Az idén nincs uborkaszezon

Nógrádi György: Az idén nincs uborkaszezon

AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEI – Kínai–orosz–amerikai csúcstalálkozó lehet Pekingben szeptemberben.

Oroszország usa Németország Ukrajna Volomidir Zelenszkij háború Donald Trump 2025. 07. 28. 5:11

Zelenszkij tíz Patriot rakétaelhárító rendszert kért a Nyugattól, a németek ebből kettőt vállaltak. Nyilvánvaló, hogy Ukrajna ennek csak a töredékét fogja megkapni. Közben az elnök azt is kérte, hogy Ukrajna ne csupán a befagyasztott, Nyugaton lévő orosz vagyon hozadékait, de magát a tőkét is megkaphassa, háborús jóvátétel címén. Ezt eddig még a nyíltan ukránbarát nyugati vezetők sem merték megtenni.

Időközben az orosz vezérkari főnök volt helyettese korrupciós bűncselekmények miatt 17 év szigorított szabadságvesztést kapott.

A BRICS-államok brazíliai csúcstalálkozóján – meglepetésre – elítélték Ukrajnát, amiért mélységi orosz területekre mér csapásokat.

Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője megpróbálta rávenni a kínai külügyminisztert, hogy ne támogassák tovább az oroszokat. Peking válasza egyértelmű volt. Oroszország veresége esetén a Nyugat felsorakozna Kínával szemben. Ezért Oroszország védelme kínai nemzeti érdek.

Kallas azt is nehezményezte, hogy az amerikai elnök az Ukrajnával való kapcsolatok rendezésére túl hosszú, ötvennapos határidőt adott Moszkvának. Ez az amerikai hozzáállást nem változtatta meg.

Közben a kínai államfő szeptember másodikára, a második világháború végének 80. évfordulójára meghívta Pekingbe az amerikai és az orosz elnököt. Moszkva elfogadta a meghívást, Washington még nem válaszolt.

Ha sor kerül a hármas csúcstalálkozóra, megbeszélhetik a világ sorsát, beleértve az orosz–ukrán háborút is, Európa (értsd az EU) és Ukrajna nélkül.

Mark Rutte volt holland miniszterelnök, a NATO főtitkára kijelentette, hogy az észak-atlanti szövetség választhat: vagy végrehajtja a tagállami katonai kiadásoknak a GDP öt százalékára növelését, vagy kezdjenek el oroszul tanulni. A helyzet szerintem ennél kicsit összetettebb. Európában a NATO hagyományos fegyveres erői többszörös fölényben vannak az orosz erőkkel szemben.

Az amerikai–izraeli csúcstalálkozón az izraeli miniszterelnök átnyújtotta Donald Trumpnak azt a jelölést, hogy az amerikai elnök Nobel-békedíjat kaphasson. Időközben az az ukrán parlamenti képviselő, aki ugyanerre javasolta az elnököt, visszavonta a javaslatát,

mert szerinte Trump nem reagált gyorsan és hatékonyan a Kijev elleni orosz rakéta- és dróncsapásokra.

Az amerikai elnök folytatta aktív külpolitikáját. A migránskérdésben döntött, és Floridában, Evergladesben olyan ötezer fős tábort hoznak létre, ahonnét a szökés – részint a térségben élő kígyók és aligátorok miatt – szinte lehetetlen.

Ukrajna szankciókat vezetett be öt kínai céggel szemben, amiért kijátsszák az Oroszországgal szembeni szankciókat. Egyidejűleg az államfő sokadszorra átalakította az ukrán kormányt. A miniszterelnök védelmi miniszter lett, a védelmi miniszter megy az USA-ba nagykövetnek.

Huszonnyolc, köztük számos nyugat-európai állam ítélte el Izrael gázai háborúját. Az USA és Németország nem. Ebből a német közszolgálati tévé reggeli hírműsorában éles vita alakult ki a CDU-s kancelláriaminiszter és a riporter között. A miniszter nem tudta elfogadható módon képviselni, hogy Németország miért nem csatlakozott a többi államhoz.

Izrael legutóbbi javaslata, hogy a Gázában élő palesztinokat telepítsék ki Líbiába, Indonéziába vagy Etiópiába, szintén nem fog osztatlan sikert aratni.

A szíriai helyzet tovább bonyolódott. Az ország déli területein egymást támadták a síita drúzok és a szunnita beduinok. Izrael közbeavatkozott, és a szír fővárosban több katonai célpontot bombázott. A jordániai beduinok bejelentették, hogy ha a harcok folytatódnak, belépnek a háborúba. Törökország szintén közölte, hogy ha külföldi erő beavatkozna (értsd: Izrael), sor kerülne török közbelépésre is.

Hatvannégy év után ki kellett vonni a francia csapatokat Szenegálból. Ezzel Franciaország újabb jelentős veszteséget szenvedett el az afrikai kontinensen.

Emmanuel Macron elnök a belpolitikai gyengülését sikeres kül- és biztonságpolitikával próbálja ellensúlyozni. Ennek része az is, hogy az államfő bejelentette, Franciaország 2027-re, nyolc évvel a kitűzött céldátum előtt el akarja érni a katonai kiadásoknál a NATO-csúcson javasolt öt százalékot.

Németországban folytatódott a kormányon lévő CDU/CSU és az SPD vitája, szinte mindenről. Így az új alkotmánybírók kinevezéséről és a tervezett kötelező katonai szolgálat kérdéséről is. Folynak a viták a korábbi vakcinabeszerzés anyagi vetületeiről is. A német kancellár, Friedrich Merz mindenesetre elutazott nyári szabadságra a feleségével.