Külföldiek és gyermekek szabadon engedéséről folyó, nagyrészt eredménytelen tárgyalások jegyében telt a moszkvai túszdráma harmadik napja. Az iszlám fanatikus terroristák ígéretei ellenére napközben csupán a fogva tartottak három kis csoportja jutott ki a színházból – az esti órákban még négy további túsz hagyhatta el az épületet. Továbbra is mintegy hétszáz túsz tartózkodik az épületben, köztük a 75 külföldi többsége és csaknem harminc gyermek.
A szorult helyzetben lévő Putyin elnök – aki egyébként a közeljövőben mégis találkozik Bush amerikai elnökkel – érezhetően mindennél fontosabbnak tartja, hogy a túszok épségben kiszabaduljanak, így erre az esetre szabad elvonulást ígért a terroristáknak, garantálva életben maradásukat. A helyzet az ultimátum után azonban egyre feszültebb, és a hatóságok világosan értésre adták, hogy nem nézik tétlenül, ha a túszoknak bántódása esik. A vértelen kifejlet esélyeit csökkenti, hogy a terroristák nyíltan hirdetik, küldetésüket már teljesítették, és Moszkvába meghalni mentek.
A fanatikusok elszántságát erősíti az a tény is, hogy a színházterem közepén beélesített robbanószerek köré gyűjtötték össze a túszokat. A terroristák – nők és férfiak – övén gránátok lógnak, s mindez egy esetleges támadás megindulásakor vérfürdőhöz vezethet. Ha a túszok kivégzésének megkezdése miatt mégis meg kell indítani az ostromot, szakértők akár több száz ember halálával is számolnak.
Moszkvában egyébként egyre erőteljesebben állítják a külföldi szál létezését. Ráadásul, teszik hozzá, Aszlan Maszhadov is tudott a színház elfoglalásának tervéről, amit állítólag egy korábbi kazettával bizonyítanak, amelyen a csecsen szakadár vezető buzdítja az akcióra készülőket. Maszhadov ugyanakkor nyilvánosan elítélte az akciót.
A forgatókönyv egyértelműen az al-Kaida-kapcsolatra utal, és nem sok jóval biztatott már az esti órákban. Mindazonáltal nem nyertek megerősítést a terroristákkal tárgyaló Szergej Govoruhin filmrendező értesülései, hogy a túszejtők már péntek este megkezdik a foglyok kivégzését, ha a Kreml nem kezdi meg követelésük teljesítését: a szövetségi csapatok csecsenföldi kivonását.
Az elfoglalt színházba a terroristák szerda éjszaka beengedték az orosz NTV televízió stábját, amely beszélt Barajevvel is. A túszejtők parancsnoka azt állította, hogy a csecsenföldi háborút akarja megállítani akciójával. A televíziósok nem mehettek be a túszok közé, hanem a terroristák hoztak ki hat nőt közülük. A foglyok arról beszéltek, hogy a fegyveresek nem bánnak velük durván, és ismételten arra kérték a hatóságokat, hogy ne ostromolják meg az épületet. Szakértők szerint egyértelműen az úgynevezett „Stockholm-szindrómával” állunk szemben. A kiszolgáltatott gyermekek nem nyugtalanok, a felnőttek beszélhetnek mobiltelefonjaikon, így azok közreműködőek, nem panaszkodnak fogvatartóikra, sőt a csecsen háború elleni tiltakozásra szólítják fel hozzátartozóikat. Ilyen megmozdulásra a nap folyamán sor került a Vörös téren és a börtönné vált színház előtt is. A helyszínen lévő egészségügyi szakemberek ugyanakkor egyre nyugtalanabbak voltak amiatt, hogy a terroristák sokáig nem engedték élelmiszer és ivóvíz bejuttatását. Este azonban megtört a jég, s a közvetítők vizet, üdítőt és ételt is vihettek be a színházba. Sikerült azonosítani az eddigi egyetlen halálos áldozatot. A 26 éves, mellbe lőtt lány a korábbi hírekkel ellentétben nem túsz volt, akit menekülés közben lőttek agyon, hanem az utcában lakott, s a túszejtés után akart eddig nem tisztázott okból bemenni az épületbe.
Az akció növeli a csecsenellenességet is. Putyin elnök is aggodalmának adott hangot azzal összefüggésben, hogy a biztonsági szervek értékelése szerint erőszakos cselekményekre kerülhet sor a csecsen polgárok ellen. Az akció kapcsán felemelte szavát az iraki elnök is: Szaddám Huszein túszaik elengedésére biztatta a csecsen felkelőket, azzal érvelve, hogy akciójukkal magukra haragítják az orosz népet, holott az iszlám igazi ellensége az Egyesült Államok és Izrael.
A túszdrámát élesen elítélték az EU külügyminiszterei és együttérzésüket fejezték ki az orosz néppel. Medgyessy Péter ugyancsak együttérzését fejezte ki Vlagyimir Putyinnak: levelében a kormányfő leszögezte, hogy az akciót Magyarország egyöntetűen a civilizált világ elleni merényletnek tekinti.
*
Súlyos próbatétel elé állítja Putyint a túszejtő akció – vetik fel szinte egyöntetűen az elemzések. A lengyel Rzeczpospolita kommentátora úgy véli, hogy a csecsen terroristák támadása Putyin egész eddigi politikáját járatta le. A Le Figaro azt veti a Nyugat szemére, hogy akárcsak másutt, Csecsenföldön is hagyta elgennyesedni a sebet, az iszlám radikalizmus toborzóügynökeinek utánpótlási bázisává formálva a térséget. A csecsenek harcát leginkább megértő kommentárok is aláhúzzák, hogy a moszkvai túszdrámában az áldozatok hóhérokká alakulnak át, semmi nem adhat ugyanis felmentést a túszejtésre.
A kommandós szemével. A terroristák igazi tárgyalások helyett valójában csak „fekete píártevékenységet” folytatnak, kommentálta a gazeta.ru internetes lapnak a túszszedők viselkedését az orosz kommandósok elitjének tartott Alfa osztag veteránszövetségének elnöke, Szergej Goncsarov. Mint elmondta, ez a helyzet viszonylag sokáig is eltarthat, miután a fegyveresek eredeti fenyegetésüket nem váltották be, és a túszszedés után nem kezdtek hozzá azonnal a foglyok kivégzéséhez. A kommandós szerint csak lassan indult be a valódi tárgyalás, mivel a terroristák teljesíthetetlen igényeket támasztottak, s nem voltak konkrét javaslataik. Egyszer a háború befejezését, majd a Moszkva-barát csecsen adminisztráció vezetőjét követelték. Bizonytalanságukat jelezte az is, hogy egymás után váltogatták, kivel is akarnak tárgyalni. A fegyveresek szerinte nem túl iskolázottak, így először azok jutottak eszükbe, akikről a csecsenügy védelmezőiként hallottak. Így Grigorij Javlinszkij, a liberális Jabloko vezetője, a jobboldali liberális Irina Hakamada, az újságírónő, Anna Politkovszkaja, majd jöttek Kobzon és a többiek. Ezeknek az embereknek azonban nincs semmire felhatalmazásuk. Előrelépés ehhez képest a külföldiek és a gyerekek elengedéséről folytatott alku. Az igazán komoly tárgyalások ideje akkor jön el, teszi hozzá, amikor például már az elvonulás feltételeiről kell beszélni. Ha egyáltalán ez a céljuk, s nem mindenáron meghalni akarnak a szent ügyért. (S. G.)
repülőgép baleset
Repülőgép zuhant egy iskolára + videó
