Biztosítékon elvérző utazási irodák

Elenyésző számú utazási iroda tudta igazolni eddig a 2003. évi – a külföldön rekedt utasok hazahozatalát is szavatoló – vagyoni biztosítékát a gazdasági tárcánál, noha erre csak október végéig van mód. A kauciót kiváltó biztosítások tavalyhoz hasonlóan az idén is tíz-húsz százalékkal drágulnak, s egyes biztosítók megválnak megbízhatatlannak ítélt utazási irodáktól. Utóbbiak szakmai szövetsége a kauciórendelet enyhítését kezdeményezi.

Az utazási irodák jelentős száma kérhet majd méltányosságot a jövő évi vagyoni biztosíték (kaució) összegének megállapításakor, hiszen azt minimum a 2001. évi mérlegben szereplő árbevétel után kell megállapítani – mutattak rá szakértők. Közismert viszont, hogy a 2001. év az elmúlt tíz év legerősebb turisztikai szezonját hozta, ellentében a tavalyi gyengébb évvel. Az utazási irodák panasza az, hogy a jövő évi kauciót az előbbi alapján állapítják meg, mégis az utóbbi bevételeiből kell fizetni.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala jelenleg 1047 utazási irodát tart nyilván, amelyek közül ötszázötvennek kell kauciót igazolni. A jelenlegi információk szerint 497 ama irodák száma, amelyeknek nem kell kauciót fizetniük, ám az október 31-i végső határidő után bővülhet a körük.
A mai szabályok szerint e vállalkozásoknak minden évben árbevételük húsz százalékának megfelelő kauciót kell bemutatni a hatóságnak. E mérték viszont csak azokra az irodákra – az összes érintett 15 százalékára – vonatkozik, amelyek charterutakat szerveznek, s garantált utakat kötöttek. A többi utazásszervezőnek valamivel kisebb, „csak” 12 százalékos kauciót kell az egyéb kiutazást szervezőknek biztosítaniuk.
A kaució egyik módja az erről szóló – s évente újratárgyalandó – biztosítás megkötése. Azon utazási irodák számára, amelyek nem tudják az elkövetkezendő pár napban letenni a biztosítékot, egyedüli megoldást a tevékenységi kör módosítása jelentheti. Így a jövőben nem utazásszervezői, hanem közvetítői tevékenységet végezhetnek majd, illetve belföldi utakat kínálhatnak vagy beutaztatással foglalkozhatnak. Szakértők szerint a West Travel és az elmúlt években csődbe ment tucatnyi más utaztató esetei is bizonyítják: e piacnak mindenképp tisztulásra van szüksége.
A biztosítók általában a 12 vagy 20 százalékos kaució nyolc-tíz százalékát kérik el éves díjként a kockázat átvállalása fejében. A viszontbiztosítási piac drágulása és az utazási szektor egyre veszélyesebb volta miatt 2003-ra átlagosan tíz-húsz százalékkal emelkedhetnek a kaucióbiztosítási tarifák.
A QBE Atlasz is tíz-húsz százalékos díjemelést tart reálisnak a piacon – mondta Horváth Péter, a cég igazgatója. A társaság várhatóan jóval több, mint háromszáz utazási irodával szerződik majd. Horváth hozzátette: alapos kockázatelemzésnek vetik alá az eddig nem ismert, újonnan szerződni akaró utaztatókat is. A Generali-Providencia – amely előbb-utóbb a Zürich Biztosító állományát is megörökölheti – szintén átlagosan tíz-tizenöt százalékkal emelhet, elsősorban a viszontbiztosítói fedezet szűkülése miatt. Az emelést az utaztatóktól kért más biztosítékok bevonásával is kiválthatják – tudtuk meg Csáki Gyulától, a társaság illetékesétől. Hozzátette viszont: az ez évi, immár szigorúbb kockázatelbírálás – így az utaztatók tőkeerejének, nyereségességének vizsgálata – nyomán a velük idén kapcsolatban álló mintegy száz társaság tíz százalékának nem tudják meghosszabbítani a szerződését. Várhatóan szintén portfóliótisztításra kényszerül az Allianz Hungária Biztosító. Sipos József ügyvezető igazgató szerint jövőre bizonyosan nem nő, sőt csökken a velük kapcsolatban álló többtucatnyi utazási iroda száma. E biztosító az áremelések mellett tehát szintén nem vállalja be egyes utaztatók kockázatait.
Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke viszont úgy vélte: nem jellemző a nagymértékű biztosításiár-emelés, többségében három-öt százalékos emelésről nyilatkoztak a velük kapcsolatban álló biztosítók. Úgy vélte: jelentősebb drágulás esetén érdemes biztosítóváltással próbálkozni. Az az utazási iroda viszont, amellyel egyetlen biztosító sem kíván szerződést kötni, nyilván olyan anyagi helyzetben van, hogy célszerűbb nem folytatnia tevékenységét. A kauciós előírásnak azonban nemcsak biztosítással lehet megfelelni – hívta fel a figyelmet a MUISZ elnöke –, hanem készpénzzel vagy bankgaranciával is.
Közölte: a MUISZ már korábban szerződést kötött a QBE-Atlasz biztosítóval, így azok az utazási irodák, amelyek szövetségi tagok, kedvezményes biztosítást köthetnek. Így mindenki jól jár – fogalmazott –, hiszen nőhet a szövetség tagjainak és a biztosítótársaság ügyfeleinek száma, az utazási iroda pedig kedvezményt kap a biztosítási díjból.
Molnár Gabriella hangsúlyozta: a 2001. évi mérlegben szereplő árbevétel alapján számított biztosíték olyan nagy megterhelést jelenthet az utazási irodáknak, hogy kezdeményezik a témáról szóló rendelet módosítását. Kidolgozandó javaslatuk szerint a jövőben nem csak lezárt mérlegadat alapján lehetne a vagyoni biztosítékot megfizetni. Alternatívaként az utazási iroda ügyvezetése büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozhatna arról: mennyi a tárgyévi – jelen esetben a 2002. évi – várható aktuális évi bevétele, s így ez is lehetne a következő évi vagyoni biztosíték alapja.