Nyilvánvalóan sikerült eljuttatni Magyarországot az uniós csatlakozás küszöbéig, a következő időszak kérdése pedig az, hogy átlépjük-e ezt a küszöböt, vagy megbotlunk benne – fogalmazott tegnap Orbán Viktor.
A politikus – mint kifejtette – felemás érzésekkel olvasta az uniós országjelentést: örömét fejezte ki, hogy a dokumentum pozitív példaként említi a bel- és igazságügyi együttműködés terén a schengeni akcióterv megalkotását, valamint, hogy Magyarország lekerült a pénzmosási kockázatot jelentő országok listájáról.
Az Európai Bizottság ezenkívül kiemeli az alacsony munkanélküliséget, az infláció csökkenését és a gazdaság növekedését, amely kétszerese az unióénak. A köztisztviselői törvény módosítása kapcsán a politikus úgy vélte, hogy az a helyes út, ha egy-egy állami szektorban jelentős béremelés történik, s ez összekapcsolódik az adott ágazatra vonatkozó szerkezeti reformokkal.
Felemás érzései igazolására Orbán Viktor kiemelte, hogy a jelentésben vannak olyan javaslatok, amelyek jelenlegi formájukban elfogadhatatlanok Magyarország számára, és amelyek nemzeti érdekeink komoly „behorpasztásával” járnak.
A politikus ezek között említette a védzáradék ügyét, amely lehetőséget nyújt az uniós tagoknak, hogy az újonnan belépőkkel szemben vélt vagy valóságos problémák kezelésében megkerüljék az unión belüli bírói jogorvoslati gyakorlatot. Orbán Viktor szerint ez a javaslat az egyenlő elbánás elvének olyan sérelmét jelenti, amelyet egy kellő önbecsüléssel és a nemzeti érdekek védelme mellett elkötelezett ország ebben a formában nemigen fogadhat el. Mint mondta: ahhoz, hogy ez a rendszer elfogadható legyen, minimum az szükséges, hogy a védzáradék kölcsönös legyen. A volt kormányfő fontosnak tartaná kikötni azt is, hogy a különleges rendszer működtetése ne eredményezhesse például a határellenőrzés fennmaradását és semmiképpen ne irányuljon a személyek szabad áramlásának burkolt korlátozására.
Orbán Viktor elfogadhatatlannak nevezte az EU javaslatát a Magyarországon befektető multinacionális vállalatok kedvezményeivel kapcsolatban is, és mint kifejtette, a kormány számíthat a Fidesz támogatására, ha keményen tárgyal ez ügyben az unióval. A volt miniszterelnök szerint a helyes megoldás az volna, ha a multinacionális vállalatok méltányos átmeneti időszakon keresztül továbbra is élvezhetnék a kedvezményeket. „Ha ebben a kérdésben a kormány nem lesz kemény és nem védi meg a magyar érdekeket, akkor veszélybe kerülhet 150– 200 ezer munkahely” – szögezte le Orbán Viktor.
A politikus úgy vélte, hogy az igazi kihívást már nem is annyira a csatlakozás jelenti, hanem az, hogy Magyarországot alkalmassá tegyük a belépés utáni helytállásra. Illúzió azt hinni, hogy a belépés önmagában növeli az életszínvonalat és javítja a magyar gazdaság versenyképességét – vélte. Orbán szerint a belépés csak egy lehetőség, s valójában akkor lehet javítani az ország versenyképességét, ha a mindenkori magyar kormány meghozza a szükséges intézkedéseket.
Az uniós jelentés státustörvényt érintő részeit feszegető újságírói kérdésre Orbán Viktor elmondta, hogy ebben az ügyben „egy könnyű és gyors forgatókönyvet” hagytak a mostani kormányra. Eszerint a jogszabály módosításait először a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) kell megvitatni, majd a velencei bizottság javaslatait – amelyek nem érintik a jogszabály lényegét – át kell vezetni a törvényen. Végezetül ehhez hozzá lehet tenni azt a két-három módosítási pontot, amelyet a román miniszterelnökkel kötött megállapodás tartalmaz.
Kérdésre válaszolva egyébként a volt miniszterelnök leszögezte, hogy a nemzetközi elemzések meglehetősen sötét képet vázolnak fel a magyar gazdaság jövőjét illetően. Úgy vélte: tenni kell annak érdekében, hogy ne következzen be ikerdeficit. „A kormányváltás óta eltelt négy hónap, de kormányzás még nem történt” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy reformokról, jövőt felvázoló tervekről, illetve azt megalapozó döntésekről nem lehet tudni.
Lomnici az országjelentésről. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke az uniós országjelentésre hivatkozva tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: fontos lépések történtek az igazságszolgáltatási reform terén, de az ezt lehetővé tevő költségvetési eszközök továbbra is korlátozottak. Megjegyezte: az Európai Unió megállapítja, hogy a bírák tevékenységét, lehetőségeit a törvény jelentősen korlátozza. Példaként említette, hogy a bírák nem politizálhatnak, nem folytathatnak gazdasági tevékenységet, nem vállalhatnak önkormányzati beosztásokat. Szavai szerint az országjelentés eredményként rögzíti, hogy a bírósági eljárások meglehetősen gyorsak. Hozzátette: az elsőfokú eljárások többsége egy éven belül befejeződik. (MTI)
Jön a húszezer forintos érme, mutatjuk, ki lesz rajta
