Már tízezren írták alá azt a petíciót, amelyben a családon belüli erőszakkal szembeni hatékony állami fellépést követelik. Magyarországon ugyanis havonta egy gyerek, hetente pedig egy aszszony életét oltja ki közeli hozzátartozója – általában párja vagy édesapja. Különösen az elmúlt hetek eseményei rázták fel a közvéleményt: Csákváron a családfő megfojtotta két kislányát, feleségét, majd a HÉV alá vetette magát, két nappal később szintén öngyilkos lett egy budapesti férfi, aki brutálisan meggyilkolta 12 éves kisfiát. Máskor az áldozat állt bosszút, és megölte kínzóját, mint a 14 éves Kitty, aki nevelőapját lőtte le. Ugyanakkor szinte szokványossá váltak azok a családi vitaként emlegetett esetek, amikor az asszonyt leszúrják, megfojtják, agyonverik.
A politikai pártok mindegyike támogatja a sokak életét veszélyeztető jelenség megelőzését és kezelését. Mivel az előző kormányzati ciklusban egy szakértői csoport – az akkori Szociális és Családügyi Minisztérium nőképviseleti titkárságának felkérésére – már elkészítette a családon belüli erőszakra vontakozó jogalkotási és intézkedési csomag koncepcióját, a szokásosnál rövidebb időn belül megtörténhet a megfelelő szabályozás. Annál is inkább, mert erre Magyarországot az ENSZ gyermekjogi bizottsága és női jogi bizottsága is felszólította. Európa legtöbb országában büntetik a családon belüli erőszakot, az elválás után is folytatódó zaklatást, és törvénybe iktatták az úgynevezett távolságtartó intézkedést is.
Ausztriában 1997-től hatályos a családon belüli erőszak elleni törvény, amely mintául szolgálhatna nálunk is. A nő- és gyermekjogi kutató- és oktatóközpont és a Nane által szervezett tanácskozáson Albin Dearing, az osztrák belügyminisztérium jogi főosztályának vezetője, a bűnmegelőzési tanács elnöke számolt be tapasztalataikról. Mint mondta, az állam felelőssége, hogy az áldozat emberi jogai érvényesüljenek. A törvény szerint Ausztriában nem az áldozatnak kell menekülnie, hanem az elkövetőnek kell elhagynia a bűncselekmény helyét. A mai rendelkezések értelmében a lakásba érkező rendőrök nem csupán a feleket hallgatják meg, hanem minden apró, a bántalmazást alátámasztó bizonyítékot is összegyűjtenek: beszélnek a szomszédokkal, a gyerekekkel, s az áldozat minden horzsolását jegyzőkönyvezik. Így nem történhet meg az, ami korábban: hogy nem veszik észre a kitépett hajtincset, a pozdorjává tört hamutartót, a falra borított vacsorát. Öt évvel ezelőtt még megkérdezték az áldozatot: akarja-e, hogy eljárás induljon bántalmazója ellen. Most viszont ideiglenesen felfüggesztik azt áldozat autonómiáját, és a rendőrségé a döntés kötelezettsége. Így, ha bizonyítékot találnak a bántalmazásra, közlik az elkövetővel: a távolságtartó rendelkezés értelmében – pénzbírság terhe mellett – két hétre elegendő ruhával, pénzzel azonnal el kell hagynia otthonát, és tíz napig nem térhet vissza, akkor sem, ha az áldozat ezt megengedné. Ezalatt az államilag finanszírozott, de civil szervezetek által működtetett intervenciós központban belső megerősítést nyújtanak a bántalmazottnak, és megértetik vele: van lehetősége elhagyni az erőszakos kapcsolatot. A bántalmazott kérheti a távolságtartó intézkedés meghosszabbítását, hogy ezalatt eldönthesse, mit akar tenni. Az esetek nyolcvan százalékában a soron kívül ítélkező bíróság elé kerül az ügy.
origo.hu
Minden idők legjobb európai karácsonyi vására lett az Advent Bazilika
