Egyes pénzmosó hálózatoknak ugyanolyan globális kiterjedtségük van, mint az általuk kiszolgált drogellátási láncoknak. Tavaly júniusban az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának több éven át tartó hadművelete során vádat emeltek a mexikói Sinaloa drogkartell Los Angeles-i kapcsolatai ellen, akik összedolgoztak olyan pénzmosó csoportokkal, amelyek egy kínai bankhálózathoz köthetők.
A professzionális pénzmosók egyszerre hozzák létre és használják ki a globális pénzügyi rendszer gyenge pontjait. Az ilyen jellegű korrupció lehetővé teszi, hogy gyanús tranzakciók megfelelő ellenőrzés vagy felügyelet nélkül történjenek meg.
Ez nemcsak csökkenti a pénzügyi rendszer átláthatóságát, hanem aláássa a közbizalmat is.
Az utcai dílerek könnyebbek mossák tisztára a drogpénzt
Míg a nagy mennyiségekkel kereskedő drogcsempészek különböző pénzmosási módszereket alkalmaznak, az utcai dílerek jellemzően nem használnak kifinomult technikákat. Ehelyett készpénzüket élelmiszerre és más mindennapi megélhetési cikkekre költik. Azonban az illegális tevékenységekből származó pénz elköltése – még ha kis összegekről is van szó – pénzmosási bűncselekménynek minősül, bár ritkán indítanak miatta eljárást. Ennek következtében ezeknek
a mindennapi tevékenységeknek, amelyek révén az illegális drogkereskedelemből származó pénz visszakerül a legális gazdaságba, nincs megfelelő nyomon követhetősége, pedig éppen az utcai árak határozzák meg a globális drogpiac értékét.
A jó üzleti érzékű utcai dílerek olyan bruttó bevételre tehetnek szert, amely megközelíti a jól fizetett irodai dolgozók keresetét. Ahhoz azonban, hogy el tudják költeni ezt a pénzt, el kell rejteniük annak eredetét, amelyhez különféle taktikákat alkalmaznak. Egyes dílerek közeli barátokat vagy családtagokat kérnek fel, hogy strómanként járjanak el. Ők azok a személyek, akik hajlandók az illegális drogkereskedelemből származó pénzből vásárolt vagyontárgyakat – például autókat, ingatlanokat vagy akár vállalkozásokat – a saját nevükre íratni a díler helyett. Más drogkereskedők a pénzmosási gyakorlatokat beépítik a legális munkájukba: például
olyan szakmunkások, mint villany- vagy vízvezeték-szerelők, pénzt moshatnak úgy, hogy fiktív munkákról állítanak ki számlákat, majd az így keletkezett bevételt feltüntetik az adóbevallásukban.
Összességében fontos kiemelni, hogy a kábítószer-kereskedelem visszaszorításához a hatósági stratégiáknak túl kell mutatniuk a drogok lefoglalásán, és sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a pénzmozgások feltárására. A kormányoknak nemcsak a drogkartellek által birtokolt tartalékokat kell célba venniük, hanem a magas szintű terjesztőket, valamint a nagykereskedőket is. Az ilyen személyek – akiknek a célországokban viszonylag magas a jövedelme – alkotják az illegális drogkereskedelem gerincét – világított rá a DKI.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!