Heves vitát váltott ki a Nemzeti Egészségügyi Tanács ülésén az egészségügy további privatizációja. Sokan bírálták az úgynevezett kórház-privatizációs törvény tervezett módosítását, amely megszüntetné azt a kötöttséget, hogy a magánosításra kerülő egészségügyi intézmények csak közhasznú társaság formájában működhetnek, s lehetővé tenné, hogy bármilyen gazdasági társasággá alakuljanak. Többen úgy látják: ez a legnagyobb tőkével rendelkező érdekcsoport, a gyógyszergyártók egyeduralmát jelentené. Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke visszautasította, hogy az egészségügyet teljesen profitorientálttá tegyék. Szilágyi Adolf az önkormányzatok képviseletében aggodalmát fejezte ki, hogy a privatizációnak további árfelhajtó ereje lesz. Mások úgy vélték: az ország kevésbé fejlett részein a kórházakba nem áramlik magántőke, így ezek tovább pusztulhatnak. Kincses Gyula, az egészségügyi tárca szakértője az aggodalmat túldimenzionáltnak vélte, és hozzátette: már bebizonyosodott, hogy a privatizáció a színvonal emelkedését jelenti.
Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára beszámolt arról, hogy hamarosan több, az egészségügyet érintő módosítást nyújtanak be a parlamentnek. Ez érinti például a beteg- és ellátottjogi képviselői rendszert, a nem dohányzók védelméről szóló törvényt és a gyermekek családon belüli bántalmazását. Viszont nem lép hatályba január elsején a kórháztörvénynek az orvosok jogállásáról szóló fejezete. A szellemi szabadfoglalkozású orvoslásról intézkedő részt felfüggesztik, s azt külön törvényben szabályozzák. Kikerült a módosítások közül az irányított betegellátási modellben részt vevők számának 500 ezer főről 2 millióra való kiterjesztése is.
Kocsis Máté
A platóról ordibálás megy, de a valódi vitától már félnek Magyar Péterék
