A zugkocsmák emlékét legfeljebb a Csinibaba című film bambisüvegből kevertet kortyoló hősei őrzik, de a vámkommandó mostanában meglehetősen gyakran csap le olyan italmérésekre, ahol zavaros eredetű, zárjegy nélküli alkoholt próbálnak eladni – tájékoztat Kiss Attila, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának jogi előadója. Ilyenkor több száz liternyi sört, bort, pálinkát is lefoglalnak. Kivételt talán az az öregasszony képez, aki éveken át mérte ki tudja, honnan szerzett borát egy sufniban, és bár több alkalommal is elcsípték, megúszta egy „szemöldökráncolással”. Mert a fináncnak is van lelke. De miután semmiképp sem tudták eltántorítani attól, hogy ily módon hódoljon kereskedői szenvedélyének – egyben vékonyka nyugdíját kiegészítse –, a vámosok szigorú döntésre szánták el magukat, és „bevonták” a két ötliteres borosdemizsont.
A kilencvenes években legfőképp a hamisított olaj képezte a jövedéki perek tárgyát, mostanában a cukorcefrés – azaz a szőlőt sosem, de színezőtablettát annál többet látott –, borszerű italok viszik a prímet. Néhány évvel ezelőtt az országban lefoglalt 39 szeszfőző berendezésből 37-et Bács-Kiskun megyében találtak. Ott a szeszfőzést olyannyira nem érzik tiltott cselekedetnek, hogy az örökölt berendezések nem fű alatt, hanem hirdetési újságban keresnek új gazdát.
Bács-Kiskun megyében a már kevéssé jövedelmező és egyre veszélyesebbé váló olajszőkítést pillanatok alatt váltotta fel a cukorcefre-iparág, a szeszhamisítás. Csak az olajoshordókat kellett kicsit kilögybölni. Így esett, hogy míg a tanyákon korábban több tízezer liternyi olajat rejtegettek, most ugyanezt teszik, de cefrével. Ez az időszerű.
Minden bizonnyal rengetegen emlékeznek a régi szép időkre, amikor még az extra könnyű fűtőolajba némi savat kevertek, és lett belőle valamilyen gázolajszerű keverék, amit nagyszerűen lehetett eladni az egyre dráguló piacon.
A borüzlet más. Ahhoz legfeljebb cukor kell és kéthétnyi türelem, amíg kiforr. Aztán máris lehet 70–100 forintot kérni érte piacokon, talponállókban, ABC-kben.
Talán e roppant bonyolult és utánozhatalan technológiának köszönhető, hogy az angol kollégák értetlenkedő tekintete volt a válasz a külföldre látogató magyar vámos ama kérdésére: ott hogyan védekeznek a szeszhamisítók ellen? Nem egészen értették, mit akar.
Itthon megy minden a maga útján. A szeszhamisítók szeszt hamisítanak, a fináncok lefoglalnak és büntetnek.
A törvény ellen vétőre kiróják a legalább százezer forintos bírságot, amely viszont több százmillióra is duzzadhat, ha a delikvensnél – miként az gyakran megesik – több tízezer liter cukorcefrét találnak. Mert borhamisítással csak nagy mennyiségben érdemes foglalkozni. A megbukott hamisító aztán vagy kifizeti a bírságot, vagy nem, mert előbb számolni kezd: mi éri meg jobban neki? Azonnal fizetni és hamar letudni a dolgot, vagy egy-két évig pereskedni, ügyvédet fizetni, de addig alaposan megforgatni a pénzt.
Néha az is megtörténik, hogy ő kerül ki győztesen. De meglehetősen ritkán, hiszen az esetek csaknem nyolcvan százalékában a bíróság a vámosoknak ad igazat.
És ott vannak a vámpereknek nevezett összecsapások is. Ezek általában arról szólnak, hogy az országba autót, gépalkatrészt, fűszert, egyebet szállító úgy véli: jóval kevesebb vámteher lenne igazságos, mint amennyit a hivatal kirótt rá. Például abban az esetben, amikor egy német nyelvterületről behozott felső kategróiás, extrákkal ellátott terepjáró új gazdája azt állította: egymillió forintnyi valutáért vásárolta, így tehát hétszázezer forintnyi közterhet kell befizetnie ilyen-olyan címszó alatt az államkasszába. A vámosok kevesellték az összeget, mígnem a külföldi vámhivatal segítségével kiderítették: az illető bizony hétmillió forintért vette kocsiját. Hétszázezer helyett végül ötmillió forintos vámterhet róttak ki rá.
A vámnál ügyeskedőknek mindenekelőtt a vámosok kétkötetes vámtarifakönyvét kell alaposan ismerniük, csak így kereshetnek az üzleten. Mert a vám mértékét befolyásolja az áru származási helye – ami az EU-ból általában vámmentes – és az összetétele is. Ezért nem mindegy az sem, hogy egy adott fűszerkeverék például mennyi sót tartalmaz: ha keveset, akkor nem kell vámot fizetni érte, ha többet, akkor viszont igen, mégpedig tetemes összeget. Ezért aztán a szállító igyekszik olyan tarifakategóriákba sorolni, ahol minimális vagy nulla a vámteher.
Pechükre minden vámudvarban, vámkezelési ponton dolgoznak olyanok, akik bizony alaposan utánanéznek az árunak. És ha szakvéleményük eltér az árunyilatkozatban szereplő adatoktól, nem csak a remélt haszon úszik.
A perek vége mostanában eléggé kiszámítható: nyolcvan százalékukat a VPOP nyeri. Az arány persze régiónként változik. Így a Közép-magyarországi Regionális Parancsnokságon az idén lezárt 153 perből tizenkettőt veszített el a hivatal, a dél-alföldin lezárt tizenhatból nyolcat, ami erősen rontja a statisztikát. Ami a vámosok szempontjából még így is jónak mondható, hiszen a jövedéki pereknek összesen 23, míg a vámpereknek csak 13 százalékát veszítették el. A per végéig kétséges nyereség pedig számottevő: hárommilliárd forinttal többet szereztek az államkasszának. Ha a hivatal elveszíti a vámpert, visszafizeti, amit kell kamatostul.
A jövedéki pereknél ugyanez a helyzet: ha veszítenek, a vámosok törlik a bírságot, és visszaszolgáltatják, amit lefoglaltak. Ennek néha újabb bírósági ügy a következménye, de most már az ügyfél perel, ha a lefoglalt áru megsérült, eltűnt valami belőle, vagy esetleg a hercehurca miatt jövedelemtől esett el a károsult.
A perek száma mostanában állandónak mondható, ez év első felében 127 jövedéki és 111 vámpert indítottak, de két-három, még 1993-ban indított olajpert mindmáig nem sikerült lezárni.
Bár a perek száma nagyjából állandónak mondható, érezhetően megszaporodnak egy-egy komolyabb jogszabályváltozás után: az ügyfelek mindent bevetnek, hogy kihasználják a kezdeti bizonytalanságot.
A vámosoknak persze vannak visszatérő régi ismerőseik is. Némely keleti határ menti faluban egész családoknak akad akár naponta többször is halaszthatatlan dolguk Ukrajnában, hogy az első benzinkúttól teli tankkal meg egy-két benzineskannával térjenek máris viszsza Magyarországra. Néha elkapják őket, de jobbnak látják befizetni a kannában lévő benzinért kirótt bírságot, hiszen kinek van ideje bíróságra járni manapság?
Mások a cigaretta- és a szeszcsempészettel szereznek elévülhetelen érdemeket és hatalmas bírságot maguknak.
Az Ukrajnából hozott cigarettát a magyar területen akár apránként is érdemes összegyűjteni a határ közeli titkos raktárakban, hogy aztán a megrakott kamionokat Angliába és Nyugat-Európa különböző országaiba indítsák. Ott a hazai ár többszörösét éri a cigaretta.
A kamionok sokszor csak a magyar határig jutnak, vagy addig sem. Kiszúrják őket a fináncok. A sofőr aztán magyarázkodhat, ugyan ki hinné el neki, hogy nem tudta, mit szállít?
Néha az is megesik, hogy a vezető tényleg nem tudja: a raktérben lévő gyönyörűen faragott bútorok igazából csempészárut rejtenek. Jól csomagolt cigarettát például. Mit tehet, amikor főnöke odaveti a kulcsot, és azt mondja neki: most ide meg ide indulsz?
A jövedéki törvény szerint a felelősség a tulajdonosé, a birtokosé, de a szállítóé is. A törvény szigorú, és nem méltényol, hanem büntet, a vámhivatal pedig lefoglalja a járművet. Így történhet meg, hogy ha például egy táskányi cigarettát idegen kertben dob el a menekülő csempész, a telektulajdonost veszik elő érte. Ugyanezen szabály alapján a vámhatóság tíz doboz zárjegy nélküli cigaretta miatt is elkobozhatja a járművet, amelyben rábukkant, akkor is, ha a csempészáru esetleg csak pár ezer, míg az autó sokmillió forintot ér. Az Alkotmánybíróság júliusban alkotmányellenesnek találta a törvény eme paragrafusát, és 2003 januárjától új szabályozásra ösztökélte a jogalkotót. Eszerint azokkal szemben jár el majd teljes szigorral, akiket szállításra átalakított járművel csípnek el, vagy tényleg nagyobb mennyiségű jövedéki árut visz.
Azt mondják, Kelet-Magyarország (és Bács-Kiskun megye) a jövedéki perek szülőhazája, miképpen a főváros és a nyugati országrész a vámpereké. Még hogy nem élünk változatosan…
origo.hu
Minden idők legjobb európai karácsonyi vására lett az Advent Bazilika
