Létrejött a világ legújabb állama Franciaországból

Tíznapos tárgyalássorozat után aláírták az Új-Kaledónia jövőjéről szóló megállapodást a függetlenségpárti és a lojalista politikai erők. A szigetország nem válik függetlenné, de új státuszt kap Franciaország alkotmányában, és bevezetik a kettős – kaledóniai és francia – állampolgárságot is.

2025. 07. 13. 15:59
Új-Kaledónia zászlaja Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint egy évvel a halálos áldozatokat is követelő zavargások után történelmi megállapodást kötöttek Új-Kaledónia jövőjéről a sziget függetlenségpárti és lojalista politikai szereplői. A 2025. július 12-én Bougivalban, Franciaországban aláírt egyezmény megerősíti, hogy a csendes-óceáni sziget Franciaország része marad, ugyanakkor sajátos státuszt kap, amelyet beemelnek a francia alkotmányba. A megállapodásról 2026 tavaszán tartanak népszavazást Új-Kaledóniában.

Új-Kaledónia különleges státuszt kap Franciaországon belül
Új-Kaledónia különleges státuszt kap Franciaországon belül. Fotó: AFP

Új-Kaledónia különleges státuszt kap Franciaországon belül

A szöveg szerint egy sajátos státusz jön létre az úgynevezett „Új-Kaledónia állama” számára, amely Franciaország részeként szerepel majd az alkotmányban. A sziget lakosai ettől kezdve kettős állampolgársággal rendelkezhetnek, egyszerre lesznek franciák és kaledóniaiak. A lojalisták szerint ezzel végérvényesen lezárult az elszakadási vita. 

Ez egy a Franciaországon belüli státusz, kaledóniaiak, akik franciák maradnak. Többé nem lesz népszavazás, kivéve az, amely az egyezmény megerősítésére irányul

– jelentette ki Nicolas Metzdorf függetlenségpárti képviselő. Mint mondta, jelentős engedményeket tettek annak érdekében, hogy elkerüljék az Emmanuel Macron által korábban felvetett „társult államiságot”. Az új megállapodás egyik legérzékenyebb pontja a tartományi választójog kiszélesítése. A jövőben minden olyan személy szavazhat, aki Új-Kaledóniában született, vagy legalább 15 éve folyamatosan ott él. Eddig ez a jog csak az 1998 előtt letelepedettekre vonatkozott, a reform tehát jelentős változás, amely korábban erőszakos tiltakozásokat váltott ki a szigeten. A függetlenségpártiak attól tartanak, hogy ezzel tovább csökken az őslakos kanak népesség politikai befolyása. Az egyezmény gazdasági fejezetet is tartalmaz, amely egy „gazdasági és pénzügyi újraalapozási paktumot” ír elő. Ennek része egy stratégiai terv a nikkel kitermelésre és feldolgozásra, különösen az északi tartományban, ahol többségében kanakok élnek. Itt tavaly bezárt egy nagyüzem, több mint 1300 ember munkahelyét megszüntetve. A megállapodás célja ennek a feldolgozókapacitásnak az újjáépítése.

Népszavazást tartanak a döntésről

A szöveget 2026 márciusában vagy áprilisában népszavazásra bocsátják. A tartományi választások ezt követően, várhatóan 2026 májusában vagy júniusában lesznek. A lojalista pártok szerint „Új-Kaledónia új fejezetet nyit történelmében”. Georges Naturel szenátor ugyanakkor óvatosabb: 

Az egyezmény nem tökéletes, de legalább létezik, és erős jelzést küld a kaledóniai honfitársainknak a megbékélés és a remény irányába.

A francia parlament elnöke, Yaël Braun-Pivet a közösségi médiában úgy fogalmazott: 

A remény újjászületett Új-Kaledónia számára.

Manuel Valls tengerentúli területekért felelős miniszter szerint pedig az aláírók „a bátorság és felelősség útját választották”.

Borítókép: Új-Kaledónia zászlaja (Fotó: AFP)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.