Új Mol-vezetők

Megkapta a Mol Rt. igazgatósága a mandátumot a tulajdonosoktól a tegnapi rendkívüli közgyűlésen, hogy zártkörű részvénykibocsátással, saját körben emelhesse az olajcég alaptőkéjét. A grémium a cég terjeszkedését szolgáló esetben élhet e jogosítványával. Módosult a Mol felügyelőbizottságának és igazgatóságának összetétele.

Simóka Kálmánné, többek között a Medgyessy Tanácsadó Kft. volt alkalmazottja, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. felügyelőbizottságának tagja, a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. igazgatósági tagja, vezérigazgatója, az MSZP gazdasági bástyájaként számon tartott Altus Rt. felügyelőbizottságának egykori tagja mai hatállyal a Mol Rt.-nek is igazgatósági tagja. Ezzel az MSZP-hez közel álló cégként számon tartott Altus Rt. a legnagyobb magyar cégben is jelen van. Az Altus egykori felső vezetői a kormányváltás óta folyamatosan megjelennek azon nagy értékű, teljesen vagy részben állami tulajdonú vállalatokban, amelyek közeli privatizáció előtt állnak. A Mol Rt. tegnapi rendkívüli közgyűlésén igazgatósági tagnak javasolta továbbá az ÁPV Rt. saját vezérigazgatóját, Kamarás Miklóst, a Horn-kabinet pénzügyminisztériumi államtitkárát, Akar Lászlót és Kemenes Ernőt.
Visszahívta az ÁPV Rt. a Mol Rt. felügyelőbizottságába delegált tagjait is. Helyükre Kupa Mihály volt pénzügyminisztert és Oláh Lajos közgazdász-mérnököt delegálták a közgyűlés jóváhagyásával. Kovács Ferencnek, Incze Zsoltnak és Hartmann Péternek kellett otthagynia az olajtársaság felügyelőbizottságát, az igazgatóságból pedig Papp Gézát és Méhes Sándort hívta vissza – az ÁPV Rt. javaslatára – a közgyűlés. Az Orbán-kormány által delegált harmadik személy, Macher Ákos nem várta meg a közgyűlési döntést, már hetekkel ezelőtt lemondott mandátumáról. Ezt tegnap a részvényesek tudomásul vették.
Elfogadták a Mol részvényesei azt az alapszabály-módosítást, amely szerint az igazgatóság felhatalmazást kapott új részvények zártkörű kibocsátásával az alaptőke megemelésére. Eszerint 2005. október 11-ig jogosult az igazgatóság az alaptőkét legfeljebb 25 százalékkal, azaz maximum 24,6 milliárd forinttal megemelni. Emellett az igazgatóságnak lehetősége van nyilvános alaptőke-emelésre is.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy az alaptőke-emelésre a növekedési célok megvalósításához van szükség. A közgyűlési határozat ki is mondja, hogy a zártkörű alaptőke-emelés csak abban az esetben lehetséges, ha az ebből származó pénzt egy, legalább 100 milliárd forint saját tőkével rendelkező, bejegyzett olajipari társaság megvásárlására fordítják, illetve a zárt körben kibocsátott részvényekkel fizetnek, az olajtársaság ellenben nem lehet a Mol Rt. leányvállalata.

A nagytőke és a klientúra pártján. Áder János súlyosan felelőtlennek és elfogadhatatlannak tartja az ÁPV Rt.-nek az energetikai cégek, közöttük a Mol privatizációjára vonatkozó döntését. A Fidesz frakcióvezetője szerint a kormány olyan döntésre készül, amely megszünteti az állami kontrollt. Ez a gáz és a benzin árának drasztikus emelését eredményezheti. Emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány mindig elutasította a hasonló privatizációs ajánlatokat és az emberek, a családok pártjára állt. Áder János szerint a Medgyessy-kormány a nagytőke oldalára áll, ha utat nyit ennek a privatizációnak, és a kabinet célja, hogy „a szocialista klientúra ismét állami vagyonhoz juthasson”. (MTI)