Amerikában a restitúció ügye

Tom Lantos amerikai kongresszusi képviselő a romániai és szlovákiai magyar egyházi javak visszaszolgáltatását sürgette a washingtoni képviselőházban – áll a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványa közleményében. A nemzetközi kapcsolatok bizottságának rangidős tagja szerint a másfél milliós romániai és ötszázhúszezres szlovákiai magyar közösségek érdekében szólva kifejtette: a legfontosabb megoldatlan kérdés mindkét közösség esetében a restitúciós törvények életbeléptetésének folyamatos elodázása, valamint – amennyiben a visszaszolgáltatás nem lehetséges – a közösségek és az egyházak méltányos kárpótlása. A képviselő elismerte, hogy a két ország jelentős lépéseket tett e létfontosságú kérdés rendezéséért, de a jogtalanul elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása lassú és korlátozott mértékű. A politikus figyelmeztette a csatlakozni szándékozó országokat, hogy az Egyesült Államok a kisebbségekkel szembeni jó bánásmódot a demokratikus társadalom mércéjének tekinti.
Információnk szerint folyik az amerikai magyarok egyes szervezeteinek lobbitevékenysége, hogy ha Romániát és Szlovákiát a prágai NATO-csúcson meg is hívják a szövetségbe, a szenátorok a csatlakozás ratifikálásakor szabják feltételül a kisebbségi kérdés rendezését.

Székelyföldi eurorégió? Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egy tegnapi, budapesti sajtótájékoztatón elmondta: bár végre törvény született a restitúcióról, a jogszabály végrehajtásáról szóló rendeletek tárgyalása elakadt. Megint nagy a veszélye annak, hogy „papíron marad a törvény”. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere úgy vélte, Székelyföldnek külön eurorégióként van csak jövője. A városvezető arra kérte az anyaországban élő magyarságot, hogy használja ki azokat a gazdasági lehetőségeket, amelyeket Erdély kínál számukra. (P. I.)