Az ágyúöntő emlékezete

Volt idő, amikor – Markó Béla szavaival élve – a „Kárpátok délkeleti kanyarulatába, Háromszékre szorult vissza Erdély szabadsága, ide menekült a szabadságszeretet és innen terjedt szét mindaddig, amíg a túlerőben el nem vérzett”.

E háromszéki szabadságküzdelem kiemelkedő hőse volt lemhényi Gábor Áron, akinek alakja országszerte – de különösképpen Erdélyben és Pesten is – már a XIX. század végétől kezdve sok szobor ihletője volt. A II. kerületben, a Gábor Áron utca és a Szilágyi Erzsébet fasor sarkán álló szobor előtti tér a felállítása óta sok március 15-i megemlékezés színhelye volt.
„Leírhatatlan erkölcsi erőt kölcsönöztek Gábor Áron első ágyúi… nemcsak a fegyveres régi katonaságnak és a lándzsás volt jobbágyoknak, hanem általában a falvakban minden osztályú és korú népességnek” – írja egy helyen Bodola Lajos ütegparancsnok. Ezt az erőt, kisugárzást több alkotás is hitelesen adja vissza.
Gábor Áron legismertebb kézdivásárhelyi szobra mellett egy emlékmű is áll természetesen szülővárosában, Berecken. Sírhelyénél, Eresztevényen, a székely anyaszék egykori központjában, Székelyudvarhelyen, továbbá Szentegyházán és Esperestetőn, 1980 óta pedig Budapesten is megörökítették a szabadságharcost.
A budapesti emlékmű a hős 166. születésnapja alkalmából a komódi születésű Kiss Sándor szobrászművész és Vadász György építész tervei alapján készült. A II. kerületben, a Gábor Áron utca és a Szilágyi Erzsébet fasor sarkán álló szobor azóta sok március 15-i megemlékezés színhelyeként szolgált. Sokszor és sokan emlékeztek itt már Gábor Áronra is. A 220 centiméter magas terméskő talapzat egy vaskohót ábrázol, falán található Gábor Áron bronz fejdomborműve, a talapzat tetején pedig vasból öntött, két méter átmérőjű, belül aranyozott, szétrobbant, üreges ágyúgolyó. Kiss Sándor szobra valószínűleg egy szétrobbant üreges vasgolyót, eredetileg lőporral töltött gránátot ábrázol. Ezek kilövésére tarackok és mozsarak szolgáltak, Gábor Áron effajta hadi szerszámokat nem gyártott, sőt még ellenfelei sem használtak ilyeneket. Az 1849. július másodikán vívott kökösi csatában egy hatfontos tömör ágyúgolyó okozta halálát. A mintául szolgáló gránát rendes körülmények között a robbanást követően szilánkokra hasadt, nem félbe, ahogyan látható.