Megnyílik az árampiac

Olyan árampiaci nyitást szeretne a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, amely a lakosság szempontjából észrevehetetlen, ugyanakkor a feljogosított ipari fogyasztók számára árcsökkenést eredményez. Hatvani György helyettes államtitkár szerint a gázpiac liberalizálásának a kisfogyasztói árra gyakorolt hatása viszont ma még nem ismert.

A villamosenergia-piac jövő januári megnyitásához egy kormányrendelet és néhány alacsonyabb szintű jogszabály elfogadása van még hátra. A vészhelyzet esetén teendő intézkedéseket szabályozó kormányrendelet tárcaközi egyeztetésen van, ennek elfogadása a napokban történik meg – jelezte Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára. Mint mondta: a szükséges miniszteri utasítások, így többek között a kötelező átvételt, a tranzitot, közüzemi árrendeletet, az adatszolgáltatást szabályozó rendeletek a szakmai viták végeztével szintén tárcaközi egyeztetésre kerülnek, ezek kihirdetése a piacnyitásig bármikor megtörténhet, ugyanis közvetlenül nem befolyásolják a piaci szereplők engedélyeinek kiadását. A nyitás fontos kérdése azonban az átállási (befagyott) költségek kezelése, amely a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. számításai szerint 2010-ig közel 48 milliárd forintot jelent majd. Az erre vonatkozó és már elfogadott kormányrendelet szerint az MVM köteles az átállási költség minimalizálására törekedni, ennek része lehet a lekötött hosszú távú szerződések újratárgyalása, megegyezés hiányában pedig szóba jöhet a kapacitás aukciós értékesítése is.
Hatvani György szerint az MVM, mint közüzemi nagykereskedő és a piac meghatározó jelentőségű állami tulajdonban lévő szereplője számára megoldást kell találni a korábbi, központi árszabályozási intézkedés miatt keletkezett ötvenmilliárd forintos hiányának rendezésére. A tárca átfogó intézkedéscsomagot készít a Pénzügyminisztériummal közösen, ha ugyanis az MVM veszteségét jövő januárban egyszerű árszabályozással oldanák meg, akkor önmagában csak tízszázalékos áremelkedést eredményezne, ennek érvényesítése pedig elképzelhetetlen. Olyan megoldást kell találni, amely az MVM rövid távú likviditását is biztosítja, másrészt megteremti a cég önfinanszírozó és hosszú távú eredményes működését. Az MVM jövőjéhez kapcsolódik azt is, hogy a Paksi Atomerőmű élettartam-hosszabbítását és az ehhez kapcsolódó teljesítménynövelési projekt megvalósítását továbbra is támogatja a kormányzat, és jelenleg nem merült fel sem az atomerőmű, sem az MVM privatizálásának a gondolata.
A minisztérium továbbra is a villamosenergia-piac jövő januári megnyitásán dolgozik, mégpedig úgy, hogy a piacnyitásból a közüzemi végfelhasználók, vagyis a lakosság semmilyen hátrányos változást ne érzékeljen. A kettős piac miatt megmarad a központi árszabályozású közüzemi szektor, valamint belép a feljogosított fogyasztók számára a versenypiac. Az ipari nagyfogyasztók, akik éves szinten 6,5 gigawattóra teljesítménynél többet fogyasztanak, választhatják a versenypiacot, ha az ár és a szolgáltatás minőségében kedvező ajánlatot kapnak. Ez csak egy lehetőség, amely a mai számítások szerint a piac 33-35 százalékát, közel 200 céget érint. A nemzetközi tapasztalatok szerint – bár alapvetően a kereslet-kínálat fogja az árakat meghatározni – 10-15 százalékos árcsökkenés várható, de erre semmilyen előírás nem ad garanciát. A jelenlegi hazai erőművi szabad kapacitások és a részben felszabaduló import kihasználása eredményezheti ezt az árcsökkenést, de természetesen ennek mértéke majd a piac szereplőinek közvetlen ártárgyalásain alakul ki. A piacnyitás egyébként az EU-előírások figyelembe- vételével történik meg, sőt hazánkban várhatóan egy gyorsított nyitást fogunk megélni a csatlakozás után, ugyanis az unióban már most magasabb mértékben tértek át a versenypiacra, mint az előírások megkívánják, sőt van olyan ország, ahol már a lakosság is szabadon megválaszthatja energiaszolgáltatóját.
A villamosenergia-piacnál lényegesen bonyolultabb a gázpiac szabályozása (ezt szintén uniós követelmények írják elő), amelynek megnyitását jövő év közepére tervezi a minisztérium. Ezen a téren a kettős árszabályozás komoly bírálatokat váltott ki. Hatvani György elismerte, hogy mindenképpen változtatni kell a jelenlegi szabályozáson, amely nem felel meg az előírásoknak sem. A készülő gáztörvényt várhatóan még idén elfogadhatja a parlament, így jövő év közepére megtörténhet a piacnyitás is, első lépésben több száz cég számára megteremtve a verseny lehetőségét. A nagyfogyasztók várhatóan árcsökkenést tapasztalnak, de az eddigi központi árszabályozás ellentmondásai miatt a lakosság számára elvileg áremelkedés is prognosztizálható. Elképzelhető rászorultság szerinti támogatás, de akár teljes körű központi árkompenzáció is. A szabályozás alapkérdése, hogy az uniós előírások átvétele mellett rendezni kell a Mol mint közüzemi nagykereskedő százmilliárd forintos nagyságrendű veszteségét is.