Balti-tengeri anomália: egy mélyben rejlő misztikus alakzat

2011-ben szenzációs felfedezés híre hozta lázas izgalomba az ufó-jelenségek és a paleoasztronutika híveit. A Balti-tengeri anomália néven ismertté vált rejtélyes objektumot egy svéd tengeri roncskutató vállalkozás, az OceanX tagjai fedezték fel a Balti-tenger legészakibb nyúlványában, a Svédországot és Finnországot kettéválasztó Botteni-öböl mélyén. Az expedíciós küldetéséből hazatérő kutatóhajó szonárjának képernyőjén váratlanul egy óriási, 60 méter átmérőjűre becsült furcsa objektum kontúrja jelent meg, ami kísértetiesen hasonlított a hatalmas kasszasikert aratott sci-fi filmeposz, A Csillagok háborúja ikonikus csillaghajójára, az Ezeréves Sólyomra. A Balti-tenger mélyén rejtőző objektum mibenlétével kapcsolatban számos fantasztikus elméletet született; voltak, akik egy mindeddig ismeretlen ősi civilizáció titokzatos építményét látták bele a furcsa alakzatba, míg mások egy földönkívüli űrjárműnek vélték. A tudomány képviselői ennél azonban már jóval szkeptikusabbnak bizonyultak, ám a Balti-tengeri anomália eredetének kérdése a szaktudósokat sem hagyta hidegen.

Nagy port vert fel a felfedezés híre Fotó: YouTube

Az OceanX roncskutató vállalkozás két alapítója, Peter Lindberg és Dennis Asberg     Fotó: OceanX

 2011 júniusában nem voltak túl jó formában, és éppen dolgavégezetlenül tartottak hazafelé a sok költséget felemésztő ám zéró eredményt hozó aktuális roncskutató expedíciójukról. A Botteni-öbölben hajózva egy olyan területen haladtak át, ami a térség tengerhajózási történetét kutató szakemberek szerint valóságos roncstemetőnek számít; az öböl mélye ugyanis közel 100 különböző korú hajó hullámsírját rejti ezen a tengerrészen. Mivel nem volt veszítenivalójuk, Lindberg és Asberg a fedélzetről ismét a mélybe eresztették távirányítású robotkamerájukat (ROV), hátha mégiscsak rájuk mosolyog a szerencse. Alig egy óra elteltével egyszerre csak valami döbbenetesen furcsa alakzat kezdett kirajzolódni a szonár képernyőjén. Lindberg, Asberg és társaik döbbenten szemlélték az eléjük táruló látványt. 

Az elhíresült szonárkép a rejtélyes objektumról    Fotó: Wikimedia Commons

A mintegy hatvan méter átmérőjű és rendkívül szabályos, kör formájú objektumról azonnal látszott, hogy nem hajóroncs, hanem valami egészen más. "Gyerekek, ez egy idegen űrhajó!" - csúszott ki Lindberg száján, miközben tanácstalanul próbálták beazonosítani a szonár által kirajzolt képet.

Ellenséges ufó, a pokol kapuja, továbbá Atlantisz és társai

Miután kikötöttek, a parton tovább folytatták a felvételek kiértékelését, de ettől sem lettek sokkal okosabbak. A 90 méter mélyen a tengeraljzaton elterpeszkedő objektumról készített szonárképek ráadásul nem is voltak túl jó minőségűek. Dennis Asberg ezért azt javasolta, hogy a felvételeket osszák meg a nyilvánossággal hátha valaki felismeri, hogy mit rejthet a Balti-tenger mélye. Később valószínű, hogy alaposan meg is bánták ezt a fajta ötletbörzét, mert noha több mint tízezer e-mail futott be a felhívásukra, de ezek szinte száz százalékig használhatatlannak bizonyultak; akadtak akik a pokol kapuját vélték felismerni a rejtélyes formációban azzal a megjegyzéssel, a sátán alig várja, hogy végre valaki kinyissa ezt a kaput, mások szerint egy ellenséges ufó lapul a Botteni-öböl fenekén amit ha megközelítenek, fel fogja robbantani a Földet, ugyancsak mások pedig az Atlantisz megtalálását ünnepelték Lindbergék felfedezésében. 

              Sokan egy mélybe süllyedt hatalmas ufót véltek felfedezni az Ezeréves Sólyomra emlékeztető alakzatban          Fotó: Devianart

Egyre viszont jónak bizonyult a lármás hírverés, mert megteremtette egy második expedícióhoz az anyagi fedezetet. 

Mindez lehetővé tette, hogy egy évvel a felfedezés után, 2012 júniusában ismét kifussanak a tengerre, hogy választ találjanak a Balti-tengeri anomália eredetére. A kifutást először a vihar akadályozta, majd ideiglenesen elvesztették az Ancylus kutatóhajó vontatta távirányítású szonárt is, amit végül szerencsésen megtaláltak, a fedélzetre emeltek és kijavítva ismét a mélybe eresztettek. Nagyjából egy három négyzetkilométeres terület átfésülése után két napig tartó kutatás eredményeként ismét felbukkant a képernyőn a kísérteties csészealjszerű objektum. A ROV ez alkalommal egészen közeli felvételeket készített a hatalmas alakzatról. A sima felszín buborékos betonszerű szerkezetűnek tűnt. Lindberg és Asberg, valamint a búváraik ebből arra a következtetésre jutottak, hogy az objektum mégsem űrhajó hanem valami ember alkotta ősi építmény lehet. 

Egyesek ősi építményt látnak a különleges struktúrában    Fotó: Twnety Tood / Facebook

A felvételek kielemzése után két technikai búvár megkezdte a lemerülést a 90 méteres mélységbe, a harmadik társuk pedig a biztosítói feladatokat látta el. Ilyen mélyre már nem lehet sűrített levegővel lemerülni, hanem egy előre meghatározott komponensekből álló speciális keveréket kell légzőgázként használni a dekompressziós betegség kockázatának csökkentése érdekében. De az objektumhoz lemerülő búvárok még ilyen feltételek között is csak alig tíz percet tölthettek el ebben a mélységben. Az egyik búvár, Stefan Hogeborn beszámolója szerint a tengeraljzatból mintegy 3-4 méter magasan kiemelkedő alakzat felülete valóban betonszerűnek tűnt és meglepően szabályos, lekerekített peremekkel rendelkezett. 

                              Közel 100 méterre lemerülni rendkívüli kihívás ( a kép illusztráció)                                               Fotó: msc.navy.mil

Azt is elmondta, hogy amint megérintette az objektum sápadt szürkés színű felületét, ott ahol hozzáért elfeketedett, mintha csak megégett volna. 

Az objektum tetején találtak egy két méter széles aknaszerű nyílást, továbbá szabályos, lépcsőkhöz hasonló képződményeket is azonosítottak. Hogenborg elmondta, hogy az addig teljesített 6000 merülése során már sok mindent látott odalent, de ilyen bizarr képződményt még sohasem.

Jégár csiszolta szabályos formájúra - állítják a szaktudósok

A merülés során kalapács segítségével apróbb darabokat törtek le a képződményről, ezt a mintát később pedig többek között elküldték a Tel-Aviv-i Egyetem kutatóintézetének ahol megállapították, hogy az elemzett anyagminták bazaltból állnak, amik kis arányban alumínium-szilikátot, mangánt és titánt is tartalmaznak. A tudományos világ több szakértője ugyancsak alaposan megvizsgálta mind az expedíció által készített szonárképet, mind pedig az anyagminta elemzéseket. Az OceanX által biztosított egyetlen szonárkép számos kritikát váltott ki a szaktudósoktól. Így például Hanumant Singh, a világhírű Woods Hole Oceanográfiai Intézet munkatársa azt mondta a felvételről, hogy a számos torzítás miatt "gyakorlatilag használhatatlan egy víz alatti képződmény szakszerű azonosítására".

Közeli kép a Balti-tengeri anomáliáról    Fotó: OceanX Team

 Singh szerint a torzítások az olcsó és pontatlan ráadásul rosszul kalibrált szonárnak köszönhetők. Charles Paull, a Monterey-öböl Akvárium Kutatóintézet szaktudósa a Popular Mechanics magazinnak nyilatkozva elmondta, 

hogy a szonár által kirajzolt homályos kép a legnagyobb valószínűség szerint egy sziklakibúvás az aljzat finomszemcsés üledékéből. 

Charles Paull szerint a Balti-tengeri anomália "szórakoztató, sok hűhó a semmiért". Göran Ekberg, a stockholmi Tengerészeti Múzeum tengeri archeológusa azt mondta: „Nem zárható ki, hogy természetes, geológiai eredetű a képződmény. Egyetértek, hogy a lelet furcsának tűnik, mivel teljesen kör alakú. De a természet ennél furcsább dolgokat is alkotott már.” Martin Jakobsson, a Stockholmi Egyetem tengergeológia és geofizika professzora szintén megvizsgálta az elhíresült a felvételeket: „Gondolom, valamiféle homokkőről van szó. De hogy tisztázzuk a dolgokat, csak a médiában megjelent képeket láttam, és több anyagra lenne ahhoz szükségem, hogy hivatalos állásfoglalást tegyek.”

A Balti-tenger űrfotója      Fotó: NASA

 Más geológus szakértők szerint a képen valószínűleg jégkorszaki gleccserek által lerakott bazaltos kőzetcsoport, esetleg moréna vagy talán párnabazalt látható. Ez utóbbi azonban csak a mélytengeri középóceáni hátságok aktív zónájában képződik igen nagy, több ezer méteres mélységekben, a Balti-tenger pedig egy olyan sekély és a mai formáját csak az utolsó eljegesedés végén, 12 ezer éve bekövetkezett tengerelöntés (transzgresszió) után elnyert fiatal sekélytenger, aminek semmi köze sincs az óceáni kéregképződéshez. Jarmo Korteniemi finn geomorfológus szerint az alakzat egy ősi bazaltformáció, amit a pleisztocén eljegesedés, főleg az utolsó Würm-glaciális jégárjának puhább üledékes kőzeteket lecsiszoló hatása emelt a jelenlegi tengeraljzat fölé.

A Föld az utolsó eljegesedés, a Würm-galciális idején, 17 ezer éve     Fotó: Wikimedia Commons/Ittzi

A Balti-tengeri anomáliát vizsgáló szaktudósok többségi álláspontja szerint az alakzat szabályos formája a jégerózió következménye, 

amire számos analóg példa ismert, tehát nem az idegenek és nem is az emberi kéz munkája. Ugyancsak erre a jelenségre vezethetők vissza az objektum úgynevezett lépcsői, vagy folyosószerű képződményei is.

Megugró sugárzás, rejtélyes mélyedés és nulla fok alá zuhanó hőmérséklet

Lindberg és Asberg 2015-ben ugyan kijelentették, hogy elfogadják a szaktudósok állásfoglalását ám kihangsúlyozták, hogy az objektummal kapcsolatos néhány rendkívül furcsa jelenségre nem kaptak választ a tudósoktól. Az egyik ilyen magyarázat nélkül maradt esemény, hogy ahányszor a kutatóhajó az anomália fölé ért, az összes elektronikus eszköz megbolondult a fedélzeten és megszakadt a műholdas telefon-összeköttetés is. Amint eltávolodtak ebből a mintegy 200 méteres sugarú zónából, azonnal helyreállt a rendszerek működése. 

Maradtak még kérdőjelek     Fotó: News.com.au

A másik furcsaság, hogy a hajó horgonyán, amit az objektumtól 2 km-re eresztettek a mélybe, a normálishoz képes hatszor magasabb radioaktivitást mértek. A tárgy közvetlen közelébe lemerült búvárok felszerelésén ennek a sugárzásnak azonban csak a felét mérték. A tudósok adósok maradtak a magyarázattal, hogy mi az az 1500 méter hosszú és szabályos vonalú mélyedés, ami a Balti-tengeri anomália mögött húzódik. Azt is szokatlannak találták, hogy noha ebben a mélységben a Balti-tengernek + 4 Celsius fok a hőmérséklete, az objektum közvetlen közelében -1 Celsius fokra zuhant a hőmérséklet. A felfedezők szerint éppen ezért még mindig maradt bőven kutatnivaló a Botteni-öbölben rejtőző titokzatos objektum, a Balti-tengeri anomália körül.

A Balti-tengeri anomália:

• A Botteni-öbölben 2011júniusában felfedezett 60 méter átmérőjű képződmény,
• amely 90 méteres mélységben fekvő szabályos kör formájú bazaltobjektum,
• és ami a szaktudományi állásfoglalás szerint természetes eredetű,
• de több, eddig még nem megmagyarázott különös jelenség tapasztalható a közelében.