Jelenleg az európai környezetvédelmi normáknak is megfelelő, korszerű motorral ellátott haszongépjárművek, illetve autóbuszok üzemben tartói jelentős adókedvezményekben részesülnek. Az Euro 1-es környezetvédelmi előírásoknak megfelelően motorizált járművek tulajdonosai huszonöt, az Euro 2-es ötven-, míg az Euro 3-asok hatvanszázalékos kedvezményt vehetnek igénybe a súlyadó befizetésekor. Ugyanígy a nyerges vontatók tulajdonosai nyolcvan-, kilencven-, illetve kilencvenkét százalékos adókedvezményben részesülnek. A Pénzügyminisztérium által elkészített gépjárműadó-törvény tervezete szerint 2003. január 1-jétől az Euro 1-es járművek adókedvezményét teljesen eltörölnék, az Euro 2-esekét húsz, míg az Euro 3-asokét harminc százalékra csökkentenék. A nyerges vonatók tulajdonosai harminc-, illetve ötvenszázalékos adókedvezményt vehetnének igénybe – az Euro 1-es járműveknél szintén eltörölnék a kedvezményt. Ily módon a korszerű járművek üzemben tartóinak adóterhe jelentősen emelkedik, ugyanakkor a törvény az elavult és környezetszennyező gépjárművek adóját változatlanul hagyja. A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NIT-Hungary) álláspontja szerint a kormány tervezete olyan üzenetet hordoz, hogy ne fejlesszék járműveiket a vállalkozók, mivel azt az állam – a korábbi rendeletekkel ellentétben – nem támogatja, másrészt azokat sújtja a rendelet, akik eddig jelentős összegeket költöttek a korszerűsítésre. A belföldi fuvarozásban használt járművek átlagéletkora tíz év, a korábbi beruházások ellenére még mindig jelentős a volt keleti típusú teherautók és autóbuszok aránya. Abban az esetben, ha az állam is gátolja az új gépjárműbeszerzést, megakad a fejlődés. Romlik a közlekedésbiztonság, jelentős károkat szenved a környezet, és csökken a vállalkozók versenyképessége, ami öszszességében az egész társadalom számára kedvezőtlen. Karmos Gábor, a NIT-Hungary szervezeti igazgatója lapunknak elmondta: ezekkel a kormányzati célokkal nem tudnak azonosulni.
A jogszabálytervezetek ugyancsak ellentétesek a hazai közlekedéspolitika főbb irányelveivel, amelyeket még 1996-ban fogadott el az Országgyűlés. A hatályos irányelv ugyanis tartalmazza, hogy a közúti áruszállítási teljesítmények káros környezeti hatásainak mérséklése érdekében a környezetkímélő járművek beszerzését az állam közvetett eszközökkel – vám- és adókedvezmények, kedvező hitelfelvételek – segítse elő. A jelenleg kidolgozás alatt álló új közlekedéspolitikai koncepcióban is szerepel a biztonságos és a környezetet kevésbé terhelő közlekedés megteremtése.
A terhek növekedésével a vállalkozóknak kevésbé lesz arra módjuk, hogy megújítsák járműparkjukat, ezzel hosszú távon hátrányba kerülnek a piacon, csökken a versenyképességük. A megrendelők ugyanis egyre igényesebb szolgáltatásokat várnak, az amortizálódott gépjárműparkkal pedig ezt nem lehet teljesíteni. Az EU bővülésével a szigorú előírások miatt nem lesz piacuk azoknak, akik nem fordítanak megfelelő összeget a járműpark megújítására. Ezzel együtt az EU tagállamainak vállalkozói korszerű eszközökkel rendelkeznek, a szabad piacon könnyen lépéselőnybe kerülnek a hazaiakkal szemben.
Ugyanakkor az uniós direktívák nem késztetik az államot arra, hogy 2003-ban csökkentse a kedvezmények mértékét, hiszen a belföldi fuvarozásban a csatlakozást követően néhány éves átmeneti mentességet kapunk a gépjárműadó-jogharmonizációban.
A Pénzügyminisztérium tervezete szerint a jelenlegi tizenkettő helyett huszonöt százalékos áfát vetnének ki a belföldi árufuvarozó tevékenységre. Karmos Gábor elmondta: kifogásolják, hogy az árufuvarozáshoz tartozó kiegészítő szolgáltatások is – például a raktározás – a huszonöt százalékos áfakörbe kerülnek. Azt pedig végképp elítélik, hogy a parkolási díjak és az úthasználati díjak áfája is huszonöt százalékra emelkedik, amit a vállalkozók nem vonhatnak le az adójukból. Ezek a rendelkezések együttesen anyagilag rendkívül kedvezőtlenül érintik a vállalkozásokat, és gátolják a fejlődést. A tervezett módosítások még inkább a szürkegazdaság felé terelik a cégeket, jelentősen megnő azok köre, akik számla nélkül dolgoznak. A kormány szándéka teljesen ellentétes azokkal a törekvésekkel, hogy a főutakról az autópályákra tereljék a forgalmat. Amennyiben az úthasználati díjat növekvő áfa terheli, egyre kevesebben választják az autópályákat.
A hazai fuvarozókat érzékenyen érinti a gépjárműadó-kedvezmények megvonása, amit jelenleg új járművek vásárlásánál vehetnek igénybe. A jövő évtől megemelkedő költségeket a fuvardíjakba építik be – nyilatkozta lapunknak Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozások Országos Szövetségének főtitkára. Véleménye szerint a díjnövekedés mértéke a legnagyobb haszongépjárművek esetén sem haladja meg a kilométerenkénti húsz fillért. Ugyancsak a megrendelőket érinti majd a tizenhárom százalékkal növekvő áfa, hiszen ez a tétel is a fuvardíjban jelenik meg. Az inflációval együtt jövőre várhatóan húsz százalékkal emelkednek a bruttó díjak, ami a piacon jelentős változásokat hozhat – vélekedik Peredi Péter. Várhatóan csökken a vállalkozások száma, ugyanakkor új munkavállalók jelennek meg a piacon, hiszen 2003. január 1-jétől a 3,5 tonna össztömeg feletti gépjárműveken kötelezővé válik a tachográf – menetíró – használata. Az új rendelkezések – az uniós jogharmonizáció részeként – ellenőrizhetővé teszik a gépkocsivezetők munkaidejét, így a hosszabb fuvaroknál az eddigi egy helyett legalább két sofőrre lesz szükség. Peredi Péter elmondta: a gépjárműcserére feltétlenül szükség lesz a jövőben is, ugyanakkor a hazai szállítóeszközök kapacitása jelenleg harminc százalékkal haladja meg a tényleges keresletet. A fölösleges járműállomány folyamatosan eltűnik a piacról – vélekedik a főtitkár.
A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) nem ért egyet az adótételek jelentős emelésével, kifogásairól levélben tájékoztatta a pénzügyminisztert – közölte lapunkkal De Sorgo Tibor, az MKFE elnöke. Nem értenek egyet azzal, hogy az adótételek emelésére 2003-ban kerítsen sort az állam, ugyanis ezek nehezen illeszthetők be a fuvardíjba. Bizonytalan az áfaemelések hatása is. De Sorgo Tibor elmondta, hogy a hazai haszongépjármű-állomány több mint felét ki kellene cserélni ahhoz, hogy az üzemben tartók teljesíteni tudják az európai normákat. Hibának tartják, hogy a csatlakozás előtti évben növelik jelentős mértékben az adóterheket, amikor a magyar vállalkozóknak lenne idejük arra, hogy felkészüljenek az európai szabad versenyre.
gyilkosság
Részegen összeveszett élettársával a nő, gyilkosság lett a vége
