Támogatni kell a szőlőtermelőket

A hordós bor exportjára és a felesleg lepárlására folyósított állami pénzekből egyáltalán nem részesülnek a szőlőtermelők, akiknek a szüret során megemelkedett felvásárlási árak sem fedezik önköltségüket. Ha viszont elül a termelői kedv és kisebb gondot fordítanak a szőlőültetvényekre, akkor jelentős károkat szenvedhet a borágazat is. Az EU-csatlakozásra viszont a borászoknak is fel kell készülniük, mert csak akkor lehetnek versenyképesek az uniós piacon, ha borászati szövetkezetekbe tömörülnek és kiváló minőségű termékeket állítanak elő.

2002. 10. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem a szüret közepére várták a szőlőtermelők a szőlő- és borágazatot segítő kormányzati intézkedéseket, ráadásul a hordós bor exportjára és a lepárlásra fordított támogatásából a szőlőgazdák egy fillért sem kaptak – mondta tegnap Bagi Béla, a Magosz alelnöke tegnap egy fővárosi tájékoztatón. Bagi Béla rámutatott, a szüret közepére megnövekedett szőlőfelvásárlási árak sem fedezik a gazdák önköltségét, és visszavetik a termelést. Ha viszont rossz bázissal csatlakozunk az unióhoz, az kiheverhetetlen károkat okoz nemcsak a szőlő-, hanem a borágazatnak is.
Egy tegnapi szekszárdi szakmai fórumon elhangzott, a hazai borágazat is csak akkor lehet versenyképes az európai uniós piacon, ha a termelők új típusú borászati szövetkezetekbe tömörülnek és kiváló minőségű termékeket, hungaricumokat állítanak elő. A SAPARD hivatal munkatársai és szekszárdi borászok részvételével tartott rendezvényen kifejtették: Magyarországon a termelési potenciál és az agroökológiai sajátosságok kiváló minőségű borok előállítását teszik lehetővé, és az ágazatnak nagy hagyományai és értékei vannak, a gazdák szaktudását nemzetközi szinten is elismerik, mégis kevés az olyan termelő, aki uniós viszonylatban megfelelő erőforrással, szervezeti feltételekkel és kapacitással rendelkezik.
Ennek előmozdítására lehetőség van a SAPARD-program keretében is, amely évi 13,5 milliárd forinttal támogatja a vidékfejlesztést. A magyarországi borászati és halászati termékek feldolgozásának, valamint marketingjének fejlesztése elnevezésű csomagban első körben 2002. december elsejéig várják a pályázatokat. A vállalkozóknak 25 százalék önerő felmutatásával maximum százmillió forintos támogatás adható, amit modern technikai berendezések megszerzésére, továbbá a piachoz jutást segítő marketingintézkedésekre fordíthatnak – tájékoztatott a távirati iroda.
A rendezvényt követően Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere kifejtette: a szekszárdi borászok munkájához kiválók a természeti adottságok, de nem elég tájékozottak számos európai uniós kérdésben. A polgármester úgy vélte: ha nem valósul meg idejében a termelők összefogása, és folytatódik a szőlőterületek elaprózódása, fennáll a veszély, hogy a változás szele elsodorja a történelmi borvidéket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.