’56 jelentette a fordulópontot

Parlament és parlamentarizmus címmel – az Országház és a magyar parlamentarizmus nagy történelmi korszakait áttekintő – tudományos konferenciát rendeztek a Parlament felsőházi termében tegnap, az Országház átadásának 100. évfordulója alkalmából.

Szili Katalin házelnök köszöntője után Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke nyitotta meg a tanácskozást, aki a nemzet erejéről, a Szent Korona által megtestesített „hallatlan kontinuitásról” szólt. Kitért arra, hogy nem szabad külföldre vinni a belpolitikai ellentéteket.
A konferencia előadói a művészettörténet, a történelem, a jog- és politikatudomány szemszögéből tekintették át a Parlament és a parlamentarizmus XIX. és XX. századi históriáját; a rendezvényen megjelentek az épület tervezője, Steindl Imre hozzátartozói is.
Szili Katalin köszöntőjében elmondta: a konferencia első részében az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés után intézményesülő parlamentáris rendszert tárgyalják a jogtörténészek, politológusok és történészek, a második kronológiai blokkban a magyar parlament fejlődésének két világháború közötti útjait és tévútjait vizsgálják.
Szili Katalin szerint Habsburg Ottó „személyében egyszerre reprezentálja azt a múltat, azt a nemes hagyományt, amelyet e falak őriznek, valamint óhajtott jövőnket, az egyesült Európát”. Hozzátette: Habsburg Ottó évtizedek óta páratlan módon egyengeti az ország Európába vezető útját, Habsburg Ottó pedig arról beszélt, hogy Európa legszebb parlamentjében megtestesül a magyar egység.
Hangsúlyozta: Magyarország kezdettől fogva kijelentette, hogy Európához tartozik, de megtartotta magyar jellegét. Hozzátette, hogy büszkeséggel tölti el, ha a „örök magyar géniuszra” gondol. Szavai szerint a hidegháborúban – amelyet harmadik világháborúnak nevezett – 1956, a magyar szabadságharc jelentette a fordulópontot, Magyarország ezen döntése hozott szabadságot a világnak. Isten áldja meg ezt az országot, Isten áldja meg ezt a nemzetet – zárta szavait Habsburg Ottó.