Ma adják át Debrecenben a Cora legújabb áruházát. A fejlesztést 7,3 milliárd forintos beruházással valósították meg. A tervek szerint jövőre Szolnokon és Budapesten nyitnak újabb áruházat. Vagyis a csökkenő plazaépítési kedv mellett tovább folyik a hipermarketek építési versenye. Néhány éve azt mondták, a multinacionális vállalatoknak kevésbé éri meg hazánkban befektetni, ám később profittá érik korai piacszerzésük. Jelenleg úgy tűnik igazuk lett, hiszen a korábban csak „kalandornak” tűnő vállalkozások türelme beérett, s lépéselőnyre tettek szert vetélytársaikkal szemben. Az utóbbi évtized alatt megváltozott az életmód, a gazdasági növekedés és az EU-csatlakozás miatt a hipermarketek bizakodók lehetnek. A kiskereskedelem forgalmi értéke tavaly 5394 milliárd forintot tett ki, amely folyó áron 12, változatlan áron számítva 5,4 százalékkal haladta meg az azt megelőző évi mutatót. A cégek eddig sem panaszkodhattak, csődről nem lehetett hallani, mert a széles választék miatt tetemes forgalmat realizálnak ezek az üzletek. Bevételeikről, eredményeikről azonban nem nyilatkoznak a vállalatok, ezért nehéz valós képet alkotni arról, hogy mennyire nyereséges üzletük. A TOP 200 című kiadvány szerint a múlt esztendőben a Metro Holding 211 milliárd, a Tesco 196, a Spar 95, a Plus 89, a Csemege-Match 81, az Auchan 56, az Interfruct 44 milliárd forintos nettó árbevételt ért el. Ezekkel az eredményekkel a kis- és nagykereskedők toplistáján a Metro második, a Tesco harmadik lett.
A hipermarketek és szakáruházak megjelenése nemcsak a kereskedelmi kultúra nívóját emelte, de számos új munkahelyet is teremtett. Az átlagos bérszínvonal 25-30 százalékkal növekedett, bár ennek ellenére az áruházakban jelentős a dolgozók körében a fluktuáció. A befektetők ingatlanfejlesztései kitűnőek, hiszen az áruház alapterületénél nagyobb területet vesznek meg, azt közművesítik, parkosítják, s nem utolsósorban iparűzési adót fizetnek a helyi önkormányzatoknak. Sok esetben a helyhatóság adókedvezményt nyújt a vállalatoknak, hogy azok az adott városban telepedjenek meg. Az ingatlanok egyébként építészetileg egyszerűek, könnyen átalakíthatók, bővíthetők. Ezzel a lehetőséggel már több cég is élt: például a Tesco budapesti, Fogarasi úti áruházát a közelmúltban bővítették. A külföldi befektetők arra törekednek, hogy az áruházak működése az anyaországiéval szinte azonos rendszer alapján működjön, aminek megvannak az előnyei és hátrányai is. Ugyanakkor a vállalatok, bár szeretik az áruházak polcain látni a saját országukból származó termékeket, ennek ellenére a termékek döntő hányada magyar, vagy az EU-ból származik. Az élelmiszer-kereskedelemben tovább folyik a forgalom átrétegződése. A külföldi befektetők mellett a magyar társaságok, a beszerzési csoportosulások is növelik forgalmukat. Sőt, az utóbbiak már a környező országokban is sikerrel vetették meg a lábukat. A bővítés és a vásárlói igények kielégítése mellett a cégek nagy hangsúlyt fektetnek a hatékony költséggazdálkodásra.
A hipermarketek, szakáruházak és bevásárlóközpontok esetében sokszor szóba kerül, hogy azok megjelenése és piaci tevékenysége miatt sok régi, hagyományos kis üzlet tulajdonosa kénytelen végleg lakatot tenni vállalkozására. Vannak, akik ezért szükségesnek tartanák a piac működésének hatósági szabályozását. Egyes vélemények szerint azonban a piacot nem kell szabályozni, mert az saját magát szabályozza. Más vélemények szerint a plazák megjelenése nem okoz drasztikus változást a piacon. Az ő állításukat támasztja alá – legalábbis az élelmiszer-kereskedelem területén – a GfK Piackutatóintézet felmérése is, mely szerint jövőre várhatóan 2,64 millió négyzetméterre növekszik a vegyesélelmiszer-profilú boltok összes területe, ami 4,5 százalékkal haladja meg az ideit. Az ezer négyzetméternél nagyobb eladóterű üzletek száma a múlt évi 570-ről várhatóan 710-re emelkedik. A koncentráció folytatásával egy időben azonban a kis boltok száma még mindig nem csökken, sőt, a legkisebb, 40 négyzetméter alatti eladótérrel rendelkező boltok bővülése várható. A trend inkább a bolthálózat szerkezetének változása irányába mutatnak: tovább nő a hipermarketek száma, piaci részesedésük pedig az idei 18 százalékról 25-re emelkedik, ezzel összességében tehát a modern bolttípusok pozíciója erősödik.
Az újdonságnak számító nagyáruházak térhódítása a Skála megjelenésével kezdődött. Ezt követően 1977-ben adták át a 20 ezer négyzetméteres Flóriánt, majd 1980-ban a 30 ezer négyzetméteres Sugár Üzletközpontot. Ezeket követte 1988-ban az Árpád Üzletház, majd 1994-ben a Budagyöngye. A magyar vásárlók a bevásárlóközpont vagy plaza kifejezéssel először 1996-ban, a Duna Plaza és a Pólus Center megépítésekor, átadásakor találkozhattak. Az építési hullámban sorra épültek a központok: Süba, Millennium Center, Europark, EuroCenter, Árkád, Csepel Plaza, Mammut, Lurdy Ház, Eleven Center, Hattyú Üzletház, Rózsakert, Új Udvar. A több nemzetközi és hazai ingatlanfejlesztési és egyéb díjat elnyert WestEnd City Centert pedig 1999-ben adták át. Az elmúlt időszakban új jelenség is megfigyelhető: a komplexumokat tulajdonosaik vagy bővítették, vagy „testvért” építettek mellé. Az utóbbira jó példa a Mammut.
Az osztrák RegioPlan Consulting a közelmúltban végzett felmérése szerint Budapesten már a kelleténél több bevásárlóközpont van. Az országban található központok fele a fővárosban található. Mindemellett Magyarországon már szinte minden 60 ezernél több lakosú városban találunk bevásárlóközpontot; átlagos nagyságuk 16 ezer négyzetméter körüli. A bérlők összetételét és jó hírnevét tekintve a magyarországi bevásárlóközpontok színvonala megegyezik az Ausztriában lévőkkel. A jelentés negatívumként említi, hogy a textilipar napjainkban aránytalanul nagy mértékben képviselteti magát a plazákban, sőt azok további terjeszkedését prognosztizálja. A boltok ugyanakkor jóval kisebbek, mint a szomszédos Ausztriában. Egyébként a tíz legnagyobb magyarországi központ közül nyolc Budapesten található. Az ingatlanszakértők egy csoportja úgy véli: ma már nem akkora üzlet Magyarországon bevásárlóközpontot építeni – különösen nem a fővárosban –, mint néhány évvel ezelőtt. Ezt támasztja alá, hogy számos vállalkozás a szomszédos országokban, illetve a volt szocialista országok piacán akar elsőként plazát építeni. A szakértők másik csoportja viszont úgy véli, továbbra is üzlet az építés, hiszen az ország EU-tagságával másfél év múlva ezek az ingatlanok többet érnek majd, így jelentős profit érhető el az értékesítésből.
A bevásárlóközpontok sikere a bérlőktől is függ. A probléma megoldása nehéz: például a WestEnd City Center professzionális bérlőmixének kialakítása ellenére az épületben közel 40 üzletben lehet órát vásárolni. Erre azért van lehetőség, mert a magyar szabályok lehetővé teszik a tevékenységek közötti átjárhatóságot, így nem csak óraüzletben lehet órát venni. A boltok és a központ sikerét szolgálja, ha valamilyen látványosság – Tropicarium, Niagara-vízesés, Western-udvar – is található az ingatlanban. Viszont a vevőkre negatív hatással van, ha az épület nem elég tágas és világos. Egyes beruházók a terület nagyobb kihasználtsága miatt hajlamosak a közös területeket, folyosókat, utcákat leszűkíteni, ezzel is növelve a bérbeadható üzletek nagyságát. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a megfelelő méretű üzlethelyiségek aránya ideális legyen, hiszen a sok kicsi, könnyen kiadható üzlet piaci hangulatot teremthet. Ha az épületben megtalálhatók a megfelelő szolgáltatások – gyógyszertár, posta, bankfiók, önkormányzati iroda –, szintén sikeressé teszik azt, de a siker legnagyobb biztosítéka az épület elhelyezkedése. A bérleti díjak sok esetben irreálisan magasak, mert a bérlők nem az üzemeltetőtől, hanem másodkézből bérlik az üzleteket. Bár sok esetben az eredményesség számításánál nem a magas bérleti díj jelent sokat, hiszen egy jó helyen lévő forgalmas központban nagyobb forgalom és nyereség érhető el, mint egy gyengébb helyen lévőben. Ezért van az, hogy míg egyes központok bérlőhiánnyal küszködnek, addig más plazák százszázalékos kihasználtsággal üzemelnek. Ma már Nyugat-Európához és Észak-Amerikához hasonlóan hazánkban is a plazák nyitását követően a bérlők 15-20 százaléka kicserélődik; ez a mutató a későbbiekben két százalék körül marad.
Nagy- és kiskereskedők toplistája 2001-ben
(a nettó árbevétel alapján, millió forintban)
A gazdálkodó neve Nettó árbevétel
1. Panrusgáz Magyar–Orosz Gázipari Rt. 332 917
2. Metro Holding Hungary Kereskedelmi Kft.* 221 287
3. Tesco-Global Áruházak Rt. 195 772
4. Hungarotabak-Tobaccoland Dohányértékesítő Rt. 116 869
5. Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. 94 832
6. Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Rt. 93 130
7. Plus Élelmiszerdiszkont Kft.* 88 864
8. Phoenix Pharma Gyógyszer-kereskedelmi Rt. 87 247
9. Csemege-Match Kereskedelmi Rt.* 80 725
10. Magyar Dohányforgalmazó Rt. 74 792
11. Procter & Gamble Hungary Kkt. 57 885
12. Auchan Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 56 157
13. Kite Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Rt. 53 486
14. Nutricia Kereskedőház Rt. 51 190
15. Agrograin Kereskedelmi Rt.* 49 870
16. IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt. 45 501
17. Interfruct Nemzetközi Élelmiszer Kereskedelmi Kft. 43 995
18. Vimpex Kereskedelmi és Vendéglátó Kft. 40 738
19. Medimpex Gyógyszer-nagykereskedelmi Rt.* 39 867
20. Humantrade Gyógyszer-nagykereskedelmi Kft. 33 951
*Konszolidált adat Forrás: figyelő TOP 200
Keresztrejtvény
Napi keresztrejtvény
