Az unió küszöbén

Az igazi komoly kihívás számunkra már nem is annyira az európai uniós csatlakozás, hanem az, hogy Magyarországot alkalmassá tegyük a belépés utáni helytállásra – jelentette ki Orbán Viktor a szerdán nyilvánosságra hozott uniós országjelentést értékelő tegnapi sajtótájékoztatóján. A volt miniszterelnök szerint illúzió azt hinni, hogy a csatlakozás önmagában javítja a gazdaság versenyképességét, ahhoz megfelelő kormányzati intézkedések szükségesek.

Ruff Orsolya
2002. 10. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyilvánvalóan sikerült eljuttatni Magyarországot az uniós csatlakozás küszöbéig, a következő időszak kérdése pedig az, hogy átlépjük-e ezt a küszöböt, vagy megbotlunk benne – fogalmazott tegnap Orbán Viktor.
A politikus – mint kifejtette – felemás érzésekkel olvasta az uniós országjelentést: örömét fejezte ki, hogy a dokumentum pozitív példaként említi a bel- és igazságügyi együttműködés terén a schengeni akcióterv megalkotását, valamint, hogy Magyarország lekerült a pénzmosási kockázatot jelentő országok listájáról.
Az Európai Bizottság ezenkívül kiemeli az alacsony munkanélküliséget, az infláció csökkenését és a gazdaság növekedését, amely kétszerese az unióénak. A köztisztviselői törvény módosítása kapcsán a politikus úgy vélte, hogy az a helyes út, ha egy-egy állami szektorban jelentős béremelés történik, s ez összekapcsolódik az adott ágazatra vonatkozó szerkezeti reformokkal.
Felemás érzései igazolására Orbán Viktor kiemelte, hogy a jelentésben vannak olyan javaslatok, amelyek jelenlegi formájukban elfogadhatatlanok Magyarország számára, és amelyek nemzeti érdekeink komoly „behorpasztásával” járnak.
A politikus ezek között említette a védzáradék ügyét, amely lehetőséget nyújt az uniós tagoknak, hogy az újonnan belépőkkel szemben vélt vagy valóságos problémák kezelésében megkerüljék az unión belüli bírói jogorvoslati gyakorlatot. Orbán Viktor szerint ez a javaslat az egyenlő elbánás elvének olyan sérelmét jelenti, amelyet egy kellő önbecsüléssel és a nemzeti érdekek védelme mellett elkötelezett ország ebben a formában nemigen fogadhat el. Mint mondta: ahhoz, hogy ez a rendszer elfogadható legyen, minimum az szükséges, hogy a védzáradék kölcsönös legyen. A volt kormányfő fontosnak tartaná kikötni azt is, hogy a különleges rendszer működtetése ne eredményezhesse például a határellenőrzés fennmaradását és semmiképpen ne irányuljon a személyek szabad áramlásának burkolt korlátozására.
Orbán Viktor elfogadhatatlannak nevezte az EU javaslatát a Magyarországon befektető multinacionális vállalatok kedvezményeivel kapcsolatban is, és mint kifejtette, a kormány számíthat a Fidesz támogatására, ha keményen tárgyal ez ügyben az unióval. A volt miniszterelnök szerint a helyes megoldás az volna, ha a multinacionális vállalatok méltányos átmeneti időszakon keresztül továbbra is élvezhetnék a kedvezményeket. „Ha ebben a kérdésben a kormány nem lesz kemény és nem védi meg a magyar érdekeket, akkor veszélybe kerülhet 150– 200 ezer munkahely” – szögezte le Orbán Viktor.
A politikus úgy vélte, hogy az igazi kihívást már nem is annyira a csatlakozás jelenti, hanem az, hogy Magyarországot alkalmassá tegyük a belépés utáni helytállásra. Illúzió azt hinni, hogy a belépés önmagában növeli az életszínvonalat és javítja a magyar gazdaság versenyképességét – vélte. Orbán szerint a belépés csak egy lehetőség, s valójában akkor lehet javítani az ország versenyképességét, ha a mindenkori magyar kormány meghozza a szükséges intézkedéseket.
Az uniós jelentés státustörvényt érintő részeit feszegető újságírói kérdésre Orbán Viktor elmondta, hogy ebben az ügyben „egy könnyű és gyors forgatókönyvet” hagytak a mostani kormányra. Eszerint a jogszabály módosításait először a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) kell megvitatni, majd a velencei bizottság javaslatait – amelyek nem érintik a jogszabály lényegét – át kell vezetni a törvényen. Végezetül ehhez hozzá lehet tenni azt a két-három módosítási pontot, amelyet a román miniszterelnökkel kötött megállapodás tartalmaz.
Kérdésre válaszolva egyébként a volt miniszterelnök leszögezte, hogy a nemzetközi elemzések meglehetősen sötét képet vázolnak fel a magyar gazdaság jövőjét illetően. Úgy vélte: tenni kell annak érdekében, hogy ne következzen be ikerdeficit. „A kormányváltás óta eltelt négy hónap, de kormányzás még nem történt” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy reformokról, jövőt felvázoló tervekről, illetve azt megalapozó döntésekről nem lehet tudni.

Lomnici az országjelentésről. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke az uniós országjelentésre hivatkozva tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: fontos lépések történtek az igazságszolgáltatási reform terén, de az ezt lehetővé tevő költségvetési eszközök továbbra is korlátozottak. Megjegyezte: az Európai Unió megállapítja, hogy a bírák tevékenységét, lehetőségeit a törvény jelentősen korlátozza. Példaként említette, hogy a bírák nem politizálhatnak, nem folytathatnak gazdasági tevékenységet, nem vállalhatnak önkormányzati beosztásokat. Szavai szerint az országjelentés eredményként rögzíti, hogy a bírósági eljárások meglehetősen gyorsak. Hozzátette: az elsőfokú eljárások többsége egy éven belül befejeződik. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.