Környezetvédők a helyi politikában

A jövő vasárnapi voksoláson most is sok településen indítanak képviselő-, esetleg polgármesterjelölteket a környezetvédő civil szervezetek és politikai tömörülések. Írásunkban négy volt, illetve mai képviselő jó és rossz tapasztalatait foglaltuk össze arról, miként tudták érvényesíteni programjukat a helyi döntéshozatalban.

Molnár Antal, a Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kör vezetője a Fidesz támogatásával lett képviselő 1998-ban, s jelenleg is a környezetvédelmi és idegenforgalmi bizottság elnöke. A képviselő elmondta: az elmúlt négy évben jelentős eredményeket értek el a városban és környékén egyaránt, komoly, milliárdos beruházások valósultak meg. – Térségi hulladéklerakó létesül Hajdúböszörmény határában, amely – a városon kívül – tizenhárom környéki település rendelkezésére áll majd – mutatott rá, hozzátéve: a beruházást nagy előrelépésnek tartja, de mint egy civil szervezet vezetőjének fenntartásai is vannak, hiszen a szemétkezelésnél az újrahasznosítás és lerakás mellett mindenképpen a megelőzésre kellene fektetni a hangsúlyt. Mintegy kétmilliárdos csatornaberuházás is indult Bocskaikert nagyközség és Hajdúböszörmény város együttműködésével. A várost átszelő főút mellett 800-1000 méteres szakaszon elnyúló agyagbánya rekultivációja is megtörtént – sorolta az eredményeket Molnár Antal.
Hajdúböszörmény az ötödik legnagyobb külterülettel rendelkezik az országban, ezeken rengeteg, a sík vidékből kiemelkedő, négyezer éves kun sírhalom található, amelyek 1996 óta országos védettség alatt állnak. Védelmükre az önkormányzat fontos intézkedéseket hozott: vagy megvásárolta azokat a helyi gazdálkodóktól, vagy beleegyezésükkel vállalta gondozásukat. A polgári „zöld képviselő” leszögezte: személy szerint az eltelt négy évben a környezettudatos nevelés terén elért eredményekre és a zöld területek fejlesztésére a legbüszkébb.
Lajtmann József, a független Reflex Környezetvédő Egyesület elnöke 1994 és 1998 között volt Győr önkormányzati képviselője, de a testület munkájában – szervezetével együtt – azóta is részt vesz: a környezetvédelmi bizottság anyagait véleményezik. Tapasztalataira hivatkozva kijelentette, hogy a környezetvédelmi szempontok még mindig háttérbe szorulnak a döntéseknél, s a viták során javaslataikat rendszeresen leszavazzák. Az utóbbi években ennek ellenére ért el eredményeket a város, ezek közül az egyik legjelentősebb a szennyvíztisztításra elnyert uniós ISPA-támogatás, amelyet hazánkban először Győr kapott meg – állítja Lajtmann József. A közeljövőben kezdődő beruházás felügyeletére az egyesület kezdeményezésére civil ellenőrző bizottság is alakult. Az elnök fontos eredménynek tartja továbbá a ma már az egész várost lefedő szelektív hulladékgyűjtést, amelyet szintén a szervezet indított el.
Sallai R. Benedek, aki Túrkevén jutott be az önkormányzat képviselő-testületébe, a Greenfo internetes portálon számolt be politikai pályafutásának rossz tapasztalatairól. „Szerintem a helyi politika ugyanolyan mocskos, akárcsak a nagy, és akinek a legkisebb mértékben is fontos a lelki üdve, annak ott semmi keresnivalója. Mondom ezt annak ellenére, hogy értünk el eredményeket az elmúlt négy évben” – sommázta Sallai, kifejtve: jómaga a Nimfea helyi tagszervezete, a Herman Ottó Természetvédő Kör listás képviselőjeként egyedül, legfiatalabbként került a testületbe. Elkészített egy, a helyi természeti értékek megőrzésével foglalkozó rendeletet, ami stratégia volt a helyi védettségek kialakítására. „Megszavaztattuk, majd szépen lassan elkezdődött a védetté nyilvánítások sorozata. Négy helyi védettség jött létre, ami simán ment, csak miután ezt néhányan politikai alkunak tekintették, voltak elvárások velem szemben, amelyek teljesítése eléggé kimerítette volna saját értékrendem alapján az elvtelenség fogalmát. Az első ülések így rendre Hubertus-fogyasztással értek számomra véget egy közeli kocsmában, mert úgy éreztem magam, mint Alice Csodaországban” – számolt be a képviselő különös élményeiről a Greenfón.
A Centrum párt alapítói között szereplő Zöld Demokraták és a helyi német kör támogatásával induló Kitl János – aki a párt országos alelnöke – már nyolc éve dolgozik a közösségi érdekekért a Pécs külterületén, Mecsekszabolcson működő részönkormányzatban. – Mind a jobb-, mind a baloldali politikai pártok igyekeznek távol tartani a környezetvédő szervezeteket a döntéshozatalok során – mondta Kitl a Magyar Nemzetnek. Kiemelte, hogy csupán tagjaik befizetéseire támaszkodhatnak, mert – mint fogalmazott – mindenféle állami támogatásból ki vannak zárva. – Mindennek ellenére sok, a térséget érintő probléma kezelésében vállaltak szerepet, és jelentős sikereket is elértek – mondta el. Egyebek mellett felhívták a kormány figyelmét a korábban Garéra tervezett új veszélyeshulladék-égető körüli ellentmondásokra. – A Budapesti Vegyiművek megmaradt mérgező hordóit itt szerették volna elégetni, de a szervezet ellenállása is szerepet játszott abban, hogy az égető végül nem épült meg, a hulladékokat pedig Ausztriába, illetve Németországba szállították – tette hozzá Kitl János. – A másik jelentős akció a Mecsek gerincén, Pécs és Komló határán tervezett ólomakkumulátor-bontó üzem létesítése elleni fellépés volt, amelyet egy bezárt szénbánya helyén akartak felépíteni, a – manapság már idegenforgalomból megélő – helyiek heves tiltakozása ellenére. Ezt sikerült megakadályozni.