Alacsony részvétel a szerb választáson

Tegnap megtartották Szerbiában az elnökválasztás második fordulóját, amelyen a 6,5 millió választásra jogosult állampolgár az első menet két legsikeresebb jelöltje – Vojiszlav Kostunica szövetségi államfő és Miroljub Labusz jugoszláv kormányfőhelyettes – közül választhatott. A választások demokratikus légkörben, nagyobb szabálytalanságoktól mentesen bonyolódtak le, ám az alacsony részvétel miatt kérdéses volt, hogy érvényesnek tekinthetők-e.

Szerbiának a második menetben sem sikerült elnököt választania. A szavazóhelyek lezárása előtt készített gyorsösszegezés szerint ugyanis a részvételi arány nem haladta meg az ötven százalékot, enélkül pedig – ezt írja elő a törvény – érvénytelenek a választások. Este nyolc óráig, az urnák lezárásáig a szavazók 45,5 százaléka adta le voksát. A CeSID (Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ) nem hivatalos részeredménye szerint Kostunica (66,7 százalék) eredményesebb volt Labusznál (33,3 százalék).
Elölről kell kezdeni tehát az egész választási procedúrát a jelölésektől kezdve. Szerbia polgárai valószínűleg decemberben ismét az urnák elé járulnak, ám addigra biztosan módosítják a törvényt, hogy ne legyen az érvényesség feltétele a többségi részvétel. Milan Milutinovics jelenlegi szerb elnök ugyancsak megismételt választásokon szerezte meg gyanús eredményekkel öt évvel ezelőtt az elnöki posztot, amelyet az utóbbi időben csak névlegesen tölt be, s amelytől a legszívesebben megválna, ha lenne kinek átadni a helyét. Neki már az államfői teendők helyett inkább a hágai törvényszék vádiratával kell foglalkoznia.
A köztársaság polgárai egyébként óráról órára figyelemmel kísérhették a részvételi arány alakulását. A CeSID adatai szerint délután kettőkor például húsz százalék körül alakult (az első menetben ekkor már 27-nél is több volt), hogy ötkor harmincra emelkedjen (az első menetben erre az időre a negyvenkettőt is meghaladta). Persze ez az arány területenként különbözött. Koszovóban volt a legalacsonyabb.
*
A Vajdaságban is jóval kevesebben szavaztak, mint az első menetben, s ez nemcsak érdektelenséggel, hanem Seselj bojkottfelhívásával is magyarázható. Hiszen a radikális elnökjelölt a tartományban második lett az első menetben. Seselj bojkottjának egyébként az esős, őszies időjárás is kedvezett. Pál pátriárka is hiába szólította fel a választókat, hogy tegyenek eleget „állampolgári kötelességüknek”. A pravoszláv egyházfő a politikai feszültség kiéleződésétől tart.
Mintha erre válaszolt volna Zoran Djindjics szerb miniszterelnök. Szerinte semmiképpen sem lesz válság, bárhogy is érnek véget a választások. Szerbia megy a maga útján, a reformok folytatódnak, nincs semmiféle krízishelyzet. Úgy véli, hogy ez is bizonyítja, Szerbia kilábalt a válságból, s a választások nem jelentenek többet politikai megmérettetésénél.
Nenad Csanak vajdasági parlamenti elnök szerint az elnökválasztások egy „tartós válság kezdetét” jelentik bármilyen kimenetelük is legyen. Egy olyan megoszlás tapasztalható, amelynek két évvel ezelőtt nyoma sem volt. Már nem arról van szó, hogy akarjuk-e a változásokat, hanem hogy milyen változásokat akarunk, fogalmazott az autonomista politikus.
Miroljub Labusz független jelölt – miután reggel fél tízkor voksolt egy belgrádi belvárosi szavazóhelyen – kijelentette, hogy óvatos optimista. Mindent megtettem annak érdekében, hogy eredményes legyen a második menet, s remélem sikerült meggyőznöm a polgárokat: egy korszerű, európai Szerbiára szavazzanak, mondta. A politikus szerint az a legfontosabb, hogy megerősödjön és hatékonyan működjön a parlament. Labusz nyilvánvalóan arra utalt, hogy a kormányzó párttömörülés, a DOS nyáron kizáratta a parlamentből Kostunica Szerbiai Demokrata Pártjának (DSS) 45 képviselőjét. Mivel a szövetségi alkotmánybíróság még nem foglalt állást a DSS által benyújtott óvás ügyében, voltaképpen nem tudni pontosan, hogy kiknek kell ülniük a parlamenti padsorokban. Labusznak az az álláspontja, hogy a DSS képviselőinek vissza kell kerülniük.
Az ugyancsak Belgrádban szavazó Vojiszlav Kostunica, a Szerbiai Demokrata Párt jelöltje az „igazi változásokért” szállt síkra, nem „elsietett reformokért”. Szerinte a mostani szavazás megmutatja a nép valódi akaratát, hogy az ország az általa kijelölt úton haladjon.