Olyan stratégiai cégektől kíván – részben vagy egészben – rövidesen megszabadulni magánosítással az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt., mint a Dunaferr, a Malév, a Mahart, a Hungaropharma, a Richter, a Nitrokémia és a még állami agrártársaságok. Uniós előírásra megszüntetik az állam „aranyrészvényét”, azaz a szavazatelsőbbségi jogokat az OTP Bank, a Pick Szeged, a Zsolnay Porcelángyár, a Herz Szalámigyár, a CD Hungary és a Hungexpo esetében, de a hungarikum márkaneveket száz évig nem lehetne megváltoztatni – derül ki a tervezetből. Az ÁPV szerint szociálpolitikai célokat valósított meg az előző időszakban a Magyar Villamos Művek (MVM), így a villamos energia árszabályozása kapcsán jelentős veszteségeket könyvelt el. A jelenlegi, körülbelül hétszázalékos negatív árrés miatt vagy a hatósági árképzés költségalapú átalakítása, vagy (a társaság számítása szerint) 55 milliárd forintos ártámogatás kell a cég likviditásának fenntartásához.
A Paksi Atomerőmű részvényeinek közvetlen állami tulajdonba vétele után az MVM részvényeit másfél éven belül tőzsdére vitetnék, s csak 25 százaléknyi tulajdonrészt hagynának tartós állami tulajdonban. Azt az összefoglaló is elismeri: az MVM mint egyetlen állami kézben lévő villamosenergia-társaság révén jelentős nyomás gyakorolható a már privatizált erőművekre, áramszolgáltatókra. Ez az eszköz egy esetleges magánosítással jelentősen gyengül, és teret ad két-három nagy európai multinacionális társaság összehangolt akcióinak.
Az összegzés szerint a Mol Rt.-nek számos projektelképzelése van, melyek jelentős forrásigénye felvetheti a tőkeemelés igényét. A Molban meglévő 25 százalék plusz egy állami részesedés egy ilyen (privát tulajdonosi) tőkeemelés során „felhígulhat”. Az arány fenntartása érdekében az aktuális projekt nagyságától függő összeg lehet szükséges az alaptőke-emelésben való részvételhez. Megbecsülhető, hogy a PKN-projekt, illetve az INA-projekt (e nemzetközi pályázatokon vesz jelenleg részt a Mol – a szerk.) hozzávetőleg hatmilliárd forintos állami részvételt jelentene.
Amennyiben a magyar állam továbbra is befolyást kíván gyakorolni a Mol Rt. üzemanyag- és földgázellátási üzletágainak döntésében, úgy a tulajdoni hányad megtartása mindenképpen szükséges – vélte az ÁPV Rt. Ha a várható tőkeemelés során az állami tulajdon mértéke lecsökken, törekedni kell arra, hogy tízszázalékos tulajdoni hányad mellett is megőrizhetők legyenek a jelenlegi állami tulajdoni hányadhoz tartozó jogosítványok – tették hozzá. Szükséges a földgáz árának, illetve árképzési metodikájának „rendezése”. Valószínűsíthető, hogy a Mol Rt. menedzsmentje megkísérli a gázüzletág ismételt eladását egy esetleges külföldi szakmai befektető részére. A gázüzletág negyvenkilenc százalékának értékesítését az olajcég igazgatósága saját hatáskörben végre tudja hajtani. Az árszabályozási rendszer átalakítását követően a Mol-részvények fokozatosan, kis tételekben, piaci árfolyamok függvényében a tőzsdén értékesítendők – szögezték le.
A tervezet rögzíti: a Vértesi Erőmű Rt. közgyűlése az ÁPV Rt. szándéka ellenére jóváhagyta a húszmilliárd forintba kerülő retrofit program elindítását. Ehhez a kormány 10,3 milliárd forintig terjedő hitelfelvételhez készfizető kezességet vállalt. Egyelőre bizonytalan a beruházás másik tízmilliárd forintjának forrása. A projekt befejezése után az erőmű által 14,37 forint/kWh áron termelt villamos energia sem a közüzemi portfólióban, sem a versenypiacon nem értékesíthető, ezért további direkt ártámogatásra van szükség. A fentiek fényében mindenképpen szükséges a társaság tervének felülvizsgálata. Egyik lehetséges kiút a cég részvényeinek befektetési alapba helyezése, majd azonnali kárpótlási jegyért történő értékesítése – mutatott rá az ÁPV-tanulmány.
A vagyonkezelő tervezete emlékeztetett: a Dunaferr-társaságcsoport pénzügyi-jövedelmezőségi helyzete 2001-ben nagymértékben romlott, kritikus gazdasági helyzetben van. Az EU-nak címzett amerikai védővám-intézkedés a tagjelöltekre nem terjed ki, a válaszintézkedés azonban a magyar acélipart is sújtja. Válaszként a Dunaferr esetében direkt állami támogatás nem jöhet szóba, vizsgálni kell a regionális fejlesztési programokhoz való csatlakozás lehetőségeit (a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében). A Dunaferrben az állami tulajdon hosszú távú fenntartása nem indokolt. A társaság reorganizációját követően kerülhet sor a privatizációra – szögezték le.
Az ÁPV Rt. szerint az Antenna Hungária Rt. egyre kevésbé tekinthető stratégiai jelentőségűnek, így a társaság privatizációja mielőbb megvalósítandó. A tényleges lebonyolítástól függően ehhez szükséges lehet a privatizációs törvény módosítása, illetve műsorszórásra koncessziós pályázat kiírása. A dinamikus növekedéshez a saját forráson és a hitelforrások kihasználásán túl tizennégymilliárd forintos (ebből 2002-ben 6-7 milliárd forint) állami tőkejuttatás szükséges – állapította meg a tervezet.
A Hungaropharma Rt. többségi részvénycsomagjának értékesítése után a fennmaradó huszonöt százalékos részvénycsomag szabadon értékesíthető, míg egy darab szavazatelsőbbségi részvény, a privatizációs törvény szerint, az ÁPV Rt. tulajdona marad – emlékeztettek. Úgy vélték: utóbbi rendelkezés felülvizsgálandó, az aranyrészvény megtartása nem indokolt. A részvénycsomag értékesítésére nyilvános pályázat kiírását javasolták.
Ami a Richter Gedeon Rt.-t illeti, a cég évek óta bővíti új termékeinek körét és arányát is, s mindezek jövedelmezőségének biztosításával az eredmény a 2002. évben is várhatóan magas szintű lesz. Az ÁPV ennek ellenére a társaságban meglévő állami tulajdonú részvénypakett értékesítését javasolja, ami kedvező tőkepiaci helyzetben jelentős bevételt eredményezhet.
A Malév Rt. reorganizációs tervének megvalósítása jelentős forrásokat igényel, így már 2002-ben is dönteni kell a társaság részére nyújtandó hatmilliárd forintos tőkejuttatásról, a reorganizációs források másik részét (24 milliárd forint) 2003 második felében szükséges biztosítani – állapította meg az elemzés. A cég privatizációja, a recesszió megszűnése után 2004– 2005-ben lehetséges – vélték. A tartós állami tulajdon mértéke a jelenlegi szabályozás szerint 25 százalék plusz egy szavazat. A nemzeti légifuvarozó státus fenntartásához a társaságot többségi, azaz 50 százalék plusz egy szavazatos, nemzeti tulajdonban kell tartani.
Az ÁPV Rt. kibővített 2002. évi üzleti terve alapján idén decemberben egymilliárd forint tőkeemelés végrehajtása esedékes a Magyar Export-Import Bankban. Erre az ÁPV Rt. 2002. évi tervében viszont nincs forrás, csakúgy, mint a Mehibnél idén év végére előírt kétmilliárdos emelésre sem. Az ÁPV Rt. a tervezetében a Földhitel és Jelzálogbank privatizációját, tőzsdei bevezetését javasolta. A Postabanknál nyílt pályázat útján történő értékesítést kezdeményezték.
A Kisrókus 2000 Kft. a tulajdonosa a millenniumi rendezvények lebonyolítására létrehozott, Millenáris Parkot alkotó ingatlanoknak. A vonatkozó kormányhatározat szerint az ingatlanegyüttest 2002 végéig, a millenniumi rendezvények lezárásáig a Millenáris Kht. részére, bérleti szerződés alapján biztosítania kell az ÁPV Rt.-nek. Kérdésként merül fel – tartalmazza a tervezet –, hogy alternatívát jelenthet-e az egyes ingatlanelemek vagy a társaság értékesítése. A privatizáció itteni módja az ingatlanalapba helyezése, és kárpótlási jegyért való értékesítése lehet.
A Mahart piaci pozíciója – a folyami áruszállítási tevékenység vonatkozásában – a társaság privatizációja során erősíthető – szögezte le a tervezet. A privatizáció lehetőségét (a befektetőkkel szemben állítható elvárások körét) szűkíti, ha a társaság irányítása a többségi részvénycsomag eladásával nem adható át szakmai befektető részére. Megoldás lehet, ha a Mahart tulajdonában lévő Csepeli Szabadkikötő közvetlen állami tulajdonba vonása mellett – a privatizációs törvény mellékletének módosítása után – a társaság többségi részvénycsomagját értékesítik. A társaság privatizációját 2003-ra tervezik, ami előtt szükségesnek látják a cégből kivonni az alaptevékenységhez nem tartozó ingatlanokat. A Nitrokémia privatizációja – a környezeti károk felmérésének függvényében – 2003-ban valósulhat meg.
A tervezet szerint az ÁPV Rt. nem tartja szükségesnek, hogy a még meglévő hat agrártársaság állami tulajdonban maradjon. Magánosításukhoz kormányhatározat módosítása szükséges. A tervezet a Volán-társaságok rövid távú koncepciójában szerepelteti a cégek számának csökkentését, tartós állami tulajdonban tartását. Középtávú koncepciójában azonban a Volán-társaságok tartós állami tulajdonának felülvizsgálatát tartja indokoltnak, és csak ezután javasolták az értékesítés előkészítését.
Az ÁPV Rt. jelentése szerint az aranyrészvényes társaságok nem egyeztethetők össze az EU-jognak a tőke szabad áramlását biztosító rendelkezéseivel. Ezért az egyes társaságokban meglévő aranyrészvények megtartásának szükségességét indokolt áttekinteni, és az azokra vonatkozó szabályozást az EU-normáknak megfelelően módosítani. Meg kell szüntetni az állam minden előjogát, így a szavazatelsőbbségi részvényhez fűződő jogokat is az OTP, a Pick Szeged, a Zsolnay Porcelángyár, a Herz Szalámigyár, a CDH Rt. és a Hungexpo esetében. Az állam nem csupán a privatizációs törvényben meghatározottak szerinti elsőbbségi részvény tulajdonosa nem lehet, hanem a gazdasági törvényben szabályozott elsőbbségi részvényé sem.
Az aranyrészvények az energetika terén jól beváltak, így az EU-csatlakozás időpontjáig való fenntartása mindenképpen indokolt. A kormányzati koncepciónak megfelelően várható, hogy az aranyrészvények a szabályozási funkciót ellátó gazdasági tárcához (GKM) kerülnek. A márkanevekhez kapcsolódó szavazatelsőbbségi részvények, aranyrészvények értékesítése a többségi tulajdonossal történő egyeztetés során kedvező piaci áron indokolt. Ezzel egyidejűleg törekedni kell arra, hogy a társaságok alapító okiratába kerüljön bele a márkák száz évre való fenntartásának vállalása – olvasható a tervezetben.
Az ÁPV Rt.-s anyag intézkedési tervet is tartalmaz. E szerint számos törvény – mint a privatizációs, a gazdasági és az államháztartási törvények – módosítása szükséges.
A tervezet szerint az egyes társasági részesedések várhatóan kedvezőbb kondíciók mellett értékesíthetőek a tartós tulajdon megszüntetése esetén, ezért az ebbe a csoportba sorolt társaságoknál megfontolandó a tartós állami tulajdoni hányad megszüntetése, csökkentése.
A huszonöt százalék plusz egy részvényarányú Tesco Tanácsadó Kft. több mint ötven jelentős államközi szerződést kezel, erre tekintettel – a GKM, valamint a Külügyminisztérium kezdeményezésére – került a társaság tartós állami tulajdonba. A tartós állami tulajdon megszüntetése kapcsán rendezni kell az államközi szerződések kezelésével kapcsolatos feladatokat – zárul a tervezet.
Kiderült, Ukrajna miatt teszi tönkre Európát Brüsszel
