Új lelet az aegadi csata mélyéről
Szicília északnyugati partjainál, több mint 80 méter mélyen, a régészek egy új bronz faltörő kost emeltek ki. Ez a római tengeri hadviselés egyik legismertebb fegyvere volt, amely a Kr. e. 241-ben vívott aegadi csatában süllyedt el.
A felfedezést a Soprintendenza del Mare jelentette be, amely szerint ez már a 27. ilyen típusú lelet, amely a 2000-es évek eleje óta előkerült a térségben.
A római tengeri hadviselés fegyvere
A hadihajók orrára szerelt faltörő vagy döfőkos célja az ellenséges hajók testének áttörése volt. Egyetlen erőteljes csapással képes volt elsüllyeszteni a célpontot. Ezek a fegyverek a tengeri fölény szimbólumai is voltak, ahol a haditechnika és a művészi kidolgozás egyaránt szerepet kapott.
A leletet a Soprintendenza del Mare, az RPM Nautical Foundation és a Society for Documentation of Submerged Sites közös kutatása során találták meg. A feltárásban speciális tengeralattjárókat és a Hercules nevű oceanográfiai hajót használták, amely a nagy mélységek kutatására alkalmas műszerekkel rendelkezik.
A hullámok alatti csatatér
A Levanzo és Favignana szigetek közötti tengerfenék az aegadi csata helyszíne volt. Itt zajlott az első pun háború döntő ütközete Róma és Karthágó között.
A római győzelem során több mint száz karthágói hajót süllyesztettek-, vagy foglaltak el, és mintegy tízezer tengerészt ejtettek fogságba.
A víz alatti feltárások során több mint 25 faltörő kos, harci sisakok, kardok, érmék és amforák kerültek elő. Sok sisak a római Montefortino típusba tartozik, amelyek nemcsak védelmet nyújtottak, hanem a katonai identitást is jelezték. A friss leleten is ilyen sisak látható, díszes tollal, ami azt mutatja, hogy a fegyverek propagandaeszközként is szolgáltak.
Részletek a római hajóépítésről
A feltárt döfőkosok mindegyike különbözik a gyártás, a díszítés és a méret tekintetében. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatók megismerjék a kor haditengerészeti technikáit, a harci stratégiákat és a különböző hajógyárak munkáját. Az Egadi-szigetek térsége az első ókori tengeri csatatér, amelyet több mint húsz éve folyamatosan kutatnak. A feltárást a néhai Sebastiano Tusa régész indította el, és még évtizedekig tartó munkát ígér.
