Választások voltak Csehországban. Győzött a korábbi miniszterelnök, Andrej Babis. A kétszáz parlamenti helyből nyolcvannal, a szavazatok durván 35 százalékával megszerezte a parlamenti helyek 40 százalékát. Két kis párt segítségével képes lehet kormányt alakítani. Ettől kezdve, leegyszerűsítve, már három ország áll a visegrádi négyek államai közül közös állásponton. Lengyelországban a kormány keményen Brüsszel-párti, míg az államfő, akit a legnagyobb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság indított, kijelentette, hogy Varsó nem fogad be migránsokat és nem ért egyet az unió migránsokat kötelezően befogadó elképzeléseivel.

A csavar ezután következett. A cseh államfő, Petr Pavel kijelentette, hogy legkorábban a választások után két hónappal, novemberben ad kormányalakítási megbízást Babisnak. Babis még a választási harcban közölte, hogy nincs több ingyen fegyver Ukrajnának. Pavel azt állította, hogy ha az új cseh kormány nem szállítana fegyvereket Kijevnek, az nagyban rontaná Csehország megítélését a NATO-ban. Közölte, hogy az ország hitelessége a további fegyverszállításoktól függ.

Hasonló eset történt Csehország szomszédságában, Ausztriában is a legutolsó választásokon. A győztes Osztrák Szabadságpárt nem tudott kormányt alakítani. A választásokon vesztes néppárt és a szociáldemokraták, együttműködve egy kis párttal, úgy alakítottak kormányt, hogy a győztest kihagyták.
Zelenszkij rögtön bejelentkezett, hogy tárgyalni akar Babissal a kétoldalú kapcsolatok jövőjéről. Eddig Csehország volt az Ukrajnának ingyen átadott fegyverek megszervezésének a vezetője. Babissal, ha kormányra kerül, ez véget ér. Ukrajna közölte, hogy 2026-ban 35 milliárd dollár értékben fog drónokat és rakétát gyártani. Jelenleg a frontokon az ukránok által használt fegyverek 40 százaléka Ukrajnában gyártott fegyver. Jövőre az ukrán fegyverek aránya el kell hogy érje az 50 százalékot.

A Közel-Keleten az események felgyorsultak. A Gázába tartó, mintegy 40 hajó személyzetét, 171 főt, kiutasították Izraelből és elszállították őket Szlovákiába és Görögországba. Kairóban folytatódtak a tárgyalások Izrael, a Hamász képviselői, Egyiptom, Törökország, Katar és az Egyesült Államok képviselői között.

Izrael vállalta, hogy a megállapodás első részeként kivonja fegyveres erőit a terület 47 százalékáról. Néhány napon belül a Hamász szabadon engedi a fogságában lévő, még élő izraeli foglyokat és átadja a zsidó halottakat is.

Izrael közel kétezer palesztin foglyot bocsát szabadon. Amiről nem beszélünk: az izraeli kormány egy része nem volt hajlandó az USA által előkészített megállapodást elfogadni. Ezen a véleményen volt a pénzügyminiszter is. Amikor a kabinet döntött, elfogadták.

Izrael közölte, hogy a Hamász négy börtönben lévő vezetőjét, valamint a két évvel ezelőtt Izraelt megtámadó hamászos fegyvereseket nem hajlandó szabadon bocsátani. A zsidó foglyok egy része kisebb terrorszervezetek fogságában van. Kérdés, hogy ezek a szervezetek hogyan viszonyulnak a megállapodáshoz. Az USA a megállapodás garantálására kétszáz fős katonai egységet vezényel a térségbe, Gáza közelébe; vagy Izraelbe, vagy Egyiptomba.

Milyen palesztin vezetés lesz képes a Hamász után a kétharmad Budapestnyi térség irányítására mintegy kétmillió lakossal? Leteszi-e a fegyvert a Hamász, és tagjai közül mennyi lesz hajlandó elfogadni a fegyvertelen, békés életet?

Több a kérdés, mint a válasz. A Közel-Keleten a béke már több esetben is elérhető közelségbe került. Most is. Várjuk a fejleményeket.
Franciaországban huszonegy hónap alatt az elmúlt napokban megbukott az ötödik kormány is.

A szerző biztonságpolitikai szakértő