A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a héten két adatot közöl – mindkettőt szerdán. Ekkor jelennek meg az építőipari termelés márciusi adatai, illetve a szintén márciusi ipari termelés második becslése – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Emlékeztetett, februárban az építőipar termelése mind havi, mind éves alapon csökkent: 1,3, illetve 4,5 százalékkal. Ebben a bizonytalan gazdasági helyzet miatt csökkenő beruházások mellett a kedvezőtlen időjárásnak is szerepe lehetett. Ugyanakkor az, hogy a rendelésállomány mindössze 1,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, nem jelez előre nagy és gyors növekedést az ágazat számára – tette hozzá.

Fotó: Vémi Zoltán
Az ipar termelése márciusban az első becslés szerint havi alapon minimálisan, 0,1 százalékkal bővült, míg éves alapon a nyers adatok szerint stagnált, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint viszont 5,4 százalékkal csökkent. A kettő közötti jelentős eltérést az okozza, hogy idén kettővel több munkanap volt, mint tavaly márciusban. A magyar ipar tehát továbbra sem tud fellendülni, ebben a jövőre nézve is kockázatot jelent a vámháború alakulása, illetve az ezzel kapcsolatos bizonytalanság – mutatott rá a vezető közgazdász.
Hétfőn közli a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartás április végi helyzetéről szóló gyorstájékoztatóját. Az első három hónapban az éves hiánycél 62 százaléka gyűlt össze – ez semmiképpen sem alacsony, de részben szezonális hatások (év eleji fűtési költségek rezsitámogatása, kamatfizetések, 13. havi nyugdíj) indokolják. Ezzel az első három havi hiány 2554,1 milliárd forintot tett ki, illetve csak a márciust tekintve a deficit 831 milliárd forint volt, ami az elmúlt 24 év második legkedvezőtlenebb adata. A várttól elmaradó növekedés és a hazánknak járó uniós források visszatartása miatt tehát a költségvetés nincs könnyű helyzetben, feszes gazdálkodásra van szükség – emelte ki Regős Gábor.
Az Eurostat heti adatközlései közül két csütörtökön megjelenő adatot, az első negyedéves GDP második becslését és az ipari termelés márciusi adatait, valamint a pénteken napvilágot látó szintén márciusi termékkülkereskedelmi adatokat érdemes kiemelni a vezető közgazdász szerint. Az első becslés alapján az eurózóna GDP-je kismértékben növekedni tudott. Az eurózónában a bővülés negyedéves alapon 0,4, míg éves alapon 1,2 százalékot tett ki, miközben az Európai Unióban a növekedés 0,3, illetve 1,4 százalék volt. Most
nemcsak az lesz a kérdés, hogy változik-e az adat az első becsléshez képest, de az eddig adatot nem közlő tagországok egy részének teljesítményéről is képet kaphatunk.
Februárban az ipar teljesítménye kedvezően alakult: az eurózónában havi alapon 1,1, míg éves összevetésben 1,2 százalékkal bővült, míg az Európai Unióban a növekedés egy, illetve 0,6 százalékot tett ki. Jelentős különbségek alakultak ki ugyanakkor az egyes tagállamok között. Az előző év azonos időszakával összevetve a kibocsátás legnagyobb mértékben hazánkban (8 százalék), Bulgáriában (4,7 százalék) és Németországban (3,7 százalék) esett vissza, miközben a legnagyobb bővülés Írországban (38,8 százalék – kérdés, hogy ez mennyire tényleges teljesítmény), Litvániában (9,1 százalék) és Luxemburgban (6,6 százalék) bővült.