Borsod támogatásra vár

Huszonnyolc csereháti település lakosai három hónapja nem kapják meg a tulajdonukban esett károk ellenértékét. Akinek az augusztusi esőzések következtében megáradó patakok elöntötték a házát, ma is ideiglenes szálláson
él. Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat elnöke a parlamentben rendszeresen interpellál a kistelepüléseken élők érdekeiért.
Az előző négy évben bőven akadt dolga a képviselőnek a megyei védelmi bizottság vezetőjeként is. Volt hóhelyzet, tiszai és bodrogi, évszázados rekordokat megdöntő árvíz, belvíz, az idén a nagy csereháti esőzések nyomán alakult ki árvíz. Míg korábban az állam segítette a károsultakat, most késlekednek a kártalanítások.
– Augusztus 9-én este a rendkívüli csapadékmennyiség eredményeként a Sályi-, Vadász-, Vasonca-, Rakaca- és Bélus-patakokon gyors és váratlan árvíz lepte meg huszonnyolc csereháti település lakóit. Valódi katasztrófahelyzet alakult ki – elevenítette fel a történteket Ódor Ferenc. A rendkívüli helyzetben a helyi polgárok, tűzoltók, a katasztrófavédelem munkatársai, civil szervezetek, a Miskolci Speciális Mentőcsoport és a helyi védelmi bizottságok vettek részt a védelemben. Példás és rendkívül gyors összefogás alakult ki. A résztvevők napokon át dolgoztak, mentették az értékeket és az életeket. A civil szervezetek, a Vöröskereszt segélyeket hozó képviselőin s a sajtó munkatársain kívül semmi nem érkezett Budapestről, a többnapos küzdelem alatt a kormány nem mozdult. Az ott élők szóvá is tették a kormányzati segítség elmaradását. Amikor kissé megkésve Szili Katalin házelnök Halmajon járt, azt ígérte a helyieknek: „A kormány vállalta, hogy az ilyen esetekben késlekedés nélkül segít, és most bebizonyítja, nemcsak ígér, hanem cselekszik is.”
– Erre várunk több mint három hónapja. A törvényes határidőt betartva a károkat felmértük, az újjáépítési bizottság megalakult. A károk mértékéről megyei szinten a következő képet kaptuk: 49 településen 784 épület károsodott, 51 omlott össze, 633 lakost kellett kitelepíteni. Az épületekben, intézményekben, hidakban esett károk nagysága megközelítőleg 418 millió forint. A védekezés megyei védelmi bizottság által elfogadott költsége meghaladja az 52 millió forintot. Az önkormányzatok kárának nagyobb részét megtérítette a vis maior alap. Az emberek bajáról-káráról azóta szó sem esett. Megérkeztek a hajnali fagyok. Magunkra maradtunk, miközben az ígéretekkel megtelt a padlás. A dunai árvíz után úgy érezzük, hogy a miniszterelnök ígérete ellenére ismét a háttérbe lettek szorítva az itt élő emberek. Szeptember óta kiderült, hogy kártérítés helyett kárenyhítést javasol a kormány, újjáépítés helyett felújításokat. Szabó György megyei MSZP-elnök ígérete ellenére pedig nem új házakat kapnak a károsultak, hanem az eredeti ígéretekkel szemben a biztosítástól függően a becsült érték 70 százalékáért vesznek használt ingatlanokat nekik. Egyszer valamikor, hiszen ma is több mint 60 ember van ideiglenes szálláson, közülük 32 gyermek. A saját eszközeinkkel és a civil szervezetek segítségével enyhíteni próbáljuk az emberek megpróbáltatásait.
Ódor Ferenc alapítója volt a Csereháti Településszövetségnek, majd 1998-tól országgyűlési képviselő és a megyei közgyűlés elnöke is. Az idei önkormányzati választáson ő vezeti a tízezer fő alatti lélekszámú települések Fidesz–MDF– MKDSZ közös listáját.
– Jelenleg is Garadnán élek, hiszen semmi nem indokolja, hogy felcseréljem vidéki életemet a városi létformával. Egyszerűen jó érzés Garadnára hazamenni – vallja a politikus, majd hozzáteszi: – A polgármesterek, országgyűlési képviselők közül pártállástól függetlenül sokan ma is a barátaim. A kistérségek alulról szerveződő mozgalmát nagyon fontosnak tartom. Az idő bebizonyította azt is, hogy a falufejlesztés vezéregyéniségek nélkül nem megy. Jó példa erre Szanticska, Irota, Keresztéte, Felsőgagy vagy Szemere – szögezi le Ódor Ferenc.
A megye fejlesztéseiről elmondta: megújult és korszerűbb lett a miskolci megyei kórház, a Szent Ferenc-kórház, a megyei reumakórház Mezőkövesden és a szikszói
II. Rákóczi Ferenc Kórház, elkezdődött a Horn-kormány által bezárásra ítélt edelényi kórház bővítése, lakóotthonokat építettek és újítottak fel Edelényben, Encsen, Izsófalván, Hejőbábán és Putnokon, 4500 hátrányos helyzetű fiatal tanulását pedig ösztöndíjakkal segítették a felsőoktatásban.