A hazai iszlámhívők egyházi szemmel

A minap Debrecenben rendezett ökomenikus konferencia résztvevőit egy újszerű kihívás tartotta izgalomban: nevezetesen a magyarországi keresztény és zsidó felekezetek lehetséges viszonyulása az iszlámhoz. A témát Tóth Ipoly Zsolt cisztercita szerzetes e tárgyban tartott előadása vezette fel, amiből kiderült: megélhetési és tanulmányi okból mintegy negyvenezer mozlim él hazánkban, a vallást leginkább annak radikalizmusa miatt felvevő magyarok száma pedig évente megközelíti a félszázat. Mindez indokolja, hogy a hazai történelmi egyházak képviselői és hívei a személyes kapcsolatokon keresztül igyekezzenek békés viszonyt kiépíteni a mozlimokkal – vélte a szerzetes. Az iszlámhoz való viszonyról, az együttműködés esélyeiről református, katolikus és zsidó egyházi vezetőket kérdeztünk.
Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök szerint szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy nemcsak tőlünk távol létezik az iszlám mint gazdaságot, politikát és kultúrát meghatározó erő, hanem valamilyen szinten Magyarországon is jelen van. Elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban találni mozlim közösségeket, de határsértők és menekültek személyében megjelennek a kisebb településeken is. Nem szerencsés – véli a főpap –, hogy a terrorcselekmények és egyéb negatív politikai események ismeretében az emberek előítélettel viseltetnek irántuk, s úgy gondolkodnak róluk, mintha az Egri csillagok Jumurdzsákja öltött volna testet bennük. Az előítéleteket Bölcskei szerint le lehet és le is kell építeni. A hiteles kép közvetítésére legmegfelelőbb az iskolai oktatás, de alkalmas terep lehet a hitélet is, ott, ahol valóban jelen vannak az iszlám hívei. Minden lehetséges szinten célszerű kommunikálni e mozlim közösségekkel az egyházi és világi hívőknek, ám nyilvánvalóan nem azzal a szent borzalommal kell megközelíteni őket: ez itt a gonosz fészke, hanem azzal az alapállással, hogy megpróbáljuk megérteni hitüket saját identitásunk feladása nélkül – hangsúlyozta a püspök.
Sokkal szkeptikusabban látja az iszlámmal való békés együttélés esélyeit Schweitzer József zsidó főrabbi. Szerinte az iszlámhoz való közeledés részben az éles teológiai különbségek, részben pedig az iszlám radikalizmusa miatt nem kecsegtet átütő sikerrel. A főrabbi szerint a Krisztus megítélésében mutatkozó alapvető teológiai különbségnél jobban fenyegeti az ökonomikus gondolat megvalósítását az iszlám radikalizmusa, ami a hit egyes követőit rettenetes cselekedetekre indítja. A zsidó főpap kétségbe vonja az iszlámhívők családcentrikusságát is, mert ha ez igaz lenne, nem küldenének első vonalba kisgyerekeket – véli. Hasonlóan elfogadhatatlannak tartja a zsidó és a keresztény értékrend szempontjából egyaránt azt, hogy az iszlám megengedi, sőt parancsolja hívei öngyilkos merényleteit. Éppen ezért Schweitzer József szerint emberfeletti munkát vállal magára az az iszlámhívő „felebarát”, aki mindezen megpróbál felülemelkedni. A párbeszéd a más vallásról iszlámra áttért magyarországi iszlámhívekkel lehetséges, de az igazi mozlim világ sűrűjéből érkező hívőkkel szemben szükséges, ám meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezik – véli a főrabbi.
Várszegi Asztrik, a Magyarországi Ökomenikus Mozgalom egyik vezéregyénisége ennél jóval optimistább és elkötelezett híve annak, hogy a magyarországi egyházak párbeszédet folytassanak az iszlámmal. Amint azt lapunknak nyilatkozva elmondta: II. János Pál pápa több mint tizenöt éve példát mutatott ebben akkor, amikor kezdeményezte az assisi imatalálkozót. E találkozón a világvallások vezetői nem teologizálnak, hanem imádkoznak. Az azóta is újra és újra létrejövő találkozó alapgondolata az, hogy a keresztény vallások és az iszlám hívei közös atyához imádkoznak. A bibliai hitből indul ki, még akkor is, ha az egy atyát különböző tradíciókban és különböző tanításokban közelítik is meg. Várszegi Asztrik szerint teljes tisztelettel kell tekinteni minden emberre, akár hívő és elfogadja istent, akár nem hívő, mert a kereszténység azt tanítja, hogy minden ember isten képmását hordozza. A főapát szerint ez rendkívül fontos, mert isten nélkül emberszámba sem veszik egymást az emberek, az istenhit viszont segíthet abban is, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz keresztények és mozlimok.

Új főegyházmegyei iroda Egerben. Új helyen folytatja működését az Egri Főegyházmegye Ifjúsági Irodája. Az érseki palota egyik szárnyában kialakított helyiséget Seregély István egri érsek a Magyar Püspöki Kar elnöke szenteli fel. Federics Róbert főegyházmegyei ifjúsági referens elmondta: az iroda, amely 2001 tavaszán kezdte meg tevékenységét, eddigi működése során ifjúsági programok szervezésével foglalkozott. Ilyen volt az Egerben immár hagyományos Eged-hegyi keresztút, a karácsonyi élő betlehem, az egerszalóki ifjúsági lelki gyakorlat. A jövőben az a céljuk, koordinálják a Borsod, Heves, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyére kiterjedő főegyházmegye szervezeteinek tevékenységét. (MTI)