A szavazáshoz mindenkinek magával kell vinnie a személyazonosságát és lakcímét igazoló dokumentumot. Aki tartózkodási helyén adja le voksát, annak a lakóhelyén kiállított igazolást is be kell mutatnia a szavazáskor. Szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. Ha a helyi körülmények indokolják, a helyi választási bizottság, illetőleg az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék. A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja. A jelöltre szavazni a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet. Érvénytelen az a szavazólap, amely nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal.
A szavazókörökben a választók eltérő számú szavazólapra számíthatnak attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, illetve 10 ezernél nagyobb vagy annál kisebb lélekszámú településeken adják le voksaikat. Budapesten öt szavazólapon voksolhatnak a választók. Szavazhatnak a főpolgármester, a kerületi polgármester és az önkormányzati képviselő, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat képviselőjének személyéről és a Fővárosi Közgyűlés összetételéről. A jelöltek nevét ábécésorrendben tartalmazzák a szavazólapok. A főpolgármester-, a kerületi polgármester- és képviselőjelöltek közül csak egyet-egyet lehet választani. A legtöbb szavazatot kapott jelölt töltheti majd be a tisztséget. A kisebbségi képviselők esetében csak a kisebbséghez tartozók közül lehet választani, legfeljebb öt jelöltet. A Fővárosi Közgyűlés tagjainak megválasztása a jelölteket indító pártok, társadalmi szervezetek által összeállított listák alapján történik, az ötödik szavazólapon. Szavazáskor csak egy lista választható. A szervezetek a leadott szavazatok arányában kapnak képviselői helyeket a 66 tagú Fővárosi Közgyűlésben, amennyiben a listára leadott szavazatok aránya meghaladja az összes érvényes szavazatok 4 százalékát. A fővárosban a kerületi képviselő-testületi helyek mintegy 40 százalékát az úgynevezett kompenzációs listák között osztják szét annak arányában, amennyi szavazatot az egyes jelölőszervezetek vesztes jelöltjei kaptak.
A megyei jogú városokban három szavazócédulát tölthetnek ki a választók. A helyi önkormányzati képviselők, a polgármester és a helyi kisebbségi önkormányzati jelöltek választása a fővárosi választáshoz hasonlóan történik. A tízezernél nagyobb lélekszámú településeken érvényesülő voksolási szabályokról szólva: a szavazókörökben négy szavazócédulát kapnak a választópolgárok. Szavazhatnak a polgármester, a helyi önkormányzati képviselő, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat tagjainak személyéről. A negyedik szavazólapon a jelölőszervezetek listái közül választhatnak egyet. A megyei közgyűlési helyek az érvényes szavazatok arányában oszlanak majd el a listákat állító szervezetek között.
A tízezernél kevesebb lakót számláló településeken, amennyiben kisebbségi önkormányzati választások is vannak a helységben, négy szavazólapon választhatnak a polgárok. Ezeken a településeken a polgármestert, a megyei közgyűlés tagjait és a helyi kisebbségi önkormányzat tagjait hasonló módon választják, mint más településeken. A helyi képviselő-testületet viszont úgynevezett kislistás módszerrel választják a tízezernél kisebb lélekszámú településeken, amelynél a település összes képviselőjelöltje egy listán szerepel, ábécésorrendben. A kislistás választásnál a szavazó legfeljebb annyi jelöltre adhatja le szavazatát, ahány tagú lesz a testület, a település lélekszámának megfelelően. Ezt a számot a szavazólapon is feltüntetik. Az önkormányzati választások a részvételi aránytól függetlenül érvényesek, hiszen a tisztségek betöltéséhez elegendő a relatív többség. A választópolgárok észrevételeikkel, panaszaikkal, az esetleges választási szabálytalanság gyanújával a helyi választási bizottsághoz fordulhatnak.
Európai Bizottság
Advisor to Peter Magyar Calls It “Good” if Tens of Thousands of Hungarian Farmers Go Bankrupt
