Mind bel-, mind külpolitikai szinten számtalan ellentét hátráltatja a Willy Brandt-házban – az SPD központjában – folyó egyezkedést. A külügyminisztériumot vezető Joschka Fischer két fronton is kénytelen küzdeni a tárca befolyásának biztosításáért. A Gerhard Schröder által szorgalmazott EU-kompetencia sorsa még mindig tisztázatlan a kancellári hivatal és a minisztérium között, az úgynevezett „harmadik világ” nemzeteinek nyújtandó fejlesztési segély ügyeit intéző Heidemarie Wieczorek-Zeul (SPD) pedig nemzetközi befolyásának kibővítésén fáradozik Fischer hátrányára. A „vörös Heidi” és a „zöld Joschka” hangos szópárbaja találóan jellemezte a koalíciós alkudozás körülményeit. Hasonló ellentét tapasztalható a „szuperminiszter” Wolfgang Clement (gazdaság- és munkaügy) és a környezetvédelemért felelős Jürgern Trittin között a jövő energiapolitikájáról és az e téren illetékes ügyosztályok elosztásáról. További gordiuszi csomót jelent a hadsereg sorsa. A Zöldek – a liberális FDP támogatását élvezve – búcsút kívánnak venni a sorkötelezetteségtől, és a hivatásos haderő megalakítása mellett kardoskodnak. A Bundeswehr költségvetését Hans Eichel pénzügyminiszter hatszázmillió euróval akarja csökkenteni, a Zöldek a hadsereg létszámát kétszáznyolcvanötezerről kétszázezerre.
A koalíciós tárgyalások mindeddig legfájdalmasabb tanulsága: tekintettel a gazdasági élet pangására, a kormány feladja eddigi kérlelhetetlen takarékossági politikáját, vállalva a rizikót, hogy nem fog eleget tenni az EU előírásának, amely az euró stabilitását biztosítja.
autós olvasnivaló
Úgy néz ki, mint a területi képviselő autója, de ez a Focus versenypályán van igazán elemében
