Az elmúlt hét bombasztikus híre a budapesti amerikai–orosz béke-csúcstalálkozó bejelentése volt. Ez a magyar kormány, személyesen Orbán Viktor sikere és érdeme. Most esély mutatkozik arra, hogy a felek lezárják az orosz–ukrán háborút, és éppen Budapesten tárgyalnak majd erről. Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen bizottsági elnök, úgy tűnik, kimarad a nagy horderejű eseményből.
Közben Zelenszkij sokadszorra is azzal érvel, hogy néhány év, és Oroszország megtámadja Európát. Ha azt nem is, de Moldovát és a három balti államot biztosan. Az elmúlt napokban beállt mögé az ukrán hadsereg főparancsnoka, aki tized-négyzetkilométer pontossággal közli, hogy az ukrán fegyveres erők mekkora területeket foglaltak vissza az orosz hadseregtől.
A Politico időközben a volt ukrán miniszterekre hivatkozva megírta, hogy Ukrajnában tombol a korrupció, és aki nem sorakozik fel az államfő mögé, azt megzsarolják, ellehetetlenítik. A mai ukrán vezetés célja a hatalom bármi áron történő megtartása.
A politikai álló vizet felkavarta Európában Merkelnek egy Magyarországon adott nyilatkozata. Azt állította, hogy Lengyelország és a három balti állam nem volt hajlandó tárgyalni Oroszországgal. A válasz elsöprő volt. A lengyel külügyi vezetés és a balti kormányok nekimentek a volt kancellárnak. Kijelentették, hogy a bukaresti NATO-csúcson Merkel akadályozta meg Ukrajna meghívását a NATO-ba, és most, ahelyett, hogy Oroszországot, az agresszort támadná, kritizálta a négy államot.
A bukaresti NATO-csúcs egyik érdekessége volt, hogy oroszul is folytak a tárgyalások, mivel a volt szocialista államok vezetői még ezen a nyelven beszéltek a legjobban. Condoleezza Rice, aki az amerikai delegációban meghatározó személyiség volt ifjabb Bush alatt, négy éven át volt nemzetbiztonsági tanácsadó, majd újabb négy évig külügyminiszter, kiválóan beszélt oroszul.
A bukaresti csúcs másik érdekessége a lengyel külügyminiszter kirohanása Frank-Walter Steinmeier jelenlegi német államfő ellen volt. Őt tette felelőssé azért, hogy a németek második világháborús veresége után 45 éven keresztül szovjet csapatok állomásozhattak a volt szocialista országokban. Steinmeier azt mondta, hogy vele életében még soha senki sem beszélt így.