Alessandro Minuto Rizzo, a NATO főtitkárhelyettese felszólalásában úgy vélekedett, hogy a terrorizmus mint új fenyegetés megfelelő ellenlépéseket kíván, amelyek jelentősen eltérhetnek a szövetség korábbi módszereitől. Hangsúlyozta azonban, hogy az efféle szervezeteket nem lehet hagyományos eszközökkel legyőzni. Épp ezért, míg korábban a prágai csúcsot egyértelműen a bővítés csúcsaként aposztrofálták, szeptember 11. óta a fő hangsúly a reformon van.
A főtitkárhelyettes előadása után lapunk kérdésére válaszolva elmondta: Prágában azért csak négy fontos képességről beszélnek majd a reformok kapcsán (a vegyi és biológiai támadások elleni védelemről, az információs fölényről, az együttműködési képességről, illetve a gyors települési képességről), mert az 1999-es washingtoni csúcs 16 pontja, az úgynevezett védelmi képességek kezdeményezés (DCI) egyértelmű kudarcot vallott.
Minuto Rizzo a bővítés kapcsán elmondta: hivatalos döntés még nem született a meghívandók listájáról, ám érzékeltette, hogy erre többen számíthatnak. A döntés valóban csak a helyszínen születik meg, ezzel szeretnék elejét venni a látványos csalódásoknak, ami rosszra vezethet. Jelezni kívánják ugyanakkor, hogy „Prága csak része a folyamatnak és nem a vége, a szövetségnek sem politikai, sem geográfiai értelemben nincsenek határai”.
A magyar szerepvállalást – különösen mint a déli szárnyon helyet foglaló Olaszország szülötte – nagyra értékelte a főtitkárhelyettes. Mint mondta, Budapest megbízható szövetségesnek bizonyult, még akkor is, ha a katonai vállalások teljesítése nem alakult a terveknek megfelelően. Ezért is javasolják a tagoknak és a jelölteknek egyaránt, hogy megfelelő közös erőfeszítéseket tegyenek, adott helyzetben pedig specializálják képességeiket.
Izrael-Itália 2025 díjjal tüntették ki Matteo Salvinit
