Konferencia a vitatott múltú Szabó Ervinről

Egynapos konferenciát rendezett tegnap a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a város könyvtárosaként is nevezett névadója születésének százhuszonöt éves évfordulója alkalmából.
Fodor Péter főigazgató elmondta: céljuk, hogy Szabó Ervin már ismert portréja még árnyaltabbá válhasson a kutatások legújabb eredményeinek köszönhetően. Ehhez a törekvéshez kiváló alkalmat szolgál a mostani évforduló is – tette hozzá. Szabó Ervin, akit a konferencia elnöke, Litván György többek között marxista revizionista könyvtárosnak és az első hivatalos hazai tudományos szocialista gondolkodónak nevezett, már a kortárs közvéleményt is megosztotta. Szerinte Szabó ugyanis párhuzamosan volt a „kibontakozó hazai munkásmozgalom” legnevesebb teoretikusa, Marx, Engels műveinek első hazai kiadója, aki saját elméleti és tudományos munkáival is hozzájárult – a fél Európában a kommunizmus erőszakos bevezetését megalapozó (a szerk.) – ideológia hazai terjedéséhez.
Litván szerint a város könyvtárosa soha sem keverte a politikusi szerepét szociológusi, könyvtárszervezői, majd igazgatói tevékenységével.
Hozzátette: Fizikai adottságainak hiányát hatalmas tudása, írás- és vitakészsége és vasakarata pótolta, amely utóbbi bámulatos teljesítményekre sarkallta. Ennek köszönhető, hogy rövid, alig több mint négy évtizedes életének eredménye mégis olyan jelentős hagyaték, amelyből a mai napig táplálkozik az utókor – állította a történész. A konferencián felszólalók igyekeztek árnyalni a fent megismert képet Szabó Ervinről, ám – mint azt a jelenlegi főigazgató hangsúlyozta – a teljes értékeléshez még további kutatásokra van szükség.