Tőkés kontra Markó

Tegnap a bukaresti második kerületi bíróságon ítéletet hirdettek abban a perben, amelyet Tőkés László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke indított az RMDSZ ellen. A református püspök azt kérte a román bíróságtól, hogy semmisítse meg a párt belső parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) döntését a szervezet következő kongresszusának összehívásáról, illetve kötelezze a szövetséget arra, hogy a korábbi kongresszusi határozat alapján tartson belső választásokat.
A perről a média október hetedikén értesült a tiszteletbeli elnök hivatala által közreadott dokumentumból. Ebből kiderült, hogy Tőkés László október 2-án panasszal fordult az RMDSZ Szabályzatfelügyelő Bizottságához az új kongresszus összehívása miatt, ezzel egy időben semmisségi kérést nyújtott be a fővárosi bírósághoz, melyben a nevezett SZKT-határozat érvénytelenségének kimondását, valamint a szervezetnek a belső választások megtartására való kötelezését indítványozta. Indokként a következőket fogalmazták meg: a szervezet 1999. májusi, csíkszeredai kongresszusa belső választások megtartását rendelte el, másfelől az akkori SZKT tagjainak mandátumát a választásokig terjedően határozta meg. A belső választásokat azonban nem tartották meg, így – véli a püspök – a régi összetételű SZKT nem jogosult a kongresszust összehívni. A kérdés régi problémája a szervezetnek, ennek szükségességéről már az 1993-as brassói kongresszuson határozatot hoztak.Tőkés szerint az RMDSZ vezetősége a választások megtartását hosszú évek óta elszabotálja, ennek következtében a szövetséget törvénytelenül és demokráciaellenes módon működteti. A tiszteletbeli elnök többször szóvá tette a problémát, indítványait azonban az SZKT még csak napirendjére sem tűzte.
A per híre politikai bombaként robbant a magyar közéletben. Markó Béla az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: „Sajnos Tőkés László teljesen elveszítette politikai ítélőképességét, oda jutott, hogy feljelenti saját sorstársait a bukaresti bíróságon.” Az RMDSZ Operatív Tanácsa közleményben utasította vissza a „rágalmazó állításokat”, szóvá téve, hogy „Tőkés László intoleranciája, elvakultsága, rövidlátása” veszélyezteti a szövetség messze földön híres belső demokráciáját. „Inkább bízik Tőkés László a bukaresti igazságszolgáltatásban, mint a saját szövetségével való együttgondolkodásban.” Az RMDSZ párhuzamot vont tiszteletbeli elnöke és a szélsőségesen magyargyűlölő Nagy-Románia Párt között, hiszen mindketten perlik a szövetséget.
Erre válaszul Tőkés kifejtette: a szövetségi elnök heves hangú válaszában mellébeszéléssel kerüli meg a felsorolt tényeket, ellenérvek helyett vaskos rágalmakkal próbálja elkendőzni a valóságot. Ő sorstársainak nem az Iliescu-féle román utódkommunista párttal lepaktált, törvénytelenséget törvénytelenségre halmozó Markó-csoportot, hanem az általuk félrevezetett erdélyi magyar nemzeti közösség tagjait tartja. A püspök figyelmeztetett arra, hogy két éve – kettős állampolgársága iránti kifogással – a román hatóságokkal maga az RMDSZ töröltette Kincses Előd ügyvédet a parlamenti képviselőjelöltek listájáról; hasonlóképpen az RMDSZ egyik minisztere indított peres eljárást az Udvarhelyért Polgári Egyesület székelyudvarhelyi és Hargita megyei tanácsosai ellen, másfelől az említett városi és megyei tanácsok RMDSZ-frakcióinak jogi keresete alapján a marosvásárhelyi táblabíróság az UPE képviselőit néhány napja zárta ki a helyi és megyei önkormányzati tanácsokból. Az RMDSZ egységének tönkretételére vonatkozó vádakra azt válaszolta, hogy a törvényességet és a belső demokráciát brutálisan elfojtó RMDSZ-egység demagógiájából elege van, az egység nem lehet öncél, hanem csak eszköz a magyar nemzeti érdekek szolgálatában. A püspök azt javasolta Markónak: mint a Communitas Alapítvány elnöke inkább az anyaországi támogatásból kapott, belső választások céljaira kiutalt 15 millió forintnyi összeg rendeltetésszerű felhasználásával és elszámolásával foglalkozzék.
Az adok-kapok előbb a romániai magyar sajtóban folytatódott, aztán egyre inkább odafigyelt rá a bukaresti román média is. Időközben a szervezet szabályzatfelügyelő bizottsága nem tartotta magát illetékesnek a püspök által felvetett kérdésekben, így a döntés a fővárosi bíróságra maradt. Az eredetileg hétfőre kitűzött tárgyalást a felperes kérésére elhalasztották, mert az ügyvéd csak néhány órával az ülés előtt kapta meg az RMDSZ megjegyzéseit tartalmazó dokumentumokat. A romániai sajtó ezután arról adott hírt, hogy Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Marosvásárhelyen tartott sajtóértekezletén közölte: az SZKT szombatra tervezett ülésének napirendjére kerül Tőkés László magatartása, és nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy Tőkéstől megvonják az RMDSZ tiszteletbeli elnöke címet. „Szégyen, hogy a tiszteletbeli elnök beperelje saját szervezetét” – mondta. A püspök arról adott hírt, hogy az RMDSZ Temes és Kolozs megyei szervezete egyaránt azt kéri: a belső választásokat tartsák meg a kongresszus előtt. „Úgy tűnik, egyes vezetők azért nem merik a belső választásokat megtartani, mert attól félnek, hogy a fizetett RMDSZ-funkcionáriusok mellett a magyar nemzeti közösségünk által szabadon megválasztott, felelős képviselők is bekerülnek az SZKT-ba, és a testület felelősen döntő képviselők tanácsa lesz” – nyilatkozta Tőkés. A pró és kontra érvek pergőtüzében egyre egyértelműbb: a belső ellentétek egyre nehezebben tarthatóak a szövetség keretein belül. Erre rímel az MTI legutóbbi híre is, mely román hírügynökségi jelentésekre hivatkozva arról beszél: az elmúlt napokban aláírás nélküli magyar nyelvű felhívások jelentek meg Marosvásárhelyen, amelyek arra buzdítják a romániai magyar nemzetiségűeket, hogy Romániai Magyar Polgári Szövetség néven hozzanak létre egy új pártot, mivel „a Markó-féle hatalmi klikk a belső demokrácia utolsó védőbástyájának, Tőkés Lászlónak a végleges eltávolítására készül”.
Sokan azt vetik a Markó vezette RMDSZ szemére, hogy csúcspolitikusai a bukaresti szenátusban és képviselőházban „elbalkánosodtak”, az érdekvédelmi szervezetből párt lett. Hasonlóan vélekedik több román gondolkodó is, szerintük az RDMSZ elveszítette hamvasságát, elveit feladva egy lett a bizantin bukaresti hatalomgyakorlók közül. Szóba került az is, hogy a szervezet 1989 decemberében magánlakásokban alakult, első kongresszusaira meghívásos alapon mentek el az emberek. Bár azóta több parlamenti választáson is sikerrel szerepeltek, széles szavazói nyilvánosságon alapuló belső szelekcióra, legitim delegálásra nem került sor. Pedig lett volna rá pénz: a Tőkés által említett pénzből (mint ahogyan azt a Magyar Nemzet is megírta) 2000-ben hét gépkocsit vásároltak, köztük Markó Béla hét és fél milliós elnöki Passatját.
Tegnap délben a bukaresti bíróság elutasította Tőkés László keresetét, a döntés indoklását később hozzák nyilvánosságra.