-KITEKINTŐ-
Aromán kormány többhetes halasztás után fogadta el az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt, amelyet még nyáron szavazott meg a bukaresti parlament két háza. Markó Attila, a visszaigénylési kérelmeket elbíráló öttagú kormánybizottság tagja az erdélyi Krónika című napilapnak nyilatkozva elmondta, az egyházi ingatlanokra vonatkozó végrehajtási utasítások a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által elkészített tervezetre épülnek. Az egyházak jövő év január 31-ig nyújthatják be visszaszolgáltatási igényeiket, amelyek elbírálásához a bizottságnak hatvannapos határidő áll rendelkezésére. A törvény az 1945. március 6. és 1989. december 22. közötti időszakban az egyházaktól jogellenesen elkobzott ingatlanokra vonatkozik. A jogszabály egyik kitétele szerint nem tekinthető önkényes elkobzásnak az, ha az említett időszakban az ingatlanátvétel a bécsi döntés előtti tulajdonviszonyok helyreállítását szolgálta. Az RMDSZ szakértői úgy vélik, a magyar történelmi egyházak igényeit ez a kitétel feltehetően nem érinti. A törvény szövege a jövő héten jelenik meg a román hivatalos közlönyben. Szabó Árpád unitárius püspök a kolozsvári Szabadság című napilapnak nyilatkozva elmondta: nem bízik abban, hogy „az angyal karácsonyra vissza fogja hozni” az ingatlanjaikat, de reméli, hamarosan beindul a visszaszolgáltatási folyamat. – Több gond lesz a nagyobb felekezetek esetében, hiszen nekünk, unitáriusoknak nyolcvan ingatlanunkat kobozták el, de a katolikusoknak és reformátusoknak ennek többszörösét kell visszakapniuk – mondta a püspök. A bizottság felfrissített iratcsomókat fog igényelni az egyházaktól: minden ingatlan esetében be kell bizonyítaniuk majd a tulajdonjogot. Szabó Árpád szerint az iratok összeállítását elölről kell kezdeni megint, de az unitárius egyház készen áll erre, és minden egyházmegye fel tudja majd mutatni a szükséges igazoló iratokat.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak a román görögkatolikus egyházzal vállvetve tizenkét éve követelik vissza elkobzott javaikat. A egyházfők a jogszabály elfogadása után hónapokon keresztül mindhiába vártak annak végrehajtására, a gyakorlati restitúcióra. Az elégedetlenséget fokozta, hogy a már korábban sürgősségi kormányrendeletekkel visszaadott épületeiket sem tudják birtokba venni az egyházak. A restitúció kérdése összefügg az erdélyi magyar felsőfokú oktatással is. A polgári kormány támogatásával létrehozott erdélyi magánegyetem, a Sapientia számára elengedhetetlen az ingatlanfejlesztés, az ingatlanhálózat bővítése. E téren az egyházak egykori épületeinek visszaadása az egyetemet is segítené, hiszen az ingatlanok sok esetben az oktatásnak biztosítanának teret. Külön gondot jelent az egyházi oktatás helyzete Romániában. Mint arra Bőjte Csaba ferences rendi szerzetes utalt egy budapesti sajtótájékoztatón: azt szeretnék, ha nemcsak az épületeket adná vissza a román állam, de visszaállítaná az azokban működtetett intézmények állami támogatási rendszerét is. Mint mondta, a jelenlegi rendszerben előfordulhat az, hogy az állam egy krétát nem biztosít ingyen annak a kolostori iskolájuknak, amelyben a román hatóságok által a rendjükre bízott árva gyermekek tanulnak, csupán azért, mert nem állami tulajdonú iskoláról van szó.
Mádl Ferenc köztársasági elnök október eleji, bukaresti tárgyalásain kiemelte a végrehajtás folyamatának fontosságát. A magyar államfő az Ion Iliescu elnökkel és Adrian Nastase kormányfővel folytatott megbeszélésein külön szorgalmazta a nagyváradi püspöki palota, a gyulafehérvári Batthyanyeum és az Erdélyi Múzeum Egyesület épületeinek mielőbbi visszaszolgáltatását. Az ügyben hallatta hangját Tom Lantos, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata tagja is, aki a romániai és szlovákiai magyar egyházi, illetve közösségi javak visszaszolgáltatását sürgette a transzatlanti biztonság és NATO-bővítés című kongresszusi határozat vitájában.
Keresztrejtvény
Napi keresztrejtvény
