Eladó az egész ország

Az állami tulajdont csak akkor kell fenntartani, ha a nemzetgazdasági célok szabályozási, adózási és támogatási úton nem érvényesíthetők – ez az ÁPV Rt. következő kétévi vagyonpolitikai irányelveinek summázata. Mint a lapunk birtokába kerülő anyagból kiviláglik, ez azt jelenti: majdnem minden eladó.

2002. 10. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Olyan stratégiai cégektől kíván – részben vagy egészben – rövidesen megszabadulni magánosítással az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt., mint a Dunaferr, a Malév, a Mahart, a Hungaropharma, a Richter, a Nitrokémia és a még állami agrártársaságok. Uniós előírásra megszüntetik az állam „aranyrészvényét”, azaz a szavazatelsőbbségi jogokat az OTP Bank, a Pick Szeged, a Zsolnay Porcelángyár, a Herz Szalámigyár, a CD Hungary és a Hungexpo esetében, de a hungarikum márkaneveket száz évig nem lehetne megváltoztatni – derül ki a tervezetből. Az ÁPV szerint szociálpolitikai célokat valósított meg az előző időszakban a Magyar Villamos Művek (MVM), így a villamos energia árszabályozása kapcsán jelentős veszteségeket könyvelt el. A jelenlegi, körülbelül hétszázalékos negatív árrés miatt vagy a hatósági árképzés költségalapú átalakítása, vagy (a társaság számítása szerint) 55 milliárd forintos ártámogatás kell a cég likviditásának fenntartásához.
A Paksi Atomerőmű részvényeinek közvetlen állami tulajdonba vétele után az MVM részvényeit másfél éven belül tőzsdére vitetnék, s csak 25 százaléknyi tulajdonrészt hagynának tartós állami tulajdonban. Azt az összefoglaló is elismeri: az MVM mint egyetlen állami kézben lévő villamosenergia-társaság révén jelentős nyomás gyakorolható a már privatizált erőművekre, áramszolgáltatókra. Ez az eszköz egy esetleges magánosítással jelentősen gyengül, és teret ad két-három nagy európai multinacionális társaság összehangolt akcióinak.

Az összegzés szerint a Mol Rt.-nek számos projektelképzelése van, melyek jelentős forrásigénye felvetheti a tőkeemelés igényét. A Molban meglévő 25 százalék plusz egy állami részesedés egy ilyen (privát tulajdonosi) tőkeemelés során „felhígulhat”. Az arány fenntartása érdekében az aktuális projekt nagyságától függő összeg lehet szükséges az alaptőke-emelésben való részvételhez. Megbecsülhető, hogy a PKN-projekt, illetve az INA-projekt (e nemzetközi pályázatokon vesz jelenleg részt a Mol – a szerk.) hozzávetőleg hatmilliárd forintos állami részvételt jelentene.
Amennyiben a magyar állam továbbra is befolyást kíván gyakorolni a Mol Rt. üzemanyag- és földgázellátási üzletágainak döntésében, úgy a tulajdoni hányad megtartása mindenképpen szükséges – vélte az ÁPV Rt. Ha a várható tőkeemelés során az állami tulajdon mértéke lecsökken, törekedni kell arra, hogy tízszázalékos tulajdoni hányad mellett is megőrizhetők legyenek a jelenlegi állami tulajdoni hányadhoz tartozó jogosítványok – tették hozzá. Szükséges a földgáz árának, illetve árképzési metodikájának „rendezése”. Valószínűsíthető, hogy a Mol Rt. menedzsmentje megkísérli a gázüzletág ismételt eladását egy esetleges külföldi szakmai befektető részére. A gázüzletág negyvenkilenc százalékának értékesítését az olajcég igazgatósága saját hatáskörben végre tudja hajtani. Az árszabályozási rendszer átalakítását követően a Mol-részvények fokozatosan, kis tételekben, piaci árfolyamok függvényében a tőzsdén értékesítendők – szögezték le.
A tervezet rögzíti: a Vértesi Erőmű Rt. közgyűlése az ÁPV Rt. szándéka ellenére jóváhagyta a húszmilliárd forintba kerülő retrofit program elindítását. Ehhez a kormány 10,3 milliárd forintig terjedő hitelfelvételhez készfizető kezességet vállalt. Egyelőre bizonytalan a beruházás másik tízmilliárd forintjának forrása. A projekt befejezése után az erőmű által 14,37 forint/kWh áron termelt villamos energia sem a közüzemi portfólióban, sem a versenypiacon nem értékesíthető, ezért további direkt ártámogatásra van szükség. A fentiek fényében mindenképpen szükséges a társaság tervének felülvizsgálata. Egyik lehetséges kiút a cég részvényeinek befektetési alapba helyezése, majd azonnali kárpótlási jegyért történő értékesítése – mutatott rá az ÁPV-tanulmány.
A vagyonkezelő tervezete emlékeztetett: a Dunaferr-társaságcsoport pénzügyi-jövedelmezőségi helyzete 2001-ben nagymértékben romlott, kritikus gazdasági helyzetben van. Az EU-nak címzett amerikai védővám-intézkedés a tagjelöltekre nem terjed ki, a válaszintézkedés azonban a magyar acélipart is sújtja. Válaszként a Dunaferr esetében direkt állami támogatás nem jöhet szóba, vizsgálni kell a regionális fejlesztési programokhoz való csatlakozás lehetőségeit (a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében). A Dunaferrben az állami tulajdon hosszú távú fenntartása nem indokolt. A társaság reorganizációját követően kerülhet sor a privatizációra – szögezték le.
Az ÁPV Rt. szerint az Antenna Hungária Rt. egyre kevésbé tekinthető stratégiai jelentőségűnek, így a társaság privatizációja mielőbb megvalósítandó. A tényleges lebonyolítástól függően ehhez szükséges lehet a privatizációs törvény módosítása, illetve műsorszórásra koncessziós pályázat kiírása. A dinamikus növekedéshez a saját forráson és a hitelforrások kihasználásán túl tizennégymilliárd forintos (ebből 2002-ben 6-7 milliárd forint) állami tőkejuttatás szükséges – állapította meg a tervezet.
A Hungaropharma Rt. többségi részvénycsomagjának értékesítése után a fennmaradó huszonöt százalékos részvénycsomag szabadon értékesíthető, míg egy darab szavazatelsőbbségi részvény, a privatizációs törvény szerint, az ÁPV Rt. tulajdona marad – emlékeztettek. Úgy vélték: utóbbi rendelkezés felülvizsgálandó, az aranyrészvény megtartása nem indokolt. A részvénycsomag értékesítésére nyilvános pályázat kiírását javasolták.
Ami a Richter Gedeon Rt.-t illeti, a cég évek óta bővíti új termékeinek körét és arányát is, s mindezek jövedelmezőségének biztosításával az eredmény a 2002. évben is várhatóan magas szintű lesz. Az ÁPV ennek ellenére a társaságban meglévő állami tulajdonú részvénypakett értékesítését javasolja, ami kedvező tőkepiaci helyzetben jelentős bevételt eredményezhet.
A Malév Rt. reorganizációs tervének megvalósítása jelentős forrásokat igényel, így már 2002-ben is dönteni kell a társaság részére nyújtandó hatmilliárd forintos tőkejuttatásról, a reorganizációs források másik részét (24 milliárd forint) 2003 második felében szükséges biztosítani – állapította meg az elemzés. A cég privatizációja, a recesszió megszűnése után 2004– 2005-ben lehetséges – vélték. A tartós állami tulajdon mértéke a jelenlegi szabályozás szerint 25 százalék plusz egy szavazat. A nemzeti légifuvarozó státus fenntartásához a társaságot többségi, azaz 50 százalék plusz egy szavazatos, nemzeti tulajdonban kell tartani.
Az ÁPV Rt. kibővített 2002. évi üzleti terve alapján idén decemberben egymilliárd forint tőkeemelés végrehajtása esedékes a Magyar Export-Import Bankban. Erre az ÁPV Rt. 2002. évi tervében viszont nincs forrás, csakúgy, mint a Mehibnél idén év végére előírt kétmilliárdos emelésre sem. Az ÁPV Rt. a tervezetében a Földhitel és Jelzálogbank privatizációját, tőzsdei bevezetését javasolta. A Postabanknál nyílt pályázat útján történő értékesítést kezdeményezték.

A Kisrókus 2000 Kft. a tulajdonosa a millenniumi rendezvények lebonyolítására létrehozott, Millenáris Parkot alkotó ingatlanoknak. A vonatkozó kormányhatározat szerint az ingatlanegyüttest 2002 végéig, a millenniumi rendezvények lezárásáig a Millenáris Kht. részére, bérleti szerződés alapján biztosítania kell az ÁPV Rt.-nek. Kérdésként merül fel – tartalmazza a tervezet –, hogy alternatívát jelenthet-e az egyes ingatlanelemek vagy a társaság értékesítése. A privatizáció itteni módja az ingatlanalapba helyezése, és kárpótlási jegyért való értékesítése lehet.
A Mahart piaci pozíciója – a folyami áruszállítási tevékenység vonatkozásában – a társaság privatizációja során erősíthető – szögezte le a tervezet. A privatizáció lehetőségét (a befektetőkkel szemben állítható elvárások körét) szűkíti, ha a társaság irányítása a többségi részvénycsomag eladásával nem adható át szakmai befektető részére. Megoldás lehet, ha a Mahart tulajdonában lévő Csepeli Szabadkikötő közvetlen állami tulajdonba vonása mellett – a privatizációs törvény mellékletének módosítása után – a társaság többségi részvénycsomagját értékesítik. A társaság privatizációját 2003-ra tervezik, ami előtt szükségesnek látják a cégből kivonni az alaptevékenységhez nem tartozó ingatlanokat. A Nitrokémia privatizációja – a környezeti károk felmérésének függvényében – 2003-ban valósulhat meg.
A tervezet szerint az ÁPV Rt. nem tartja szükségesnek, hogy a még meglévő hat agrártársaság állami tulajdonban maradjon. Magánosításukhoz kormányhatározat módosítása szükséges. A tervezet a Volán-társaságok rövid távú koncepciójában szerepelteti a cégek számának csökkentését, tartós állami tulajdonban tartását. Középtávú koncepciójában azonban a Volán-társaságok tartós állami tulajdonának felülvizsgálatát tartja indokoltnak, és csak ezután javasolták az értékesítés előkészítését.
Az ÁPV Rt. jelentése szerint az aranyrészvényes társaságok nem egyeztethetők össze az EU-jognak a tőke szabad áramlását biztosító rendelkezéseivel. Ezért az egyes társaságokban meglévő aranyrészvények megtartásának szükségességét indokolt áttekinteni, és az azokra vonatkozó szabályozást az EU-normáknak megfelelően módosítani. Meg kell szüntetni az állam minden előjogát, így a szavazatelsőbbségi részvényhez fűződő jogokat is az OTP, a Pick Szeged, a Zsolnay Porcelángyár, a Herz Szalámigyár, a CDH Rt. és a Hungexpo esetében. Az állam nem csupán a privatizációs törvényben meghatározottak szerinti elsőbbségi részvény tulajdonosa nem lehet, hanem a gazdasági törvényben szabályozott elsőbbségi részvényé sem.
Az aranyrészvények az energetika terén jól beváltak, így az EU-csatlakozás időpontjáig való fenntartása mindenképpen indokolt. A kormányzati koncepciónak megfelelően várható, hogy az aranyrészvények a szabályozási funkciót ellátó gazdasági tárcához (GKM) kerülnek. A márkanevekhez kapcsolódó szavazatelsőbbségi részvények, aranyrészvények értékesítése a többségi tulajdonossal történő egyeztetés során kedvező piaci áron indokolt. Ezzel egyidejűleg törekedni kell arra, hogy a társaságok alapító okiratába kerüljön bele a márkák száz évre való fenntartásának vállalása – olvasható a tervezetben.
Az ÁPV Rt.-s anyag intézkedési tervet is tartalmaz. E szerint számos törvény – mint a privatizációs, a gazdasági és az államháztartási törvények – módosítása szükséges.
A tervezet szerint az egyes társasági részesedések várhatóan kedvezőbb kondíciók mellett értékesíthetőek a tartós tulajdon megszüntetése esetén, ezért az ebbe a csoportba sorolt társaságoknál megfontolandó a tartós állami tulajdoni hányad megszüntetése, csökkentése.
A huszonöt százalék plusz egy részvényarányú Tesco Tanácsadó Kft. több mint ötven jelentős államközi szerződést kezel, erre tekintettel – a GKM, valamint a Külügyminisztérium kezdeményezésére – került a társaság tartós állami tulajdonba. A tartós állami tulajdon megszüntetése kapcsán rendezni kell az államközi szerződések kezelésével kapcsolatos feladatokat – zárul a tervezet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.