Több száz milliós kárt okozó falfirkák

A falfirka, avagy népszerűbb nevén a graffiti egy meglehetősen különös, sőt bizarr műfaj. Művelői többnyire az éj leple alatt „támadnak meg” és fújnak le épületeket, hidakat. A lényeg, hogy minél rizikósabb, mások által még fel nem fedezett helyet becsteleníthessenek meg. A hatóság, a város és a kerületek vezetősége tehetetlen, Budapestet lassan szemünk láttára, módszeresen festik át a többnyire tizenéves fiatalok.

Néhány éve bukkantak fel hazánkban az amerikai eredetű graffitik. Követői egyenesen az underground kultúra részének, kvázi művészeknek tekintik magukat. Úgy vélik joggal, hiszen „munkásságukról” nemegyszer hivatalosan is elismeréssel nyilatkoznak újságírók, esztéták. Honfitársaink többsége – akik esetenként több száz éves középületeinket, gyönyörű hidainkat nemzeti örökségünk részének tekintik és féltik – azonban dermedten figyeli, hogy festik át a vandálok lassan az egész fővárost, nem kímélve a világörökség részét képező Várnegyedet vagy a Lánchidat sem. Különös szórakozásuknak ugyanígy áldozatul esett már többek között a pesti Nagykörút jó része, a Belváros, de a budai Margit körút vagy az Attila út is, ám a kártevők nem kímélik az aluljárókat, metrószerelvények, autóbuszok, villamosok belsejét – üléseit, ablakait – sem.
Az egyértelmű vandalizmus megfékezésére a fővárosban eddig kizárólag a III. kerületben született rendelet. Tarlós István, a kerület polgármestere elmondta, hogy egy tavalyi határozat értelmében már az első alkalommal tetten ért károkozó is harminezer forintos helyszíni bírsággal sújtható, de szélsőséges esetben, műemlék épület megrongáló személy akár elzárással is büntethető. A polgármester ennek ellenére úgy vélte, jelentős eredményeket sajnos nem hozott a rendelkezésük. Még mindig nem elég nagy a visszatartó erő, a tetten érés nehéz, de azért talán valamivel kevesebb új „mű” született az elmúlt évben – fűzte hozzá Tarlós. Összességében úgy gondolja, a többség érdeke a szigorítást kívánja. Jelenleg a kerület egész területén tilos a falfirkálás, ám elmondta: három helyen külön erre a célra létrehozott graffitifelületet biztosítottak a műfaj kedvelőinek.
A falfirkálás elsősorban nem hatósági ügy, inkább társadalmi probléma – mutatott rá Nagy Gábor Tamás budavári polgármester. Ám úgy vélte, sem a jogalkotó rendszer, sem a közvélemény nem elég radikális a kérdésben. Véleménye szerint a legsúlyosabb módon kellene szankcionálni ezt a fajta rongálást, de emellett jelentős szemléletváltásra is szükség lenne. Az elkövetés alattomos módja miatt sajnos az I. kerületi rendőrség is nehezen tud kézzelfogható eredményeket felmutatni. Az utóbbi négy-öt évben azok közül, akik csak e történelmi kerületben több száz milliós kárt okoztak, alig néhányat sikerült elfogni, sőt végül egy ügyben sem emeltek vádat. A polgármester úgy véli, egyfajta bénultság és jelentős lemaradás jellemzi a jogalkotást a kérdésben. A bűnüldözés ennek köszönhetően nem rendelkezik a kívánatos szankcionáló eszközökkel, hiszen a tetten ért falfirkáló jelenleg csupán az elfogásakor okozott kár megtérítésére kötelezhető, ügyét sorozatosság szempontjából nem vizsgálhatják. Közölte, éppen a napokban zajlik egy új tisztítószer alkalmasságának vizsgálata, amellyel lényegesen olcsóbban lehetne eltüntetni a mindent elborító firkákat.
Milyó Mihály, a Főpolgármesteri Hivatal közműügyi osztályának közterületi koordinátora elmondta: folyamatosan keresik a megoldást a falfirkálás visszaszorítására és lehetőség szerinti felszámolására. A törvény jelenleg nem differenciál kellő mértékben, az elkövetők tette ezért csupán szándékos rongálásnak, tehát mindössze szabálysértésnek minősíthető és értelemszerűen az ennek megfelelő büntetési tételekkel sújtható – jelentett ki a szakember. Emellett felderítése is igen nehéz, hiszen közismerten „rejtőzködő tevékenységről” van szó. Milyó Mihály közölte, a főváros néhány hónapja találkozót kezdeményezett az érintett szervek – a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a polgárőrség és a közterület-felügyelet –, valamint a főváros szakembereinek részvételével az összehangolt védekezés lehetőségeinek kidolgozására. A koordinátor elmondta, a találkozó óta a főváros által szervezett akció indult öt-hat, a legfrekventáltabb helyen fekvő aluljáró graffitiktől és az árusoktól való megtisztítására. Ezek rendjét a közterület-felügyelet fokozott jelenlétével igyekeznek majd fenntartani. Milyó közölte: a főváros kiemelt feladatának tekinti a graffitiügy kezelését, a firkák eltüntetését és a tettesek kézre kerítését. Az ügy kulcsát a szakember a megelőzésben látja, amelyben a kellő koordinálás és hatékony PR-tevékenység lenne a főváros feladata. Ebben szerinte jelentős szerepet kaphatnának a különböző civil szervezetek is.
Az egyszerű fővárosi polgár azonban egyelőre meglehetősen kevés változást észlel az agresszív módon terjedő falfirkák ügyében.
– Súlyos tévedés és hiba ezt a tragikus jelenséget a művészet egy ágának tekinteni – szögezte le Gönczi Béla grafikusművész. Ne tekintsük se jogos önkifejezésnek, se üzenetnek a sötétség leple alatt elkövetett tudatos kártevést. Nem késlekedhetünk tovább, a kár már eddig is óriási méretű – tette hozzá a művész –, párbeszédre van szükség, de elsősorban a felvilágosítás segíthet, amit a pedagógusok kiemelt feladatává kellene tenni az iskolákban.