A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a héten két adatot közöl – mindkettőt szerdán. Ekkor jelennek meg az építőipari termelés márciusi adatai, illetve a szintén márciusi ipari termelés második becslése – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Emlékeztetett, februárban az építőipar termelése mind havi, mind éves alapon csökkent: 1,3, illetve 4,5 százalékkal. Ebben a bizonytalan gazdasági helyzet miatt csökkenő beruházások mellett a kedvezőtlen időjárásnak is szerepe lehetett. Ugyanakkor az, hogy a rendelésállomány mindössze 1,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, nem jelez előre nagy és gyors növekedést az ágazat számára – tette hozzá.
Fotó: Vémi Zoltán
Az ipar termelése márciusban az első becslés szerint havi alapon minimálisan, 0,1 százalékkal bővült, míg éves alapon a nyers adatok szerint stagnált, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint viszont 5,4 százalékkal csökkent. A kettő közötti jelentős eltérést az okozza, hogy idén kettővel több munkanap volt, mint tavaly márciusban. A magyar ipar tehát továbbra sem tud fellendülni, ebben a jövőre nézve is kockázatot jelent a vámháború alakulása, illetve az ezzel kapcsolatos bizonytalanság – mutatott rá a vezető közgazdász.
Hétfőn közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás április végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Az első három hónapban az éves hiánycél 62 százaléka gyűlt össze – ez semmiképpen sem alacsony, de részben szezonális hatások (év eleji fűtési költségek rezsitámogatása, kamatfizetések, 13. havi nyugdíj) indokolják. Ezzel az első három havi hiány 2554,1 milliárd forintot tett ki, illetve csak a márciust tekintve a deficit 831 milliárd forint volt, ami az elmúlt 24 év második legkedvezőtlenebb adata. A várttól elmaradó növekedés és a hazánknak járó uniós források visszatartása miatt tehát a költségvetés nincs könnyű helyzetben, feszes gazdálkodásra van szükség – emelte ki Regős Gábor.
Az Eurostat heti adatközlései közül két csütörtökön megjelenő adatot, az első negyedéves GDP második becslését és az ipari termelés márciusi adatait, valamint a pénteken napvilágot látó szintén márciusi termékkülkereskedelmi adatokat érdemes kiemelni a vezető közgazdász szerint. Az első becslés alapján az eurózóna GDP-je kismértékben növekedni tudott. Az eurózónában a bővülés negyedéves alapon 0,4, míg éves alapon 1,2 százalékot tett ki, miközben az Európai Unióban a növekedés 0,3, illetve 1,4 százalék volt. Most
nemcsak az lesz a kérdés, hogy változik-e az adat az első becsléshez képest, de az eddig adatot nem közlő tagországok egy részének teljesítményéről is képet kaphatunk.
Februárban az ipar teljesítménye kedvezően alakult: az eurózónában havi alapon 1,1, míg éves összevetésben 1,2 százalékkal bővült, míg az Európai Unióban a növekedés egy, illetve 0,6 százalékot tett ki. Jelentős különbségek alakultak ki ugyanakkor az egyes tagállamok között. Az előző év azonos időszakával összevetve a kibocsátás legnagyobb mértékben hazánkban (8 százalék), Bulgáriában (4,7 százalék) és Németországban (3,7 százalék) esett vissza, miközben a legnagyobb bővülés Írországban (38,8 százalék – kérdés, hogy ez mennyire tényleges teljesítmény), Litvániában (9,1 százalék) és Luxemburgban (6,6 százalék) bővült.
Februárban az eurózóna külkereskedelmi többlete 24 milliárd eurót tett ki az egy évvel korábbi 21,7 százalék után. Ebben az export értékének 6,2 és az import értékének 5,7 százalékos növekedése játszott szerepet. Az export bővüléséhez hozzájárulhatott az amerikai vámok bevezetése: ezt megelőzően még mindenki le akarta szállítani, amit le tudott, hogy kikerülje a vámokat. Az Európai Unió egészében az export értéke hét, az importé 7,2 százalékkal lett magasabb, így az egyenleg az egy évvel korábbi 21,8 milliárd euróról 23 milliárd euróra emelkedett.
Nincs messze a céltól az amerikai infláció
Az Egyesült Államokban kedden közlik az áprilisi inflációs és reálkereseti adatokat, míg csütörtökön a termelői árak áprilisi alakulását ismerhetjük meg – ismertette Regős Gábor. Márciusban az infláció az előző havi 2,8 százalékról 2,4 százalékra csökkent, miközben havi összevetésben 0,1 százalékkal mérséklődtek az árak. Az amerikai infláció tehát nincs messze a céltól, az év későbbi részében ebből következhet a monetáris kondíciók lazítása. A maginfláció ugyanakkor a teljes inflációnál magasabban, 2,8 százalékon alakult. A bérek irányából ugyanakkor továbbra sem várható inflációs nyomás: a reálbérek márciusban éves alapon mindössze 1,4, míg havi alapon 0,3 százalékkal lettek magasabbak. A termelői árak növekedése 3,2 százalékról 2,7 százalékra lassult, köszönhetően az árak havi alapú 0,4 százalékos csökkenésének. Ebben elsősorban az energiaárak egy hónap alatt történő négyszázalékos visszaesése játszott szerepet. Ennek eredményeként a maginflációs kosár áremelkedése kevésbé, 3,5 százalékról 3,4 százalékra mérséklődött.
