdődhetne meg az adóátutalási folyamat.
A félreértések elkerülése érdekében a politikus hangsúlyozta: nem új adónem kivetéséről van szó, hanem a már befizetett személyi jövedelemadók egy részének átutalásáról az adózó által megjelölt szülő, esetleg más személy számára. A pártelnök szerint a rendszer bevezetésével a gazdaság lehetőségeinek megfelelően növekvő arányban mondana le az állam az szja-ból származó bevételeinek egy részéről. Ez az arány 10–15 év alatt elérhetné akár a 25 százalékot is. Leszögezte: az adók átirányítása nem mentené fel az államot a nyugdíjasok iránti törvényi és erkölcsi kötelezettségei alól. Mint mondta, ez utóbbi alól a gyermekek sem mentesülhetnek.
Az ülésen felvetődött annak lehetősége is, hogy a felajánlható öszszeg az adózónál maradhatna, ha azt gyermeke iskoláztatására fordítja.
Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, az Idősügyi Tanács elnöke úgy vélekedett, hogy a kormányzat családpolitikájába jól illeszkedik a javaslat.
Iván László, az Idősügyi Tanács társelnöke közölte: a testület eszmeileg támogatja az elképzelést, de nagy jelentőséget tulajdonít a rendszer még kidolgozandó részleteinek is.
Az Idősügyi Tanács ülésén a résztvevők problémaként vetették fel, hogy az új rendszer tovább erősíti a társadalmi különbségeket, hiszen sokan kimaradnának abból. A résztvevők szorgalmazták tehát annak megoldását, hogy azok, akiknek gyermekei nem fizetnek személyi jövedelemadót, mert például munkanélküliek, rokkantnyugdíjasok, vagy esetleg már nem is élnek szintén részesülhessenek valamilyen kiegészítésben.
Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke elképzelhetőnek tartja például, hogy őket egy új szociális elemmel támogatnák. Szerinte nagyon súlyos társadalmi feszültséget okozna, ha a szülők vagy nyugdíjasok egy jelentős része nem részesülne ebből a felajánlásból. Fontosnak tartotta azt is, hogy ne csak az adózó szülőjének, hanem a házastárs szülőjének vagy rokkantnyugdíjas hozzátartozónak is felajánlható legyen az összeg.
Üszöghy-Bleyer Jenő, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke is fontosnak tartotta, hogy olyan döntés szülessen, amely nem okoz társadalmi feszültséget. Mint mondta: nem cél, hogy a nyugdíjasok közötti „olló” tovább nyíljon. Egyetértett azzal, hogy a felajánlásra jogosultak körét ki kell szélesíteni, ő akár még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ne csak a hozzátartozók javára, hanem a szociális otthonokban élőkre is.