Nem véletlen, ha egyes vízvezeték- vagy villanyszerelőket nem lehet elérni

Egyes drogkereskedők úgy mossák tisztára a bevételüket, hogy szakmunkásoknak (például villany- vagy vízvezeték-szerelőnek) adják ki magukat és fiktív számlákat állítanak ki – közölte a Drogkutató Intézet. Mint írták, ezenkívül az illegális kábítószer-kereskedelemből származó pénzek tisztára mosásának technikái közé tartoznak az offshore bankszámlákra történő átutalások, befektetések fantomcégekbe, valamint külföldi valuták vásárlása. Hozzátették, a mindennapi tevékenységek révén a drogkereskedelemből származó pénz visszakerül a legális gazdaságba.

A kábítószer-kereskedelemből származó hatalmas bevételek csak akkor válnak használhatóvá a bűnszervezeteknek, ha sikerül tisztára mosni azokat, vagyis olyan jogszerű pénzforrásként feltüntetni, amelyre nem figyelnek oda a hatóságok. Ez a folyamat nem csupán technikai kihívás, hanem komoly gazdasági és társadalmi veszélyeket is hordoz, mivel a pénzmosás révén a bűnözői csoportok befolyást szerezhetnek a legális gazdaságban vagy akár a politikai döntéshozatalban is – közölte a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, a globális illegális kábítószer-kereskedelem éves értékét legalább félbillió amerikai dollárra becsülik. 

Az olyan drogok, mint a kokain, a metamfetamin és a heroin, jelentős bevételt termelnek az ellátási lánc minden szakaszában: a készítmények és az alapanyagok termesztésétől és előállításától egészen addig, amíg a kész drogok eljutnak a fogyasztókhoz.

A filmekben és televíziós műsorokban gyakran idealizált drogkartellek olyan terjesztőkkel dolgoznak együtt különböző országokban, akik eljuttatják a drogokat a regionális nagykereskedőkhöz. Ők továbbadják a szereket a helyi kiskereskedőknek (dílereknek), akik végül az egyéni fogyasztóknak értékesítik azokat. A tiltott kábítószerekből származó teljes bevétel mintegy 70-80 százalékát a célországokban – például az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban – működő nagykereskedők és utcai árusok között osztják szét, ahol a legmagasabb a grammra vetített ár. Ennek a pénznek a mozgása és felhasználása az illegális drogkereskedelem fenntartásában kulcsfontosságú tényező – mutatott rá a szakmai szervezet.

Illusztráció (Fotó: Shutterstock)

Így mossák tisztára a pénzeket

A DKI hangsúlyozta: 

az illegális drogkereskedelemből származó pénzek tisztára mosásának technikái közé tartoznak az offshore bankszámlákra történő átutalások, befektetések fantomcégekbe vagy készpénzes vállalkozásokba, valamint külföldi valuták – és kisebb mértékben kriptovaluták – vásárlása. 

Emellett gyakran alkalmazott módszer az egyszerű készpénzszállítás országhatárokon keresztül. Az illegális drogipar legnagyobb szereplői – mint például a nemzetközi kartellek, országos terjesztők és kereskedők – gyakran alkalmaznak professzionális pénzmosókat, akik közül néhányan látszólag megbízható pozíciókat töltenek be a pénzügyi szektorban. Egy esetben például az amerikai pénzügyi szabályozó hatóságok rekordösszegű, hárommilliárd dollárra bírságoltak meg egy bankot, mert az elősegítette a drogkartellek által megszerzett milliók tisztára mosását. A bank tranzakcióinak több mint 90 százaléka felügyelet nélkül zajlott hat évig, ami lehetővé tette, hogy három pénzmosó hálózat összesen több mint 670 millió dollárt utaljon át a bank számláin keresztül. Az akkori amerikai igazságügyi miniszter így fogalmazott: a bank maga is bűnözővé vált azáltal, hogy szolgáltatásait kényelmessé tette a bűnelkövetőknek.

Egyes pénzmosó hálózatoknak ugyanolyan globális kiterjedtségük van, mint az általuk kiszolgált drogellátási láncoknak. Tavaly júniusban az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának több éven át tartó hadművelete során vádat emeltek a mexikói Sinaloa drogkartell Los Angeles-i kapcsolatai ellen, akik összedolgoztak olyan pénzmosó csoportokkal, amelyek egy kínai bankhálózathoz köthetők. 

A professzionális pénzmosók egyszerre hozzák létre és használják ki a globális pénzügyi rendszer gyenge pontjait. Az ilyen jellegű korrupció lehetővé teszi, hogy gyanús tranzakciók megfelelő ellenőrzés vagy felügyelet nélkül történjenek meg.

Ez nemcsak csökkenti a pénzügyi rendszer átláthatóságát, hanem aláássa a közbizalmat is.

Az utcai dílerek könnyebbek mossák tisztára a drogpénzt

Míg a nagy mennyiségekkel kereskedő drogcsempészek különböző pénzmosási módszereket alkalmaznak, az utcai dílerek jellemzően nem használnak kifinomult technikákat. Ehelyett készpénzüket élelmiszerre és más mindennapi megélhetési cikkekre költik. Azonban az illegális tevékenységekből származó pénz elköltése – még ha kis összegekről is van szó – pénzmosási bűncselekménynek minősül, bár ritkán indítanak miatta eljárást. Ennek következtében ezeknek

a mindennapi tevékenységeknek, amelyek révén az illegális drogkereskedelemből származó pénz visszakerül a legális gazdaságba, nincs megfelelő nyomon követhetősége, pedig éppen az utcai árak határozzák meg a globális drogpiac értékét.

A jó üzleti érzékű utcai dílerek olyan bruttó bevételre tehetnek szert, amely megközelíti a jól fizetett irodai dolgozók keresetét. Ahhoz azonban, hogy el tudják költeni ezt a pénzt, el kell rejteniük annak eredetét, amelyhez különféle taktikákat alkalmaznak. Egyes dílerek közeli barátokat vagy családtagokat kérnek fel, hogy strómanként járjanak el. Ők azok a személyek, akik hajlandók az illegális drogkereskedelemből származó pénzből vásárolt vagyontárgyakat – például autókat, ingatlanokat vagy akár vállalkozásokat – a saját nevükre íratni a díler helyett. Más drogkereskedők a pénzmosási gyakorlatokat beépítik a legális munkájukba: például 

olyan szakmunkások, mint villany- vagy vízvezeték-szerelők, pénzt moshatnak úgy, hogy fiktív munkákról állítanak ki számlákat, majd az így keletkezett bevételt feltüntetik az adóbevallásukban.

Összességében fontos kiemelni, hogy a kábítószer-kereskedelem visszaszorításához a hatósági stratégiáknak túl kell mutatniuk a drogok lefoglalásán, és sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a pénzmozgások feltárására. A kormányoknak nemcsak a drogkartellek által birtokolt tartalékokat kell célba venniük, hanem a magas szintű terjesztőket, valamint a nagykereskedőket is. Az ilyen személyek – akiknek a célországokban viszonylag magas a jövedelme – alkotják az illegális drogkereskedelem gerincét – világított rá a DKI.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

További játékainkhoz kattintson ide!