A Huszein fiúk harca

Ha az Egyesült Államok megindítja támadását Bagdad ellen, az csak megerősíti az irakiak hűségét Szaddám Huszein iránt – jelentette ki lapunknak N. Rózsa Erzsébet, a Teleki László Intézet a térséggel foglalkozó szakértője. Az elemző szerint az invázió után újabb nagy problémával kell majd szembenézni: ki vezeti Irakot a diktátor elmozdítása után?

Szaddám Huszein helyzete bombabiztosnak tűnik népe körében, már amennyire ezt a nehézkesen csordogáló információk alapján megállapíthatjuk – jelentette ki N. Rózsa Erzsébet. Bár az embargó miatt a közel-keleti ország már rég gazdasági válsággal küzd, a szakértő szerint így is kérdéses, milyen alapra támaszkodhat majd egy esetleges amerikai támadás. N. Rózsa Erzsébet elmondta, az iraki ellenzék kijelentéseiből tudni lehet, semelyik érdekcsoport sem nézné jó szemmel, ha külföldi katonák lépnének iraki területre, bármilyen koldusszegény legyen is az ország. A külpolitikai elemző – a történelmi hagyományok és a néprajzi határok mentén – három részre osztotta az országot: az északot benépesítő, húszszázaléknyi kurd népességre, a síitákra, akik az ország lakosságának hatvan százalékát teszik ki, valamint az országot vezető, Bagdadot benépesítő szunnitákra.
A szakértő elmondta, a kurdok két nagy politikai erő körül csoportosulnak. Ezek a Dzsalal Talabani vezette Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) és a Maszud Barzani nevével fémjelzett Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP). A két szervezet vállalja fel az iraki kurdok érdekvédelmét, ám sokszor nézeteltérés van közöttük egyes kérdésekben, így az amerikai beavatkozást is eltérő módon értékelik. Ezenfelül N. Rózsa Erzsébet kétségesnek nevezte, hogy Amerika számíthat-e a kurdok segítségére, bármennyire is hangoztatta a PUK vezetője csapataik aktív közreműködését. Eléggé valószínűtlen, hogy a kurd fegyveresek a kurdlakta vidék határain túl is vállalnák a harcot, ebben az esetben ugyanis valószínűleg egy emberként kelne fel az iraki falvak lakossága ellenük, vélte a szakértő. Az Egyesült Államok emellett már az Öböl-háború idején eljátszotta az esetleges segítőtársai bizalmát – emlékeztetett N. Rózsa Erzsébet. Akkor Washington a síitákat és a kurdokat a vezetés elleni lázadásra buzdította, majd a Sivatagi Vihar sikere után Szaddám Huszein csapatai martalékául hagyta őket.
A külpolitikai elemző úgy tájékoztatott, az ország vezetése így egyértelműen a szunnita kisebbség kezében van. N. Rózsa Erzsébet kétségeit fejezte ki, hogy a szunniták körében egyáltalán működik-e valamilyen ellenzéki mozgalom. A hatalmat a Bász Párt tartja kezében, amely egy országhatárokon átnyúló szervezet, több arab országban jelen van és kiépíti helyi szervezeteit – jelentette ki a szakértő. A nacionalista párt egyfajta „árnyékállamot” képez Irakban, ahol a pártszervezet és az államigazgatás teljes mértékben összefonódott: e szerint Szaddám Huszein az állam feje, de egyben a Bász Párt iraki parancsnokságának titkára is.
A szakértő felvázolta az iraki politikai berendezkedést. Szaddám Huszein és hittársai főleg a stratégiai fontosságú pozíciókat, a hadsereg és a hírszerzés vezető posztjait töltik be. Külön kiemelte Udaj és Kuszaj Huszeint, a vezető két fiát, akik között talán már most is folyik a hatalmi harc. N. Rózsa Erzsébet elmondta, Udaj volt Szaddám Huszein első számú kiválasztottja az iraki elnöki posztra. A fiatalember ellen azonban – aki híres volt erőszakosságáról, kegyetlenkedéseiről, gyilkosságairól – 1996-ban merényletet követtek el, melynek következtében mára megromlott az egészségi állapota. Nehezen jár, s így vesztett az „erős vezető” nimbuszából -– mondta az Irak-szakértő.
N. Rózsa Erzsébet kifejtette, Irakban manapság is élnek a régmúlt törzsi hagyományai, és az is megfontolandó, hogy az emberiség történetében általában csak az ép testű és szellemű ember lehetett vezető – így a „trónörökös” lassanként Kuszaj lett. Az ifjabbik Huszein fiú az elmúlt éveket nem töltötte tétlenül, hiszen remek kapcsolatokat épített ki a hadsereg vezérkarában és a titkosszolgálatok vezetésében, mintegy bebetonozva eljövendő uralmát. Mint N. Rózsa Erzsébet elmondta, az emigrációban élő irakiak is ettől tartanak. Ha Szaddám Huszeint elmozdítják a hatalomból, újabb diktátor jön helyére, s minden kezdődik elölről. Amerikában több forgatókönyv is készül, és az sem kizárható, hogy a mostani rezsim egyik kevésbé kompromittálódott képviselőjét fogják az állam élére helyezni – vélte N. Rózsa Erzsébet.