Mikor a pápa megérkezett Torontóba, Guatemalába vagy Mexikóvárosba, hatalmas tömegek fogadták. Feltűnően sok fiatal zsúfolódott össze a tereken és a főutakon, ahol a szentatya elhaladt „pápamobiljával”. Az to-rontói esemény egyenesen rock-koncert benyomását keltette, azzal a különbséggel, hogy a transzparenseken együttesek nevei helyett inkább latin nyelvű bibliai idézetek voltak. A képek láttán sokakban megerősödött a vélekedés, hogy Amerika hithűségben lekörözte Európát.
Régóta tart Európában a vallás iránti csökkenő érdeklődés. Az „őskatolikus” országokban (Olaszország, Lengyelország, Írország, Portugália vagy Spanyolország) ugyan nincs baj, de a protestáns vidékeken és Közép-Európában már komoly problémák vannak. A csehországi népszavazáson a lakosok 65 százaléka vallotta magát ateistának! Egyre terjednek a keresztény jellegű szekták, amelyek üzleti vállalkozásként fogják fel Isten szolgálatát. S nem kell sokat várni, hogy hozzánk is elérjenek az Egyesült Államokból ismert hittérítők, tévéprédikátorok, megélhetési szentéletűek.
A tények hatására a római katolikus egyház is változtatni kényszerült. II. János Pál pápa, akinek megromlott egészsége miatt állandóan szeme előtt lebeg az utódlás kérdése, nagyon sok spanyol anyanyelvű bíborost kreált az elmúlt évtizedben. Ha most ülne össze a konklávé, a pápaválasztó testület, tagjai közül többen beszélnének spanyolul, mint olaszul. A pápa remek diplomáciai érzékkel döntött úgy, hogy élete alkonyán tett hosszabb utazásainak egyikét az Újvilágba teszi. Mexikóban már ötször járt a lengyel pápa, első útja során, még 1979-ben gitározott és táncolt is a helyi fiatalokkal. Most, huszonhárom év elteltével a megöregedett és beteges egyházfőt még mindig ugyanaz a rajongás veszi körül, mint fiatal korában. Nem volt véletlen az indián Juan Diego kanonizálása sem. A földműves, akinek a XVI. század elején megjelent a Guadelupei Szűz, Mexikó nemzeti jelképévé vált. Bár egyes egyházfiak úgy vélték, nem bizonyított, hogy Juan Diego valóban élt volna, ezért szerintük el kellett volna halasztani a szentté avatási szertartást. Az egyház szempontjából azonban oly fontos esemény viszont nem tűrt halasztást, s mivel a lakosság – és a szakértők – többsége úgy véli, Juan Diego valóban létezett, az indián beléphetett a szentek sorába.
Guatemala szintén megkapta saját szentjét, mégpedig Pedro de San José de Betancur személyében, aki az ország első megdicsőültje. A XVII. századi spanyol misszionárius szerzetes saját rendet alapított, hogy segítsen a börtönben sínylődőknek, a szegényeknek és a fiataloknak. Az amerikai Szent Ferenc szentté avatása nagyon sokat jelent az ott élőknek, főleg attól a pápától, aki annyit tett a guatemalaiakért. 1996-ban egyszer már meglátogatta őket az egykori krakkói püspök, nem sokkal a polgárháború befejezése előtt. Sokan úgy vélik, II. János Pál kulcsszerepet játszott a harminchat éves vérontás befejezésében. A jelenlegi guatemalai elnök, Alfonso Portillo mindenesetre bejelentette, az országban az ő elnöksége alatt szüneteltetni fogják a halálbüntetés gyakorlását, sőt, fel fogja kérni a nemzetgyűlést, hogy végérvényesen töröljék a büntető törvénykönyvből a legsúlyosabb büntetést. Guatemala egyháza egyébként a polgárháborús időkben a legnagyobb bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor az uralkodó junta jogtiprásai ellen prédikáltak miséiken. Hogy mekkorát változott a világ a háború vége óta, jelzi, hogy a mostani vezető a pápát „a remény szimbólumának” nevezte.
Mint ahogy az is kiderült, hogy a 82 éves pápa – bár ízületi bántalmaitól és Parkinson-kórjától is szenved – még mindig képes a megújulásra. Sokan, akik közeli visszavonulását, halálát vagy trónról való lemondását jósolják, megdöbbentek, amikor a pápa Torontóban saját lábán szállt le a repülőgépéről, bár az utóbbi időkben mindig egy hidraulikus liftet használt erre a célra. A láthatóan kivirult, kipihent és vidám egyházfő ugyan az amerikai út végére elfáradt, de nem keltette a visszavonulni készülő vezető benyomását. Pedig még kanadai tartózkodása alatt is voltak olyan hangok, amelyek a pápa útjának lerövidítéséről, guatemalai és mexikói látogatásainak törléséről szóltak. II. János Pál azonban vállalta a hosszú és megterhelő utat, amelyet az ott élők lelkéért tett meg, s egyben Róma „hadállásait” is megerősítette Amerikában.
origo.hu
Orbán Viktor: Ha péntek, akkor rádió – képek
