idezojelek

Békecsúcs lesz Budapesten

AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEI – A háborúpárti cseh államfő Andrej Babis kormányra kerülése ellen mozgósít.

Nógrádi György avatarja
Nógrádi György
Cikk kép: undefined
Fotó: ALEX HALADA

Az elmúlt hét bombasztikus híre a budapesti amerikai–orosz béke-csúcstalálkozó bejelentése volt. Ez a magyar kormány, személyesen Orbán Viktor sikere és érdeme. Most esély mutatkozik arra, hogy a felek lezárják az orosz–ukrán háborút, és éppen Budapesten tárgyalnak majd erről. Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen bizottsági elnök, úgy tűnik, kimarad a nagy horderejű eseményből.

Közben Zelenszkij sokadszorra is azzal érvel, hogy néhány év, és Oroszország megtámadja Európát. Ha azt nem is, de Moldovát és a három balti államot biztosan. Az elmúlt napokban beállt mögé az ukrán hadsereg főparancsnoka, aki tized-négyzetkilométer pontossággal közli, hogy az ukrán fegyveres erők mekkora területeket foglaltak vissza az orosz hadseregtől.

A Politico időközben a volt ukrán miniszterekre hivatkozva megírta, hogy Ukrajnában tombol a korrupció, és aki nem sorakozik fel az államfő mögé, azt megzsarolják, ellehetetlenítik. A mai ukrán vezetés célja a hatalom bármi áron történő megtartása.

A politikai álló vizet felkavarta Európában Merkelnek egy Magyarországon adott nyilatkozata. Azt állította, hogy Lengyelország és a három balti állam nem volt hajlandó tárgyalni Oroszországgal. A válasz elsöprő volt. A lengyel külügyi vezetés és a balti kormányok nekimentek a volt kancellárnak. Kijelentették, hogy a bukaresti NATO-csúcson Merkel akadályozta meg Ukrajna meghívását a NATO-ba, és most, ahelyett, hogy Oroszországot, az agresszort támadná, kritizálta a négy államot.

A bukaresti NATO-csúcs egyik érdekessége volt, hogy oroszul is folytak a tárgyalások, mivel a volt szocialista államok vezetői még ezen a nyelven beszéltek a legjobban. Condo­leezza Rice, aki az amerikai delegációban meghatározó személyiség volt ifjabb Bush alatt, négy éven át volt nemzetbiztonsági tanácsadó, majd újabb négy évig külügyminiszter, kiválóan beszélt oroszul.

A bukaresti csúcs másik érdekessége a lengyel külügyminiszter kirohanása Frank-Walter Steinmeier jelenlegi német államfő ellen volt. Őt tette felelőssé azért, hogy a németek második világháborús veresége után 45 éven keresztül szovjet csapatok állomásozhattak a volt szocialista országokban. Steinmeier azt mondta, hogy vele életében még soha senki sem beszélt így.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Választások voltak Csehországban. Győzött a korábbi miniszterelnök, Andrej Babis. A kétszáz parlamenti helyből nyolcvannal, a szavazatok durván 35 százalékával megszerezte a parlamenti helyek 40 százalékát. Két kis párt segítségével képes lehet kormányt alakítani. Ettől kezdve, leegyszerűsítve, már három ország áll a visegrádi négyek államai közül közös állásponton. Lengyelországban a kormány keményen Brüsszel-párti, míg az államfő, akit a legnagyobb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság indított, kijelentette, hogy Varsó nem fogad be migránsokat és nem ért egyet az unió migránsokat kötelezően befogadó elképzeléseivel.

A csavar ezután következett. A cseh államfő, Petr Pavel kijelentette, hogy legkorábban a választások után két hónappal, novemberben ad kormányalakítási megbízást Babisnak. Babis még a választási harcban közölte, hogy nincs több ingyen fegyver Ukrajnának. Pavel azt állította, hogy ha az új cseh kormány nem szállítana fegyvereket Kijevnek, az nagyban rontaná Csehország megítélését a NATO-ban. Közölte, hogy az ország hitelessége a további fegyverszállításoktól függ.

Látni kell, hogy Pavel mindent megtesz, és az eljövendő hetekben meg fog tenni, hogy ne a győztes párt kapja a kormányalakítási megbízást. A két szóba jöhető szövetségesét Babisnak minden létező eszközzel megpróbálják a győztesről leválasztani. 

Hasonló eset történt Csehország szomszédságában, Ausztriában is a legutolsó választásokon. A győztes Osztrák Szabadságpárt nem tudott kormányt alakítani. A választásokon vesztes néppárt és a szociáldemokraták, együttműködve egy kis párttal, úgy alakítottak kormányt, hogy a győztest kihagyták.
Zelenszkij rögtön bejelentkezett, hogy tárgyalni akar Babissal a kétoldalú kapcsolatok jövőjéről. Eddig Csehország volt az Ukrajnának ingyen átadott fegyverek megszervezésének a vezetője. Babissal, ha kormányra kerül, ez véget ér. Ukrajna közölte, hogy 2026-ban 35 milliárd dollár értékben fog drónokat és rakétát gyártani. Jelenleg a frontokon az ukránok által használt fegyverek 40 százaléka Ukrajnában gyártott fegyver. Jövőre az ukrán fegyverek aránya el kell hogy érje az 50 százalékot.

A Közel-Keleten az események felgyorsultak. A Gázába tartó, mintegy 40 hajó személyzetét, 171 főt, kiutasították Izraelből és elszállították őket Szlovákiába és Görögországba. Kairóban folytatódtak a tárgyalások Izrael, a Hamász képviselői, Egyiptom, Törökország, Katar és az Egyesült Államok képviselői között.

Izrael vállalta, hogy a megállapodás első részeként kivonja fegyveres erőit a terület 47 százalékáról. Néhány napon belül a Hamász szabadon engedi a fogságában lévő, még élő izraeli foglyokat és átadja a zsidó halottakat is.

Izrael közel kétezer palesztin foglyot bocsát szabadon. Amiről nem beszélünk: az izraeli kormány egy része nem volt hajlandó az USA által előkészített megállapodást elfogadni. Ezen a véleményen volt a pénzügyminiszter is. Amikor a kabinet döntött, elfogadták.

Izrael közölte, hogy a Hamász négy börtönben lévő vezetőjét, valamint a két évvel ezelőtt Izraelt megtámadó hamászos fegyvereseket nem hajlandó szabadon bocsátani. A zsidó foglyok egy része kisebb terrorszervezetek fogságában van. Kérdés, hogy ezek a szervezetek hogyan viszonyulnak a megállapodáshoz. Az USA a megállapodás garantálására kétszáz fős katonai egységet vezényel a térségbe, Gáza közelébe; vagy Izraelbe, vagy Egyiptomba.

A megállapodás első eleme biztató. Kérdés a folytatás. Milyen fegyveres erők fognak a térségben állomásozni? Kik fedezik az újjáépítés óriási költségeit? Mi lesz a térség jövője? 

Milyen palesztin vezetés lesz képes a Hamász után a kétharmad Budapestnyi térség irányítására mintegy kétmillió lakossal? Leteszi-e a fegyvert a Hamász, és tagjai közül mennyi lesz hajlandó elfogadni a fegyvertelen, békés életet?

Több a kérdés, mint a válasz. A Közel-Keleten a béke már több esetben is elérhető közelségbe került. Most is. Várjuk a fejleményeket.
Franciaországban huszonegy hónap alatt az elmúlt napokban megbukott az ötödik kormány is.

A szerző biztonságpolitikai szakértő

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.