idezojelek

A háborúk folytatódnak?

AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEI – Nyugaton sokan úgy érzik, hogy néhány éven belül orosz támadás várható Európa ellen

Nógrádi György avatarja
Nógrádi György
Cikk kép: undefined

Az orosz–ukrán fronton folytatódik a felőrlő háború. Kis egységek harcászati csapásai zajlanak, amelyek mindkét félnél óriási emberveszteségekkel járnak. Ilyen harcmodort folytatott a szovjet Vörös Hadsereg a második világháborúban. Az, hogy motoros csapatokkal csapásokat mérnek, majd az egységek gyorsan visszavonulnak, már az 1940-es években is a hadviselés részét alkotta.

Érdekes, de logikus tapasztalat az is, hogy ha a dróncsapások távoli célpontok ellen irányulnak, akkor több üzemanyagra van szükség, így kevesebb lesz a felhasználható robbanóeszköz.

Ukrajna bejelentette, hogy évi négymillió drón gyártására képes, és ezek egy részét főleg nyugati piacokon akarja értékesíteni. Kijev folytatja a tárgyalásokat arról is, hogy egyre több nyugati hadiipari vállalat menjen Ukrajnába és az ukrán cégekkel együttműködve folytassanak hadiipari tevékenységet. Magyarán gyártsanak fegyvereket.

A Pokrovszk körüli harcoknak óriási a jelentősége. Zelenszkij elnök pályafutása talán legnagyobb belpolitikai válságába jutott azzal, hogy nyilvánosságra kerültek a hadiipari és informatikai megrendelések körüli óriási korrupciók, és kénytelen volt leváltani két kulcsminiszterét (akik ráadásul szeretők voltak), és kiderült, hogy a korrupciós ügy minden szereplője a lehallgatott felvételeken csak oroszul beszélt. Ilyen körülmények között az ukrán államfő megtiltotta, hogy a bekerített csapatok elhagyják a pokrovszki térséget.

A háború kezdete óta 300 ezer ukrán katona dezertált. Csak ez év októberében a dezertálók száma meghaladta a 21 ezer főt.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter a G7 külügyminiszteri fórumán közölte, hogy ami szankció lehetséges volt, azt már meghozták Oroszországgal szemben. Azt is nyíltan elmondta, hogy az ukrán energiahálózat az orosz támadások miatt folyamatosan gyengül.

Az európai államok jelentős része követeli az ukrán korrupció visszaszorítását. 

Brüsszel újra egyértelművé tette, hogy számára a stratégiai cél Ukrajna soron kívüli EU-felvétele – más szempont nem létezik. A történelemben sok hasonlót láttunk, ahol a politikai vezetés felülbírálta a katonai parancsnokok érveit és döntéseit. Ezekből ritkán sült ki siker.

Ha az oroszok képesek lesznek a csaknem kihalt Pokrovszk elfoglalására, akkor megnyílik előttük Ukrajna jelentős része. Ettől kezdve nyugati irányban hasonlóan kiépített, többlépcsős védelmi rendszerek nincsenek.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kiderült, hogy Ukrajna kimerült és az óriási nyugati támogatással is csak arra képes, hogy folytassa a háborút, bármekkora is az ára, de a győzelem megszerzésére – a nyugati remények és saját ígéretei ellenére – sincs reális esélye. A térségben óriási a köd, ami nehezíti az ukrán drónok tevékenységét, egyben a harckocsik mozgását is.

Az Európai Unió az összes szankció ellenére több orosz LNG-t használ fel, mint az orosz–ukrán háború kezdete előtt. Az elmúlt napok egyértelművé tették, hogy az oroszok hajlandók egyeztetni az USA-val, gyakorlatilag mindenről, kivéve az orosz–ukrán háborút. Itt továbbra is a győzelemre törekszenek, a fennálló erőviszonyok alapján.

Az USA bejelentette, hogy nincs több ingyenes katonai és pénzügyi támogatás Ukrajnának. Európa vásároljon és fizessen. Ukrajna most azt kéri európai szövetségeseitől, hogy adják át Kijevnek a náluk rendszerbe állított amerikai rakétákat, és ezek helyett vegyenek új fegyvereket az USA-tól.

A britek, a skandinávok, a baltiak, a lengyelek és a németek is úgy érzik, hogy néhány éven belül orosz támadás várható Európa ellen. Az senkit sem érdekel, hogy a NATO Euró­pában többszörös fölényben van a hagyományos fegyveres erők tekintetében Oroszországgal szemben.

Németországban hónapok óta tart a vita, hogyan lehetséges a hetven évvel ezelőtt létrehozott hadsereg, a Bundeswehr jelentős létszámemelése. A cél 180 ezer főről 260 ezer főre növelni a létszámát. A kormányzó pártok kompromisszumot kötöttek. Ennek lényege, hogy a hiányzó 80 ezer főt önkéntesekkel kell feltölteni. Ha ez nem lesz lehetséges, akkor évfolyamonként (ez mintegy 300 ezer főt jelent) sorsolással döntsék el, ki megy a hadseregbe és teljesíti kötelezettségét. A férfiak esetében a részvétel kötelező, a nők esetében önkéntes. Az ellenzéki pártok és az ifjúsági szervezetek természetesen tiltakoztak.

Európa megkésve, de elkezdett változtatni a migránsokkal kapcsolatos politikájában is. Németország bejelentette, hogy ez év vé­géig nem fogad be újabb migránsokat és családegyesítés sincs. Azoknak az afgánoknak, akik a háború alatt a németeket támogatták, és ígéretük van a német kormánytól, hogy befogadják őket, 1250 eurót kínálnak fel fejenként, ha nem jönnek Németországba. 

A német külügyminiszter szíriai látogatása során azt mondta, nem térhet haza az a mintegy egymillió szír, aki Németországban él, mivel a helyzet ehhez nem megfelelő. A kancellár (és a kormány) elhatárolódott saját külügyminiszterétől, és kijelentette, hogy a szírek menjenek haza és vegyenek részt hazájuk újjáépítésében.

Friedrich Merz kancellár meghívta a szír államfőt Berlinbe, hogy a Németországban élő és hazatérni többségében nyilvánvalóan nem akaró szírek kérdését egyeztessék.

Mellesleg a német gazdaság két éven át recesszióban volt, az idei növekedés 0 százalék körül várható, ami siker az elmúlt évekhez képest. A lakbérét nem tudja 12,9 millió német kifizetni, és az egykori irigyelt jóléti államban egyre többen szorulnak rá az élelmiszersegélyekre. A hivatalos német statisztika szerint 15,5 millió szegény van Németországban. Az USA-ban 42 millió ember kap rendszeresen élelmiszersegélyt.

Az amerikai flotta – közte a Ford repülőgép-hordozó – felsorakozott a venezuelai partok előtt. Trump elnök kiadta az utasításokat a CIA-nak a baloldali venezuelai vezetéssel szemben. A térségben megjelent az orosz flotta is. Kína vízre bocsátotta a történelem legnagyobb repülőgép-hordozóját.

Tanzániában a választási csalások miatt utcára vonult tüntetőkbe belelőttek, több száz halott volt. Mivel ez távol van a nyugati világtól, a hír kevés helyen és csak rövid hírben jelent meg.

Koszovóban helyhatósági választásokat tartottak. A részvétel 34 százalékos volt.

A nagyhatalmak sorra bejelentették, hogy ha bármely atomhatalom újra kezdi a kísérleti robbantásokat, akkor ők is így cselekszenek.

Eltelt egy újabb hét. A feszültség, ahogy az utóbbi időben, folyamatosan növekedett.

A szerző biztonságpolitikai szakértő
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.