Megdöbbenéssel olvasta a Magyar Nemzet szombati számában megjelent írást Papcsák Ferenc, fideszes országgyűlési képviselő, aki korábban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatóságának tagja volt.
Elmondta: az írás igazolja azokat az aggodalmakat, amelyeket már mind a parlamentben, mind az egyes bizottságok előtt kifejtett. Álláspontja szerint ma Magyarországon nincs privatizációs kényszer. Mára kialakult a magán- és az állami tulajdon, az európai országokhoz viszonyított legmegfelelőbb aránya, ami a 80 százalékos magán- és a 20 százalékos állami mértéknek felel meg.
Papcsák Ferenc közölte: a privatizációs folyamat az 1990-es állapothoz képest lezárult. Akkoriban az állam több mint 1800 társaságot tulajdonolt. A sokat bírált privatizációs folyamat eredményeként 1998-ra, az Orbán-kormány hatalomra kerüléséig 1238 céget adtak el. A polgári kormány sokat tett az ÁPV Rt. tevékenységének a vagyonkezelés irányába történő elmozdítására. Ennek egyik bizonyítéka a vagyonkezelésre vonatkozó törvényi szabályozás megkezdése, tervezetek elkészítése, illetve a társaságnak ténylegesen a vagyonkezelésre való átállítása. A társaság szervezeti rendelkezései már ezt tükrözik. Az akkori új vezetés jelentős lépéseket tett a vagyonnyilvántartási rendszer felülvizsgálata, valamint az egységes, átlátható, és a társaságok valamennyi mozgását érzékelő kontrollingrendszer kialakítása irányába. Hangsúlyozta: az ÁPV Rt.-nél, a korábbiaktól eltérően már 1998-ban kialakítottak egy párhuzamosan működő belső ellenőrzési rendszert. Az egyiket a külön ellenőrzési munkaszervezettel felálló felügyelőbizottság (fb), míg a másikat a társaság vezetése irányította. Az ÁPV Rt.-nél az értékesítések, a gazdasági folyamatok nyilvánosan, átláthatóan történtek. Az Orbán-kormány működésének időszaka alatt feszítő privatizációs kényszer már nem volt, s véleménye szerint ma sincs, hacsak nem a túlköltekezés – 100 napos szemfényvesztések – bevételi oldalát kívánják a jelenlegi hatalomgyakorlók előteremteni.
Papcsák Ferenc szerint a szervezet munkáját minősíti az is, hogy az új vezetés az előző irányítás munkáját az átadáskor jónak értékelte és azt megköszönte. A korábbi közép- és felső vezetésből nagyon sokan továbbra is a szervezetnél kaptak feladatot, ami szintén azt bizonyítja, hogy jól dolgoztak az elmúlt években. Az országgyűlési képviselő szerint az ÁPV Rt. működését a belső ellenőrző szerveken kívül folyamatosan figyelemmel kísérte az Állami Számvevőszék és a könyvvizsgáló is. Elmarasztalás a korábbi vezetés munkájával kapcsolatban nem érkezett. Úgynevezett „ügyek” a jól összehangolt gazdasági tevékenységnek, az átlátható folyamatoknak köszönhetően nem voltak. Az igazgatóság ülésein a korábbi évek elítélendő gyakorlatától eltérően valamennyi fb-tag bármikor részt vehetett, szót kérhetett és javaslatot tehetett. Ez annál is inkább érdemleges, mivel az fb munkájában pártdelegáltak vettek részt, így az akkori ellenzéki pártok képviselői is. A nagyobb projektek lebonyolításánál, például a Matáv-részvények értékesítésének kimagaslóan sikeres tranzakciójában az ellenzéki delegáltak is szerepet kaptak.
Papcsák Ferenc kiemelte: az utóbbi időben az ÁPV Rt. korábbi vezetését ért megalapozatlan kritikákat és elmarasztaló nyilatkozatokat visszautasítja, különösen az ÁSZ jelentésében megfogalmazottakat. A jelenlegi kormány privatizációs szervezetre vonatkozó elképzeléseivel leírt és olvasható formában még nem találkozott. Az energiaszektorral kapcsolatban a parlamentben is megfogalmazta aggodalmait. Nem tartja szerencsésnek, sőt elítélendőnek ítéli a nemzet gazdasága szempontjából különösen értékes Magyar Villamos Művek Rt. bármilyen formában történő privatizációjának a gondolatát is. A kérdés felette áll a pártpolitikai érdekeknek – vélte, hiszen a privatizáció a nemzetre nézve különösen súlyos hátrányt eredményezhet. Minden józanul gondolkodó, a nemzetért felelősséget érző személy az MVM értékesítését elutasítja. Így kellett volna eljárni egyébként 1997-ben a gázszolgáltató cégek értékesítésekor is, aminek ma is látható káros volta.
A képviselő leszögezte: minden olyan portfólióelem értékesítését elutasítja, amely a nemzetgazdaságban betöltött szerepe alapján stratégiai jelentősséggel bír. Szükségesnek tartja megtartani a Mol Rt.-ben meglévő 25 százalékos tulajdonrészt és a Richterben lévő nagyon értékes részvénycsomagot. Nem tartja elfogadhatónak a szavazatelsőbbségi jogok felszámolását, többek között az OTP Rt., a Pick Szeged, a Herz Szalámigyár és a Zsolnay-porcelángyár esetében.
Papcsák kiemelte, hogy a Magyar Posta Rt. jövőbeli szerepéről mind a mai napig valós kép nincs. A Dunaferr csoport esetében az ÁPV Rt. által most felhasznált tanulmányt pedig még az előző vezetés rendelte meg, mivel nagyon fontosnak ítélte a társaság sorsát, különös figyelemmel a regionális és a foglalkoztatási kérdésekre. A cikkben jelzett reorganizációt a korábbi vezetés is szorgalmazta, de a privatizációt hangsúlyozottan nem.
Az országgyűlési képviselő végül hangsúlyozta: az ÁPV Rt.-nél a privatizáció helyett azt javasolja a jelenlegi kormányzatnak, hogy folytassa a társaság vagyonkezelésre történő átállítását. Jónak ítéli az elmúlt években az ÁPV Rt.-nek az egyedi állami projektekben való szerepvállalását, így például a népligeti buszpályaudvar kialakítását, vagy a Ganz-telepen – Millenáris Park – történt nagyszerű beruházást.
Az esetleges – a jelenlegi kormány – privatizációs tranzakcióinak felügyelete során erősíteni szükséges a parlament felügyeleti jogait – emelte ki Papcsák Ferenc.
A privatizációs és vagyonkezelési tevékenység negatív tapasztalatai, valamint a működési vagyon folyamatos csökkenése mellett maga a privatizáció és vagyonkezelés szervezete, szervezettsége is kudarcokkal tűzdelt volt – áll az ÁPV Rt. Privatizáció és vagyonkezelés 2003– 2004 című tervezetében. Továbbá megállapítják, hogy az elmúlt négy év privatizációs és vagyonkezelési gyakorlata elismerésre méltó, a jövőben is hasznosítható eredmények – főként az elszámolási, nyilvántartási rendszer, a beszámolási és kontrollingrendszer területén, valamint a privatizációs utógondozás jellegű feladatok területén –, a vagyonkezelés eredményessége viszont rendkívül gyenge volt, tendenciájában folyamatos romlás mutatkozott – hangsúlyozza az anyag. Ám arra, hogy ezeket a megállapításokat pontosan mire alapozzák, nem térnek ki.
Mint ismert, korábban megírtuk, hogy az ÁPV Rt. privatizációs koncepciója szerint sorra el akarják adni az – olykor stratégiai jelentőséggel bíró – állami vállalatokat.
Eszerint, amennyiben a magyar állam továbbra is befolyást kíván gyakorolni a Mol Rt. üzemanyag- és földgázellátási üzletágainak döntésében, úgy a tulajdoni hányad megtartása mindenképpen szükséges. Amennyiben a várható tőkeemelés során az állami tulajdon mértéke lecsökken, törekedni kell arra, hogy a tízszázalékos tulajdoni hányad mellett is megőrizhetők legyenek a jelenlegi állami tulajdoni hányadhoz tartozó jogosítványok. Az árszabályozási rendszer átalakítását követően a Mol-részvények fokozatosan, kis tételekben, a piaci árfolyamok függvényében a tőzsdén értékesítendők – szögezik le.
A tervezet rögzíti: a Vértesi Erőmű Rt.-nél mindenképpen szükséges a társaság tervének felülvizsgálata. Egyik lehetséges kiút a cég részvényeinek befektetési alapba helyezése, majd azonnali kárpótlási jegyért történő értékesítése. Álláspontjuk szerint: a Dunaferrben az állami tulajdon hosszú távú fenntartása nem indokolt. A társaság reorganizációját követően kerülhet sor a privatizációra. A Malév Rt. privatizációja, a recesszió megszűnése után 2004–2005-ben lehetséges. A tervezetben a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. privatizációját, tőzsdei bevezetését javasolják. A Postabank Rt. részvényei feletti tulajdonosi joggyakorlás új stratégián keresztül történik: a pénzintézet részvényeinek ÁPV Rt.-hez vonása és nyílt pályázat útján történő értékesítése javasolt. A Mahart privatizációját 2003-ra tervezik, ami előtt szükségesnek látják a cégből kivonni az alaptevékenységhez nem tartozó ingatlanokat. A Nitrokémia Rt. privatizációja – a környezeti károk felmérésének függvényében – 2003-ban valósulhat meg. A tervezet szerint az ÁPV Rt. nem tartja szükségesnek, hogy az agrártársaságok állami tulajdonban maradjanak.
Meg kell szüntetni az állam minden előjogát, a szavazatelsőbbségi részvényhez fűződő jogokat is, ez alá tartozna a tervezet szerint az OTP Rt., a Pick Szeged Rt., a Zsolnay-porcelángyár, a Herz Szalámigyár Rt., a CDH Rt., a Hungexpo Rt. is.
***
Tiltakozik az ÁPV Rt. Az ÁPV Rt. – írásban feltett kérdéseinkre adott válasz helyett – felelő
tlennek tartja azt az eljárást, amelynek révén a vagyonpolitikai koncepcióról szóló munkaanyag nyilvánosságra került a Magyar Nemzetben – tudatta lapunkkal közleményében a vagyonkezelő. Mint írták: több munkaanyag is készült, ezek egyike jutott lapunk birtokába. A privatizációs szervezet igazgatósága és a kormány még egyetlen tervezetet sem tárgyalt. Ezzel szemben a lapunkhoz került anyagokból kiderül: az ÁPV különböző tranzakciós területeinek módosításait már átvezették a tervezetben (amely mellett nincs szó egyéb variánsokról). Az egységes anyagot a szöveg tanúsága szerint az ÁPV Rt. igazgatósági ülésére készítették elő. Privatizációs szakértők kérdésünkre úgy vélték: a kormány aligha tárgyalja majd az önkormányzati választások előtt e koncepciót. Egyébként a vagyonkezelő vezetése mellett több „külsős” szakember – így Pál László, a Magyar Villamos Művek (MVM) elnöke, s a sajtóban az ITD Hungary vezetőjelöltjeként „hírbe hozott” Tömpe István – is megtette észrevételeit az előterjesztésről. Pál szerint például az MVM 2,5-3 év alatt lehet „tőzsdeképes”. A Mol Rt.-ről megjegyezte: semmiképp sem tarthatók fenn a üzemanyag- és földgázellátást befolyásoló állami jogosítványok, ha – mint az anyag felvetette – 25 százalék alá csökken a költségvetés tulajdonrésze. Tömpe vagyonkezelői holding megfontolását, s a privatizációs tevékenység ettől való elkülönítését javasolta. Ezen elképzeléseket (is) megkapta az igazgatóság. (B. I.)
***
Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának változása (adatok M Ft-ban)
Megnevezés Záró adatok 1997. év Záró adatok 1998. év Záró adatok 1999. év Záró adatok 2000. év Záró adatok 2001. év
db millió Ft db millió Ft db millió Ft db millió Ft db millió Ft
Gazdasági társaságok 448 671 777 381 655 600 320 771 098 276 834 958 240 676 108
Állami vállalatok 331 107 802 305 879 189 371 155 349 135 340
Hozzárendelt vagyon összesen 779 841 961 686 730 180 509 753 739 431 838 724 375 707 658
Forrás: MN-gyűjtés
Kocsis Máté
A platóról ordibálás megy, de a valódi vitától már félnek Magyar Péterék
