Beigazolódott a keddi lapszámunk növekvő munkanélküliségre figyelmeztető írásában jelzett veszély, vagyis az, hogy egyre több Magyarországon működő vállalat kényszerül elbocsátani dolgozóinak egy részét, ezért még az idén növekedni fog a munkanélküliségi ráta. Még aznap délután bejelentették, hogy a merevlemez iránti kereslet visszaesése miatt bezárja székesfehérvári üzemét az IBM. A döntés háromezerhétszáz dolgozó elbocsátását jelenti, közülük ezerhatszáz kölcsönzött munkavállalóként dolgozott a vállalatnál, többségük a Videoton állományába tartozik. A Székefehérvári IBM Storage Product már július végén bejelentett egy jelentős létszámleépítést, akkor ezer dolgozójuk elbocsátásáról volt szó. Az IBM bejentése is azt igazolta vissza, hogy az utóbbi hónapokban megfordult az a kedvező tendencia, amely az előző kormányzati ciklus alatt következett be a foglalkoztatás terén. Akkor nemcsak a munkanélküliség mérséklődött, hanem a munkanélküliség tartóssá válásában is érezhető volt a csökkenés. Négy év alatt csaknem 20 százalékkal lett kevesebb a nyilvántartott munkanélküli, sőt az egy éve vagy annál hosszabb időt munkanélküliként nyilvántartottak száma csaknem 50 százalékkal esett vissza. A tartósan regisztrált munkanélküliek aránya 20 százalékra csökkent, ám arányuk a nyár végére ismét emelkedést mutatott. A gazdasági előjelzések szerint a következő hónapokban egyre inkább felgyorsulnak a leépítések, amely a munkanélküliség jelentős megugrásához vezethet. A visszaesést mutatja, hogy a Videoton csoport 2000-ben még közel 20 ezer embernek adott munkát, az idén pedig már csak alig több, mint 14 ezer dolgozójuk van.
A Magyar Postánál várhatóan négyszáz fő körüli leépítésre kerül sor az év végéig, amelyet jövőre további hasonló nagyságrendű elbocsátás követhet. A magyarországi Siemens Nemzeti Vállalat ezer dolgozójából száz főt érint az év végéig a leépítés, míg a teljes hazai Siemens csoportra nézve 150 fős létszámcsökkenésről beszélnek a cég vezetői. A Matáv Rt. tízezer, míg a cégcsoport összesen 15 ezer dolgozójából az év végéig valamivel több mint ezer embertől válnak meg. A Dunaferr jelenlegi vezetésének privatizációs elképzeléséhez elkészített tanulmány szerint jövő év végéig akár 3500 fős leépítésre is szükség lehet. A Malévnál már befejeződött a leépítés, a dolgozók közel 20 százalékát küldték el. A MÁV Rt.-nél nem volt csoportos leépítés, dolgozóik létszáma az idén mindössze néhány száz fővel csökkent. A Flextronics magyarországi üzemeiben háromszáz fővel csökkent a létszám. A Styl Ruhagyár Rt. dolgozóinak húsz százalékától válik meg, valamint a Danon csoporthoz tartozó Győri Keksz Kft. is háromszázötven munkatársától válik meg a következő két évben. Ennél a cégnél tavaly májusban jelentették be a teljes felszámolást és a termelés átvitelét a csoport székesfehérvári üzemébe. Az előző kormány fellépésének köszönhetően született meg az a megállapodás, hogy mégis megmarad a győri üzem, ám dolgozóinak felét 2005-ig még így is el kell küldeniük. Gondot okoz a munkaerőpiacon az is, hogy sok vállalat, elkerülve a csoportos létszámleépítésekből adódó bejelentési és egyéb kötelezettséget, „csöpögtetve” küldi el dolgozóit. Ilyen esetben harmincnál kevesebb embert bocsátanak el egyszerre, viszont ezek az emberek ugyanúgy a munkanélküliek táborát növelik, csak nem csoportos leépítésként jelennek meg a statisztikákban.
Széles Gábor, a Videoton csoport, illetve a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke szerint kormányzati segítség nélkül nem lehet megoldani az IBM gyárának bezárása miatt elbocsátandó dolgozók sorsát, sőt ezt a lépést több hasonló is követheti az országban. A Videoton csoport hatezer székesfehérvári munkavállalója közül 1600-at érint a döntés, közülük száz elhelyezésére van reális lehetőség. A régió vállalatait és ezen belül a Videotont mint beszállítót is hátrányossan érinti a döntés, hiszen a cégcsoport éves árbevételének 12 százaléka esik ki, nyereségének pedig negyede kerül veszélybe.
Éppen ezért a jövőre nézve olyan központi döntésekre lenne szükség, amelyek kedvezőbb helyzetbe hozzák a hazai vállalatokat. Egyik ilyen lehetőség a társasági adó csökkentése, a jelenlegi 18 százalékról 12 százalékra. Szintén megfontolandó lehet az amortizációs kulcs 50 százalékosra emelése, ezzel két év alatt leírható lenne a beruházások értéke.
Nehezíti a foglalkoztatási helyzetet az is, hogy a megváltozott kormányzati elképzelések miatt a központi támogatási lehetőségek szűkültek, a Széchenyi-terv pályázatainak felfüggesztése miatt a hazai kis- és középvállalatok nem jutnak elég központi forráshoz, ezért jelentősen csökkenni fog versenyképességük. Az ebből eredő gazdasági hátrányuk várhatóan a foglalkoztatást is érinteni fogja. Éppen ebben a helyzetben lenne tehát kiemelkedő jelentősége a kormány foglalkoztatást segítő programjainak, a központi pályázatoknak, amelyek viszont a Széchenyi-terv felszámolásával szűntek meg.
Romló statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint július–szeptember hónapokban a nemzetközi szinten összehasonlítható munkanélküliségi ráta 5,9 százalék volt, ami 0,3 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Ebben az időszakban a munkavállalási korú népesség 64,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma az utóbbi három hónap átlagában 3,884 millió fő volt, közel annyi, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma 245 ezerre változott, ami 15 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A munkanélküliségi ráta növekedése döntően a pályakezdő fiatalok munkaerőpiacra lépésének szezonális jellegével függ össze. Az EU-országokban az időszak középső hónapját jelentő augusztusban a munkanélküliségi ráta átlagosan 7,6 százalék volt. A munkanélküliek 45,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, hasonlóan az előző év azonos időszakához. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,2 hónap volt, ami szintén megegyezett az egy évvel korábbi értékkel. A 15–24 éves fiatalok aránya az összes munkanélkülin belül 26,2 százalék, az e korcsoportba tartozók munkanélküliségi rátája 13,4 százalékot ért el, ami 2,5 százalékponttal magasabb az egy évvel korábban mértnél. Az adminisztratív forrásból származó statisztika szerint szeptember végén a regisztrált munkanélküliek száma 334 ezer volt. A nyilvántartott munkanélküliek közül 103 ezren kaptak munkanélküli-járadékot, négyezren jövedelempótló támogatásban, míg az utóbbit felváltó rendszeres szociális segélyben 105 ezren részesültek.
repülőgép baleset
Repülőgép zuhant egy iskolára + videó
