A vám nem védi meg a piacot

Rengeteg tennivalója van még az uniós csatlakozásig a zöldség- és gyümölcságazatnak, ha ki akarja használni az Európai Unió kínálta lehetőségeket. Ehhez mindenképpen szükséges a piacépítés és a hatékony lobbizás. Utóbbi eléréséért az ágazati terméktanács éppen átszervezi önmagát, és a hatékony fellépéshez a későbbiekben esetleg egy hasonló uniós szövetségbe integrálódna.

Érezhető a hazai zöldség- és gyümölcságazatban az importnyomás, annak ellenére, hogy jelentős vámok védik a termékpálya érdekeit. Biztonságunk tehát esetleges, és így nem kell csodálkozni azon, hogy a 34 százalékos importvám ellenére jó minőségű és olcsó görög őszibarackot árultak a nagybani piacon. Tarthatatlan a sok közvetítős piac, és tarthatatlan az a helyzet is, hogy terjeszkedik Magyarországon olyan áruházlánc, amely több mint húsz itteni üzlete egyikébe sem épített hűtőpultot, miközben otthon abból kínálja a gyümölcsöt – fejtette ki tegnap Lux Róbert, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács főtitkára – az Európai Uniót is szem előtt tartó – ágazati értékelésében, nem feledkezve meg a halasztott fizetések rendezéséről sem.
A főtitkár szerint miközben mi igyekszünk megfelelni az EU-normáknak, a közösség sem hagyja magát, egyre növeli a mércét, és ha nem figyelünk, akkor az a helyzet is előállhat, hogy kiszorulunk nemcsak az unió, hanem a csatlakozni szándékozó országok piacairól is. Hogy ezt elkerüljük, meg kell teremteni az élelmiszer-biztonságot az ágazatban – ami kiterjed az egészen kicsi ültetvényekre is –, és ehhez kapcsolódóan fontos a nyomon követhetőség megteremtése is, hogy pontosan tudni lehessen, hogy az adott termék hol termett és mi volt a sorsa, míg a fogyasztóhoz került.
A versenyképességet is javítani kell, mert kőkemény a verseny, ezért egyértelműen az árutermelésre kell koncentrálni, és a meglévő – régi és új – ültetvényeken intenzív technológiát alkalmazni. És közben erős, a kereskedelemmel alkura képes termelő- és értékesítőszövetkezeteket kell létrehozni – mondta Lux Róbert, hozzátéve már most, önerőből meg kell „kóstolni” a nyugati piacot, és nem csak az állam segítségére várni. A főtitkár kiemelte az ágazati lobbizás jelentőségét is, amelyhez jó külkapcsolatok és olyan szerveződés kell, amelyet az unió is respektál. Utóbbi ügyben a terméktanács már megtette a lépéseket, és elnyert egy holland pályázatot, amelynek segítségével olyan új szervezetet akar kialakítani, amelybe egyként csatlakozna a termékpálya minden érintettje, és amely később esetleg egy hasonló uniós szövetségbe integrálódna. Az új szerveződésnek a természetesen az uniós gazdák érdekképviseletével (COPA) is együtt kell működnie, hogy ellensúlyozhassák az unió mezőgazdasági bizottságának sokszor egyoldalú elképzeléseit.
Tegnap hazánkban tárgyalt Gerd Sonnleitner, a Német Parasztszövetség, egyben a COPA soros elnöke – adta hírül a távirati iroda. Az elnök úgy vélekedett, hogy hazánk mezőgazdasági pozíciói az EU-ba való belépést követően erősek lesznek, mivel versenyképes termékeket állítunk elő. Utalt arra, hogy a keleti bővítés kapcsán az EU tagországainak gazdálkodóiban szorongások élnek, mivel élesebb verseny lesz a piacon az elkövetkező időben. Ám ezt a szorongást a Copa elnöke szerint le kell küzdeni, mert a bővítés mind a régi, mind a leendő tagok közös érdeke, és a bővítéssel az Európai Unióban minden tagország nyerni fog.

Kiemelt figyelem a borágazatnak. A kormány szándéka, hogy az európai uniós csatlakozásig hátralévő időszakban az előző 10–15 évinél jobb pályára állítsa a szőlő- és borágazatot, amely az ország 22 borvidékén 110 ezer család kizárólagos jövedelmét, megközelítőleg 1,7 millió ember megélhetését adja – mondta Simon József, az agrártárca helyettes államtitkára tegnap Kecskeméten. Rámutatott: a magyarországi ültetvények zöme 0,5–0,8 hektáros, ami megköveteli a termelők, hegyközségek, borvidékek közötti együttműködést a marketing, a piacépítés területén, mivel a csatlakozás után szűkülnek a kormányzati beavatkozás lehetőségei.