Csődben akkor volt a Tokaj Kereskedőház, amikor a korábbi vezetés átvette, hiszen a cég árbevétele 1998-ban nem érte el az egymilliárd forintot, 180 millió forint veszteséget produkált és igen jelentős volt a túlfoglalkoztatás mértéke – közölte Szabó Csaba, aki elmondta: mindehhez jött még 80 ezer hektoliter romlott bor, s az az elavult technológia, amivel már nem lehetett gazdaságosan termelni. Rámutatott: vezetésük alatt intenzív munkával, piacépítéssel, száz ember elbocsátásával, új termékek, márkanevek bevezetésével, és új technológiai gyártósor felszerelésével érte el a TK Rt. azt az eredményt, amit mi sem mutat jobban, mint az, hogy az idei várható árbevétele eléri a 2,4-2,7 milliárd forintot. A tavalyi esztendőt 350 millió forint eredménnyel zárták, százmillió forint osztalékot fizettek a tulajdonos ÁPV Rt.-nek, s a költségvetésnek is 500-600 millió forint közötti összeget fizettek be.
Az igazgatóság volt elnöke kiemelte: 2000-ben 1,5 milliárd forintos tőkejuttatást kapott a kereskedőház, amiből majdnem egymilliárd forintot fordítottak szőlőfelvásárlásra. Közismert, hogy a 2000-es év termése olyannyira jó volt, hogy azt a híres üstökös évjárathoz hasonlították. Hozzátéve, hogy a 2002-es év – a szeptember végi mérési eredmények alapján – minőségi paraméterei jobbak mint a 2000. évié.
Szabó Csaba felhívta a figyelmet arra: a jelenlegi vezetés első intézkedése – a szüreti idő előtti meghirdetése – súlyos szakmai hiba. Nem véletlen ugyanis, hogy évszázadok óta Simon, Júda napján kezdték a szüretet Tokaj-hegyalján, amely naptár szerint október 28-án van. Az idén – minden hagyományt felrúgva – már október 7-én szüretet hirdetett a kereskedőház új igazgatósága. Ez azért óriási szakmai melléfogás, mert épp ez alatt az időszak alatt tudna befejeződni a már megkezdődött aszúsodási folyamat. S ha valami, akkor ez okozza majd a legnagyobb kárt a kereskedőháznak.
Elmondta: köztudott, hogy a vagyonkezelő vizsgálatot folytatott a cégnél a tavalyi esztendőben a szőlő felvásárlására biztosított 2,5 milliárd forint felhasználásának ellenőrzésére. Azt azonban kevesen tudják, hogy valójában két vizsgálat zajlott, amelyből az első esetében két kérdésre kerestek választ – folytatta Szabó Csaba. Azt szerették volna tudni, jogszerű volt-e az állami forrásjuttatás és annak felhasználása. A több hétig tartó vizsgálat mindkét kérdésre igen választ adott, ami azonban nem elégítette ki a megrendelő ÁPV Rt.-t. Így megrendelt egy következő vizsgálatot, amely mindössze egy hétig tartott, s arra a megállapításra jutott, hogy 900 millió forint kárt okozott a tavalyi szőlőfelvásárlási akció.
Szabó Csaba visszautasítja azokat a vádakat, miszerint érdemesebb lett volna megsemmisíteni a tavalyi szőlőtermést, mint feldolgozni. Úgy véli, a kereskedőház 2000-ben már eljutott technológiailag is oda, hogy fel tudja vállalni a Tokaj-hegyalján megtermett óriási mennyiségű szőlőfelesleg levezetését. A 2001-es esztendőben azonban klasszikus intervenciós felvásárlás zajlott, ami azt jelenti, hogy az állam segít a feleslegek levezetésében, ezzel megakadályozza a piaci zavarokat, vagy ha ilyeneket észlel, közbeavatkozik. A szőlősgazdák a TK-tól olyan felvásárlási árat kaptak, melynek köszönhetően tönkre ugyan nem mentek, de nem is gazdagodtak meg. Ám az állam és a kereskedőház célja is az volt, hogy az itt élő termelők ne menjenek tönkre, ne hagyják el végleg az ültetvényeket.
Szabó Csaba emlékeztetett arra, hogy korábban is gerjesztett botrányokat a TK Rt. körül a jelenleg hatalmon lévő, akkor ellenzéki oldal. Közismert, hogy a Tokaj-hegyalja leghíresebb dűlői a kereskedőház tulajdonában vannak. A Szarvas-dűlő rekonstrukciós munkálatai jelenleg is folynak, a Szentvér-dűlő rehabilitációja pedig azzal kezdődött, hogy kiirtották a tájidegen fajtát. Szalagcímben közölték, hogy a TK kiirtja a szőlőtőkéket. Ám azt már nem írták meg, hogy miért. Erre a területre érdekes módon korábban chardonnay szőlőt telepítettek, amely tiltott fajta Tokaj-hegyalján. Így nem is lehet semmire használni. Jobb híján a kereskedőház pezsgőalapanyagot készített belőle. A Szentvér-dűlő rehabilitációjának keretében ezeket az ültetvényeket irtotta ki a TK, és a területet honos fajtával – furminttal, hárslevelűvel – telepítteti újra.
Szabó Csaba leváltásának körülményeiről elmondta: már júniustól elkezdődtek az üzengetések az ÁPV Rt. új menedzsmentjétől, hogy mikor rúgják ki az igazgatóságot. Ilyenkor mindig körülbelül tíznapos intervallumot adtak, hogy enynyi van még hátra. Nem volt illúziójuk afelől, hogy huzamosabb ideig megmaradhat a menedzsment, ám az rendkívül visszataszító, hogy mindenféle bűnöket próbálnak felsorakoztatni, indokot találni arra, hogy miért is váltották le az igazgatóságot. Úgy véli, az ÁPV Rt. azért gyártat tanulmányokat, hogy megindokolhassa az elbocsátásokat.
Az igazgatóság volt elnöke szerint még azt sem lehet mondani, hogy politikai tisztogatás történt. Ugyanis nem voltak politikailag elkötelezettek azok az emberek, akik az igazgatóság tagjai voltak, rajta kívül, aki a szakmában megszerezhető összes diplomával rendelkezik. Véleménye szerint nem másról van szó, mint arról, hogy kellett a hely öt embernek, akikről egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy politikailag ne lennének elkötelezettek. Az igazgatóság volt elnöke külön sérelmezi, hogy senkitől semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak, csak az újságokból értesültek arról, hogy leváltották őket.
Szabó Csaba szólt arról, hogy többször érte őket az a vád, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök családjának szőlőterületei vannak Tokaj-hegyalján. Hangsúlyozta, hogy az ő cégével a Tokaj Kereskedőháznak soha, semmilyen kapcsolata nem volt.
Az ÁPV Rt. által készíttetett tanulmányában az áll, hogy 300-400 millió forintos veszteséget okozott a társaságnak az, hogy a piaci áraknál 10-15 százalékkal magasabb árat fizetett a termésért. A tanulmány csak azt nem említi, hogy mihez képest magasabb az ár, ugyanis a bázisszám kimaradt e jelenésből – figyelmeztetett Szabó Csaba. Kiemelte: tavaly azt ajánlották fel a gazdáknak, hogy 15 cukorfok felett 42 forintért átveszik a szőlő kilóját, ha nem akarnak tovább várni a gazdák az eladással. Tizenhét foktól 60 forintot fizettek a szőlő kilójáért, s ettől felfelé fokonként fel lehetett menni akár 120 forintra is. Ám tekintettel arra, hogy a tavalyi esztendő kifejezetten rossz évjárat volt, ilyen szőlő nagyon kevés termett. Idén a kereskedőház 52 forintot fizet a 19 fok alatti termésért, a 19 fok fölöttiért pedig 62 forintot. Ha tehát – fejtegette Szabó Csaba – összehasonlítjuk a tavalyi és az idei árakat, látszik, hogy nem okozhattak kárt a kereskedőháznak. Hangsúlyozta: ma olyan céget vesznek át az utódok, amely bármely ország borászati technológiájával felveszi a versenyt.
A felvásárlásról elmondta: az első igazi eredetvédelmi intézkedés volt az a néhány felvásárlás, amelyet a korábbi vezetés levezényelt.
A TK Rt. az elmúlt néhány évben nem tett mást, mint megmentette a gazdálkodók termését, megmentette a termelőket attól, hogy tönkremenjenek, és megmentette a jövőnek azokat az ültetvényeket, amelyek történelmi hírnévvel rendelkeznek. Nem tűnt el egyetlen fillér állami támogatás sem, hiszen jelentős megtermelt borkészlet van lent a pincékben. Mindössze annyi történt, hogy az állami pénzkészletből borkészlet lett – szögezte le.
Az igazgatóság volt elnöke visszautasítja azt a vádat is, miszerint kritikus pénzügyi, gazdasági helyzetbe hozták a vállalatot. Jó néhány állami vállalat megirigyelhetné azt a pénzügyi, gazdasági állapotot, amelyben a részvénytársaság jelenleg van. Hiszen az idei 600 millió forintot, amelyet szőlőfelvásárlásra fordítanak, saját forrásból teszi. Ehhez egyetlen fillért sem ad az ÁPV Rt.
Elmondta: az új vezetés kritikaként fogalmazta meg, hogy nagy mennyiségű borkészlet áll a pincében. 1998-ban mindössze 1,4 milliárd forint értékű borkészlettel rendelkezett a TK Rt., ma pedig ez az érték eléri a négymilliárdot. Akkor lenne igazán gond, ha arra a megállapításra jutottak volna, hogy üres a pince – vélte.
Egy másik lapban megjelent, hogy az igazgatóság rosszallását fejezte ki, hogy a kereskedőház nem hirdette ki korábban a felvásárlási árakat – mondta Szabó Csaba, aki közölte: a régi igazgatóság utolsó ülésén meghatározták a szüret menetrendjét, a felvásárlandó mennyiséget, és azon termelők listáját is, akiktől felvásárolni szándékoztak. Megállapították, hogy 524 millió forint értékben vásárolható az idén szőlő. Az árat úgy határozták meg, hogy a tavalyi felvásárlási árból levontak 20 százalékot, figyelembe véve a kialakult piaci helyzetet. Ezt azonban a jelenlegi ÁPV Rt. nem engedte kihirdetni. Majd leváltották az igazgatóságot és kihirdették az új árakat.
Végezetül Szabó Csaba elmondta: úgy godolja, ha a kereskedőház az ő elnöksége alatt nem vásárolta volna fel a szőlősgazdák termékét, akkor ma a hatalom éppen ezt kifogásolná.
Új vezérigazgató. Lapunk információja szerint Kiss Lászlót – aki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke – nevezi ki az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a Tokaj Kereskedőház új vezérigazgatójává. Mint ismert, szeptember 26-án az ÁPV Rt. igazgatósága visszahívta delegáltjait a kereskedőház igazgatóságából és helyükre új tagokat jelölt. Eszerint visszahívták Alföldi Irént, Kolyuth Lajosnét, Szabó Csabát, Szilágyi Sándort és Tarján Balázst. A társaság igazgatóságának új tagjai: Kiss László, Szaniszló Sándor, Juhász István, Pecze Ibolya és Koleszár István lettek.
Kocsis Máté
A platóról ordibálás megy, de a valódi vitától már félnek Magyar Péterék
