Megjelent két teljesen ellentmondó drogfelmérés, de kiderült az igazság

Látszólag ellentmondó eredményeket mutatott ki két ausztráliai felmérés, amelyekkel a kontinens metamfetamin-fogyasztását mérték – közölte a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, az egyik a szennyvízből vett mintákon alapult, a másik pedig önbevalláson, és előbbi látszólag növekvő, utóbbi pedig csökkenő szerfogyasztási tendenciát jelzett. Mint a DKI hangsúlyozta, ez jól példázza, hogy miért nem szabad az adatokat elszigetelten értelmezni, és miért kell több tényezőt is figyelembe venni az eredmények értelmezésekor.

Forrás: Drogkutató Intézet2025. 11. 24. 21:38

A metamfetamin, mint erősen addiktív stimuláns, világszerte egyre nagyobb közegészségügyi kihívást jelent – közölte a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, az Egyesült Államokban és Délkelet-Ázsiában már évek óta komoly problémát okoz a szer elterjedése, de az utóbbi időben Európában is növekvő tendenciát mutat a fogyasztása. A droghasználati minták változása, a szintetikus szerek könnyű előállíthatósága és az online terjesztési csatornák mind hozzájárulnak a globális térnyeréséhez.

Két tanulmány, ellentmondó eredmények

A metamfetamin nemcsak az egyénre, hanem a társadalomra is súlyos következményekkel hat: növeli az erőszakos cselekmények számát, terheli az egészségügyi rendszert, és fokozza a szociális kirekesztettséget.

A globális drogpolitikai trendek és a jogszabályi keretek változása szintén befolyásolja a szer elérhetőségét és kezelését. A jövőben várhatóan még nagyobb hangsúlyt kapnak a személyre szabott beavatkozások és a prevenciós programok, amelyek célja a fogyasztás visszaszorítása. A metamfetamin problémája tehát nem csupán lokális jelenség, hanem egy összetett, globális kihívás, amely átfogó válaszokat igényel a nemzetközi közösségtől.

Egy szennyvízből vett kábítószerminták alapján készített tavalyi jelentés rámutatott, hogy a korábbi években Ausztráliában nőtt a metamfetamin használata. Az ausztrálok körülbelül 12,4 milliárd dollárt költöttek rá, továbbá kokainra, MDMA-ra és heroinra 2022 augusztusa és 2023 között. Ez a beszámoló viszont látszólag ellentmond egy másik felmérés adatainak, amelyek arról tanúskodtak, hogy a metamfetamin használata csökkent, és több mint egy évtizede nem volt ilyen alacsony szinten.

Miért tér el a két mérés eredménye?

Az eltérés oka az lehet, hogy a szennyvízalapú kutatás mintáiban az egyetemi kutatók különböző kábítószerek nyomait vizsgálták.

A minták elemzésének módszere képes megkülönböztetni a ténylegesen elfogyasztott szereket azoktól, amelyeket fogyasztás előtt dobtak ki. Ez azt jelenti, hogy a kimutatott kábítószerek valóban használatban voltak, és a vizelettel ürültek ki, nem csupán a vécébe öntötték őket.

A szennyvízvizsgálati jelentés említi a kábítószerek fogyasztásának, keresletének és káros hatásainak mérését, azonban a program ezeket nem képes közvetlenül mérni, csupán azt tudja megállapítani, hogy egy adott időpontban mekkora mennyiségű kábítószert fogyasztottak a közösségben. A szennyvízadatok azt sem tudják megmondani, hogy néhány ember fogyasztott-e nagy mennyiséget, vagy sok ember fogyasztott-e kis mennyiséget, csupán a teljes felhasznált mennyiséget jelzik.

Ezenkívül, néhány mintavételi helyszínt kifejezetten azért választottak ki, mert az Ausztrál Bűnügyi Hírszerző Bizottság – amely a programot működteti – valós vagy feltételezett gyanúval él az adott területeken tapasztalható magas drogfogyasztást illetően. Az ilyen célzott mintavétel azonban túlbecsülheti a kábítószer-használat mértékét, főleg ha ezt egy Ausztrália-szerte reprezentatív mintavételnek szánták.

Előnyök és hátrányok

A másik felmérés körülbelül 20–25 ezer ausztrál háztartás önbevallásán vett mintán alapul, amelyben minden háztartásból egy 14 éves vagy annál idősebb személyt kérdeztek meg arról, hogy az elmúlt évben, illetve élete során milyen kábítószereket használt. A felmérés rákérdezett a kábítószer-használat mennyiségére, gyakoriságára és az általa okozott károkra, valamint az adatokat különféle demográfiai mutatók – például életkor és nem – szerint közölt, illetve vizsgálta a közösség drogokhoz való hozzáállását is. Az így kapott adatok sokkal részletesebbek is lehetnek, mint a szennyvízvizsgálatokból származó információk.

Ugyanakkor ennek a módszertannak is vannak hátrányai, hiszen azon alapul, hogy az emberek őszintén nyilatkoznak a droghasználatukról.

A válaszadók hajlamosak lehetnek elfelejteni vagy kisebbíteni a fogyasztásuk mértékét, különösen az illegális szerek esetében, így a felmérés eredményei valószínűleg alábecsülik a tényleges használatot.

Az alábecslés azonban valószínűleg évről évre hasonló mértékű, mivel az adatgyűjtés módszertana az idők során nagyrészt változatlan maradt. Tekintve, hogy a felmérés névtelen, és az információk megosztásának nincsenek következményei – nem fenyeget letartóztatás a droghasználat miatt –, az eredmények feltehetően pontosak.

Mi a végeredmény?

A szennyvízből vett adatok szerint a metamfetamin átlagos mennyisége növekedett, ugyanakkor az ezer főre jutó fogyasztás csökkent. Ez a visszaesés összhangban van a másik felmérés eredményeivel, amely szintén csökkenést mutatott a metamfetamin-használatot bevallók arányában.

Mindkét adatforrás valójában azt jelzi, hogy a használat csökken, még ha ez a legfrissebb hírekből nem is derül ki egyértelműen.

Ez jól példázza, miért nem szabad az adatokat elszigetelten értelmezni, és miért fontos, hogy több tényezőt is figyelembe vegyenek a változók értelmezésekor – világított rá a DKI.