Költségvetési javaslat zárórára

Az államháztartás hiányának mértéke idén a GDP 8,7 százalékára rúghat – jelentette be tegnap a pénzügyi tárca. Az új privatizációs stratégiát is elfogadta a kormány, ám egyelőre csak annyi tekinthető biztosnak, hogy első körben az állami tulajdonú bankokat adják el.

Rekordméretű államháztatási hiánnyal számol idén a Pénzügyminisztérium (PM): az európai uniós metódus szerint számolt hiány elérheti a GDP 8,7 százalékát. A magyarázat szerint az államháztartás rendes működési tételeiből következő hiány a GDP 5,7 százaléka lesz, a többi olyan tétel, ami már „kiment” az államháztartásból, és nem növeli tovább az aggregát keresletet. Az első csoportba az autópálya-építésekhez köthető tételek – a Nemzeti Autópálya Rt. és az Állami Autópálya Kezelő Rt. adósságának átvállalása, illetve a két cég megvásárlása – tartoznak, a másodikba az MFB feltőkésítéséhez szükséges 60 milliárd forint, a harmadikba az állami garanciával finanszírozott, majd átvett sportberuházások, a negyedikbe pedig a MÁV garantált hiteleinek átvállalása. (Ez utóbbi önmagában 120 milliárd forintot jelent.) A négy tétel összesen nagyjából 585 milliárd forinttal rontja az idei mérleget.
*
A magas államháztartási hiány bejelentésén túl a pénzügyi tárca tegnap tájékoztatót tartott az új privatizációs stratégia és a privatizációs törvény módosításának tárgykörében is, ám azonkívül, hogy folytatódik a magánosítás, nem sokat lehetett megtudni a közeljövő várható lépéseiről. Salgó István, a Pénzügyminisztérium privatizációért felelős helyettes államtitkára szerint a privatizáció folytatásának több ésszerű oka is van: az egyik az, hogy egyes cégek esetében már semmi nem indokolja az állami befolyást, emellett vannak olyan vállalatok, ahol az már a hatékonyság rovására megy, és nem utolsó szempont az sem, hogy a privatizációs bevételekből folytathatók az infrastrukturális, illetve a humán-egészségügyi fejlesztések is. A hatékonyság romlását Salgó szerint jól mutatja az, hogy míg az állami cégek eredménye 1998-ban 33,8 milliárd forint volt, addig tavaly gyakorlatilag a nullára csökkent. A közeljövő várható lépéseiről Salgó nem tudott beszámolni, ám anynyit közölt, hogy a magánosítás első lehetséges tárgyai a még állami kézben lévő bankok lehetnek. A nagyobb jelentőségű állami cégekről Salgó közölte: a kormány hosszabb távon értékesítené a Mol, illetve a Richter állami tulajdonú részvényeit, ám ennek módját, mértékét és idejét kormánydöntés határozza majd meg. Emlékeztetett: a két cég eladását a jelenleg hatályos törvény is lehetővé teszi, így a törvénymódosítás őket nem érinti. A privatizációs törvény módosítása értelmében a tartós állami tulajdonú társaságok köréből kikerül többek között a Mahart, a Malév, az Antenna Hungária, a Nemzeti Tankönyvki adó, több mezőgazdasági társaság, a Tokaj Kereskedőház, a Tiszavíz, a Volánbusz, 23 Volán-társaság, a Herendi Porcelán Manufaktúra Rt., a Reorg Rt. E társaságoknál a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv az ÁPV Rt., míg a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe kerül a Budapest Airport Rt. és a Fertő-vidéki HÉV Rt. A tartós állami részesedés legkisebb mértéke a Szerencsejáték Rt.-nél és a Magyar Posta Rt.-nél 50 százalék plusz egy szavazatra módosul, a tulajdonosi jogokat e két társaság esetében is az ÁPV Rt. gyakorolja.
***
Német államháztartási hiány. Hans Eichel pénzügyminiszter a német képviselőházban bejelentette: Németországban az államháztartás deficitje az idén magasabb lesz a GDP három százalékánál. Ez az euróövezet országaira érvényes stabilitási és növekedési paktum megszegését jelenti. (MTI)
***