Nagyon is kétes az ír népszavazás kimenetele – jelentette ki lapunknak a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára. Balázs Péter De Gaulle megállapítását idézte, amely szerint az a baj, hogy az emberek nem mindig a feltett kérdésre válaszolnak. Ha a kormány pozitív választ kér, a szavazók sokszor negatív válasszal büntetik más természetű döntéseiért, függetlenül a népszavazás eredményének következményeitől.
Mint Balázs Péter elmondta, eddig egy alapszerződést sem utasítottak vissza a szavazók, ezért nincs tapasztalat arról, hogy mi történik nemleges válasz esetén. Az ír kormány hangsúlyozza: nincs B terv, csak A terv van. Az államtitkár nézete szerint olyan fontos kérdésekben, mint egy csoport új tagállam felvétele, gyakorlatilag vétójog létezik, s nehéz elképzelni, hogy egy már meglevő tagállam ellenkezését figyelmen kívül hagyja az unió. Ami közelebbről Magyarországot illeti, Balázs Péter szavaival élve „megállítaná a vonatot”, ha az ír szavazók a kibővítés ellen döntenének.
Az államtitkár szerint a magyar kormánynak nincs tartanivalója a pozitív döntés esetén 2003-ban megtartandó magyar népszavazástól. A honvédelem terén az ország már 1999-ben a NATO-tagsággal elfogadta, hogy a szövetség politikája egységes, ami pedig a külpolitikai integrációt illeti, Balázs Péter szerint „az EU pluszesélyt ad kis országoknak arra, hogy véleményük meghallgatásra találjon a közösségen belül”. A közös mezőgazdasági politikára vonatkozóan a magyar megközelítés kétlépcsős: abba lépünk be, ami adott, és csak a belépés után mint tagok igyekszünk befolyásolni a szabályok alakítását. „Egy dinamikus, működőképes közösségben fontos szerep juthat annak a magyar találékonyságnak, amely a Rubik-kockát is létrehozta”.
Kocsis Máté
A platóról ordibálás megy, de a valódi vitától már félnek Magyar Péterék
