A közlekedéspolitika teljes kudarca

A Fővárosi Közgyűlések jegyzőkönyvei alapján a Cselekvők Polgári Kör kigyűjtötte a fővárosi Fidesz–MDF– MKDSZ fraciónak az elmúlt négy évben tett azon javaslatait, amelyeket a balliberális többség elutasított. Ezek a javaslatok, amelyek a város életének javítására születtek, most ismét előtérbe kerültek. Az önkormányzati választásig tartó sorozatunk második részében a fővárosi közlekedés helyzetével foglalkozunk. Az ellenzék szerint ugyanis a fővárosi önkormányzat közlekedéspolitikájának teljes kudarcát jelenti, hogy évek alatt sem sikerült megalakítani a Budapesti Közlekedési Szövetséget.

Budapest közlekedési helyeztét már a város irányításában részt vevő szocialisták is katasztrofálisnak nevezik. Az autók számának ugrásszerű megnövekedése és a tömegközlekedési férőhelyek számának csökkentése, a járatok ritkítása miatt ugyanis a tömegközlekedés és az egyéni közlekedés aránya a kilencvenes évek eleji 80–20 százalékos arányról 55–45 százalékra változott. Emiatt alakulnak ki az óriási dugók a városban, s a torlódásokat a buszok, trolibuszok sem kerülhetik el. Gyakori azonban az is, hogy a villamosok is dugóba kerülnek, mert a kereszteződésekben álló autóktól nem tudnak továbbhaladni.
Szálka Miklós (Fidesz), a városüzemeltetési bizottság alelnöke úgy véli: a főváros közlekedéspolitikáját két dolog jellemzi a legjobban. Az egyik, hogy hosszú évek alatt sem sikerült létrehozni a Budapesti Közlekedési Szövetséget (BKSZ), a másik pedig, hogy Demszky Gábor csak a választások évében tartotta fontosnak az európai autómentes napon való részvételt. A közlekedési szövetséggel kapcsolatban Szálka emlékeztetett: a főpolgármester minden alkalommal újabb és újabb feltételeket támasztott a BKSZ létrehozásához. Legutóbb például négy követeléssel állt elő. Szálka szerint ezek jogos kérések voltak, hiszen például a BKV számára valóban engedélyezni kellene, hogy a többi közlekedési társasághoz hasonlóan visszaigényelhesse az üzemanyag jövedéki adóját. A főpolgármester azonban rosszkor állt elő a követelésekkel, amikor azokat az állam már nem teljesíthette a frissen elfogadott költségvetési törvény miatt.
A járatok ritkításáról Szálka Miklós azt közölte: 1994–95-ben a főváros mintegy húsz százalékkal csökkentette a buszok, villamosok férőhelyeinek számát. Mindezt úgy, hogy a főváros nem részesítette előnyben a tömegközlekedést a forgalom szervezése közben. Szálka elmondta: a buszsávok kialakításával vagy a jelzőlámpák megfelelő beállításával jelentősen vonzóbbá tehető a tömegközlekedés. Így ugyanis a buszok nem a kocsik között araszolnának az úton.
A városatya felhívta a figyelmet arra is: bár a főváros korábban eldöntötte, hogy a sugárirányú utak helyett inkább a körirányúakat fejleszti, mégsem ez történik. Példaként említette, hogy a Nagy Lajos király útja helyett a 6-os számú főutat szélesítette kétszer két sávra. – Ha a Nagy Lajos király útját bővítette volna az önkormányzat, a Hungária körúton lényegesen kisebb lehetne a forgalom, a 6-os út bővítése viszont a város belsejébe tereli az autósokat – hangsúlyozta Szálka Miklós. Szerinte egyébként az utak felújítására sem költ eleget az önkormányzat, s nem megfelelő ütemű az utak akadálymentesítése sem. A Fidesz-frakció már többször javasolta, hogy gyorsítsák fel ezt a programot. Ennek ellenére a főváros csak az egyébként is felújítás alatt álló útszakaszokat akadálymentesíti. A városatya azt is helyteleníti, hogy a főváros három évre leállította a kerékpárutak építését is.