Hagyományosan baloldali kerületnek tartják Angyalföldet. Vajon mi lehet ennek az oka?
– Régen így volt, amikor a tradicionális elemek voltak a meghatározók. Ma jellemző a folyamatos lakosságcsere, négy esztendő alatt nyolc-tízezer lakos cserélődik ki, tehát a hagyományos baloldaliság 1985-ig tartott, amíg a privatizáció, a vállalatok felszámolása el nem kezdődött. Hetvenkétezer ember dolgozott itt, Magyarország gépipari termelésének az egyhatodát is ebben a kerületben állították elő, de ez már a múlté, s így a tradíció is megváltozott.
– Medgyessy Péter letagadta beszervezett múltját, a III/II-es kémtevékenységét. Lapunktól értesült a közvélemény, hogy ki ő valójában. A szavahihetőségi botrány csökkenti-e Angyalföldön a baloldal esélyeit az önkormányzati választásokon?
– Bár közvélemény-kutatást nem végeztünk, de nem hiszem, hogy ez jelentős hatással lenne az önkormányzati választásokra.
– Évek óta állandóan visszatérő téma Angyalföldön a Szent László utcai fantomtársasház sorsa. Kérdéses, hogy a befejezetlen építkezés után hozzájutnak-e a károsultak befizetett pénzükhöz.
– 1994 decemberében – nem ennek a politikai vezetésnek a döntésével – az önkormányzat eladott telkeket azzal az elképzeléssel, hogy értékarányosan lakásokat kap majd vissza. Az építkezés azonban megállt, és bíróságra került az ügy. A vita tárgya az, hogy a terület, amelyen a befejezetlen épület áll, kinek a tulajdona. Az építőközösségé, amely nincs bejegyezve, vagy az önkormányzaté. A Legfelsőbb Bíróság jogerős végzése szerint az önkormányzat tulajdona a telek.
– A lényeg mégis az, hogy a hetvennyolc lakásos társasház nem épült meg. Miért?
– Egyrészt azért, mert meghalt a kivitelező, másrészt a tervezett összeghez, amelyből elkészült volna az épület, pótforrásokat kért. Jelenleg az építtetők azt akarják, hogy közpénzen az önkormányzat fejezze be az építkezést, s adja át nekik. Ugyanakkor a szerződésben csak az szerepel, hogy az önkormányzat fenntartja magának ezt a lehetőséget, de nem kötelezhető erre. A kisbefektetők viszont ezt úgy értelmezik, hogy ezzel az önkormányzat kötelezettséget vállalt a társasház befejezésére. Nem mi állunk a beruházás mögött. Nemrégiben a Mátra és Bükk Kft. felszámolója pályázatot írt ki a XIII. kerületi Szent László utca 101–103. szám alatti ingatlanok együttes megvételére, de még nem volt jelentkező.
– Mi lesz ennek az ügynek a vége?
– Folytatódik a felszámolási eljárás, és ha az sikerrel jár, akkor a kisbefektetők a megfelelő összegek levonásával hozzájutnak a pénzükhöz.
– Mindezekkel együtt a főváros egyik legdinamikusabban fejlődő kerületének nevezik Angyalföldet.
– Ez 1993 óta tart, amelyet visszaigazolnak a lakosok is. Ezt a címet másodszor is elnyertük az 1998–2002-es időszakra is. A fejlődéssel párhuzamosan változtak az itt élők életkörülményei is – jobbak lettek. Természetesen vannak gondjaink, de az önkormányzati intézményfelújítási programunk által színvonalas a képzés, az oktatás, a szociális és az egészségügyi ellátás. Ez érződik például az oktatás területén is, mert más kerületekből is szívesen hoznak ide gyerekeket. Hatszáz iskolás jön Angyalföldre tanulni más településről, amíg innen mindössze száz gyerek jár más kerület általános iskoláiba. A középiskoláknál lehet mérni azt, hogy milyen arányú az érettségizettek között a felsőfokú intézményekben a továbbtanulás. A Németh László Gimnáziumból a jelentkezők csaknem száz százalékát felveszik az egyetemre, a tradicionális középiskolákból hatvan-hetven százalék bejut felsőfokú tanintézményekbe. Budapesti felmérés szerint kerületünk lakosainak több mint nyolcvanhat százaléka úgy nyilatkozott, hogy Angyalföldön szeret élni, és ha lakóhelyet változtatna, akkor is csak a kerületbe költözne. Pedig ez főként vidéken jellemző, ahol az emberek kötődnek a településükhöz.
– A Duna Plaza és a Lehel Csarnok megépítése nagy vitát váltott ki. Sokan attól tartottak, hogy a kisvállalkozók, a kiskereskedők munka nélkül maradnak a multinacionális cégek mellett.
– Ketté kell választani a kérdést. Más az, amit az önkormányzat beruház, és más az, amelyet egy ide települő külső cég épít, legyen az irodaház vagy kereskedelmi, szolgáltatócentrum. 2000-ben, a XIII. kerületben hetvenezer négyzetméternyi új kereskedelmi, szolgáltató épületegyüttest adtak-adtunk át. Ugyanakkor aki építeni akar a régi ipari bázisokon, mint például az akkumulátorgyár helyén vagy a hajógyár területén, ahol az öntöde működött, ott először ki kell cserélni a káros anyagokat tartalmazó földet három-négy méter mélyen. Ez óriási pénz, de a környezetvédelem nagyon fontos. Az már most látható, hogy Angyalföld egyre inkább belvárosiasodik, lakóövezetté kezd válni.
– Az ipar ezek szerint visszaszorult.
– A nehézipar helyett a könnyűipari összeszerelő cégeknek adunk lehetőséget a vállalkozásra. Ez tudatos területfejlesztési politika. Persze átalakult a magyar gazdasági szerkezet is, hiszen erősödött a kereskedelmi, szolgáltató jelleg a kerületünkben is. Először a Duna Plaza épült meg.
– Nem vetette vissza a helyi vállalkozásokat?
– Nem. A bevásárló- és szolgáltatócentrum megépítése előtt a helyi egyéni vállalkozók kilenc-tízezren voltak, a plaza felépítése után csaknem ugyanennyi vállalkozói igazolványt tartunk számon. A tönkrement vállalkozók száma nem jelentős a kerületünkben. Azt sem gondoltuk, hogy bankközpont lesz Angyalföld. Itt épül az Országos Takarékpénztár központi irodaháza. Vagy itt szolgáltatnak a Budapest Bank és az MKB irodaházai. Innen közvetít a Juventus és a Danubius Rádió is, egyszóval funkcionális változáson ment át a kerület, munkahelyek szűntek meg, de újak is keletkeztek.
– Nézzük az önkormányzat építkezéseit!
– A legjelentősebb a Lehel Csarnok felépítése. Már 1930-ban írták az újságok, hogy Budapest szégyenfoltja, a Ferdinánd téri piac átépítésre szorul. Ettől kezdve több tervezet is elkészült, hogy egy többszintes piac létrejöjjön. Az ősök elképzeléseit sikerült megvalósítanunk azzal, hogy kulturáltabb körülmények között lehet eladni, vásárolni. A hely megtartotta piacjellegét, harmadrészt befektetési szándékkal építettünk.
– Mi lett az őstermelőkkel?
– Akik az őstermelői funkcióknak megfelelnek, azok helyet kaptak.
– Az új épülettel drágább lett a piac? A kerületben sok kispénzű ember él.
– Ide nemcsak Angyalföldről, hanem más kerületekből is járnak. Ez fővárosi piac. A nagycsarnoknak – amikor megújult – kellett hat év, hogy beálljon, megszokják az emberek. Ez a folyamat a Lehel téri piacon sokkal gyorsabb. Ha nem is a legolcsóbb piac lett, de a hús itt a legolcsóbb a fővárosban. Az árstabilitást azzal garantálta az önkormányzat, hogy 1999-től a bérleti díjat ez év decemberéig nem változtatja meg. Az inflációt nézve ez a mi kockázatunk. Nem mondanám, hogy Angyalföld szegény kerület, bár valóban élnek itt hátrányos helyzetű emberek, a szociális osztályon egy év alatt megfordul nálunk huszonhatezer ember. De a regisztrált munkanélküliséget sikerült egy százalék alá szorítanunk, nemzetközi programot csináltunk, pályázaton pénzt nyertünk, és hatszázötven embert vezettünk vissza a munka világába. Megjegyzem – az APEH nyilvános adatai szerint – kerületünkben a társasági adót, a személyi jövedelemadót fizetők száma dinamikusan növekszik. Tehát változatos, sokszínű a kerület szociális térképe, vagyis Angyalföld már nem a legszegényebb budapesti városrész, hanem fejlődő kerület.
origo.hu
Ezt mondta Orbán Viktor Gyurcsány lemondásáról és válásáról
